kapubanner for mobile
Szerző: Berta László
Megjelent: 13 éve

A munkanélküliség elől menekülnek külföldre a fiatalok

51 ezer magyar fiatal közül 11,5 százalék jelölte meg önéletrajzában, hogy külföldön is hajlandó dolgozni. A legtöbben adminisztratív területen, vendéglátásban és informatikai pályán készülnek munkát vállalni - derül ki a monster.hu statisztikáiból, melyet lapunk kérésére állított össze. Utánajártunk, mi az oka annak, hogy egyre több fiatal hagyja el hazánkat.

images

images

A kutatás legfontosabb megállapítása: a 2010-ben önéletrajzot elhelyezők 11,5 százaléka jelölte meg, hogy külföldön is hajlandó dolgozni, tehát országot váltana egy jobb állás reményében. A CV-t feltöltők nagyobbik fele a 25-35 éves korosztályba tartozik (az önéletrajzoknál a diszkrimináció csökkentése miatt nem kérdezik meg a kort, viszont az oldal látogatóiról készült felmérés szerint az említett korosztály van többségben, így ez alkotja az önéletrajzot feltöltők nagyobbik felét is).

A fiatalok közel felének legégetőbb problémáját a munkanélküliség okozza, ezt követi a pénztelenség, lakáshiány és a létbizonytalanság a négyévente készülő Ifjúság Gyorsjelentés 2008-as adatai szerint. A munkaügyi tárca megrendelésére készült elemzés eredményei után nem meglepő, hogy a Magyarország 2025 című akadémiai kutatásból kiderült: tavaly a középiskolások alig 39 százaléka szeretett volna Magyarországon élni, és 30 százaléka inkább külföldön telepedne le.

E szándékok a világ legnagyobb online állásportáljának magyarországi önéletrajzaiban is nyomon követhetők: a legnépszerűbb célpont az Egyesült Királyság volt, majd Ausztria és Németország következik, melyek májusban nyitják meg álláspiacukat a magyarok előtt. - Az EU-csatlakozás óta ez a három ország áll a magyar álláskeresők kedveltségi listájának élén, hat évvel korábban azonban még Németország vezetett - mondta el Buda Szabolcs, a Monster Magyarország ügyvezetője.

Mobilisak a frissdiplomások

A külföldön tanuló magyar diákok kicsit másként gondolkodnak, mint a 25-35 év közötti álláskeresők, mert 27,3 százalékuk német egyetemet választ, a sorrend ezután Ausztria és Nagy-Britannia. Az OECD éves oktatásügyi jelentése kitér arra is, hogy kevés a külföldiek száma a magyar felsőoktatásban, 3,3 százalékuk vendégdiák. Ez nem éri el az OECD-átlag felét sem, illetve alacsony a magyar hallgatók mobilitási kedve - számol be a felmérés.
A Budapesti Műszaki Egyetem diplomáit elismerik külföldön, és a hallgatók idegen nyelvtudása is segíti a sikeres külföldi karrierépítést. Az "öregdiákok" körében végzett utókövetések azt mutatják, hogy a frissdiplomás szakemberek mobilitási hajlandósága igen magas, volt hallgatóink mintegy 10 százaléka talált, és vállalt munkát külföldön - mondta el a HR Portálnak Jeschek Hajnalka, a Műegyetemi Állásbörze marketing és pr menedzsere. Az állásbörzén a túlnyomó részt hazai állásokat és szakmai gyakorlati lehetőségeket kínáló cégek mellett kisebb számban jelen vannak külföldi cégek is. Évek óta kiállítójuk a távol-keleti Contact Singapore, idén tavasszal pedig itt keresi munkatársait a müncheni European Patent Office (Európai Szabadalmi Hivatal) és a magyar leányvállalattal is rendelkező, közel 160 éves múltra visszatekintő Veolia Water is - tette hozzá.


Hogy kinek mi a sok és mi a kevés, arról persze megoszlanak a vélemények: egy a magyar egyetemisták körében végzett felmérés szerint a hallgatók 61 százaléka szeretne Magyarországon élni, 19 százalék még nem döntött, 20 százalék külföldön akar letelepedni. A fiatal orvosok külföldre vándorlásának megakadályozása érdekében újabban már a kormányt sztrájkkal fenyegető rezidens szövetség és a minden külföldön dolgozó magyar érzelmeire hatni akaró ifjú kereszténydemokraták állandó napirenden tartják a külföldre vándorlás témáját, persze a témában készülő kutatások mellett.

A monster.hu-n elhelyezett CV-k alapján a külföldi munkavállalás felé kacsingató álláskeresők 52,3 százaléka diplomás. Fele-fele arányban található közöttük főiskolai (illetve a bolognai rendszerben bachelor) és egyetemi (master) diplomás álláskereső. A szakmunkások aránya 9,5 százalék - derül ki a statisztikából. A szakképzettek külföldre vágyódását idegennyelv-tudásuk is meghatározza, ami a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2010-re vonatkozó kutatása szerint közel sem mutat rossz képet. A megkérdezettek több mint 70 százaléka állítja, hogy megérteti magát valamilyen idegen nyelven, az persze kérdés, milyen szinten boldogul vele külföldön.

A külhoni kenyérkereset utáni igényét alátámasztja az itthoni álláskeresési idő hosszának növekedése, illetve az esélyeket gyengíti, hogy a szakiskola elvégzése után kétharmaduk nem a saját szakmájában helyezkedik el az MKIK kutatása szerint. A munkanélküliség a "büfészakon" végzett diplomások mozgásterét ugyanígy behatárolja. Az említett ifjúsági gyorsjelentés megállapítja, hogy a magasan képzettek külföldre mennek, ha nem kapnak versenyképes bért, míg sokan abban sem bíznak, hogy munkát kapnak Magyarországon. A 15-29 éves munkanélküliek 65 százaléka nagyon rossznak, 25 százaléka csak rossznak látja végzettségével, saját környékén az elhelyezkedési esélyeket, és mindössze 2 százalékuk tartja kedvezőnek. A legsúlyosabb helyzetben az a 8 százalék van, amely teljesen reménytelennek látja a helyzetet, azt gondolja, egyáltalán nem fog tudni elhelyezkedni - és mint a gyakorlat mutatja, valóban nem is tud.

A monster.hu statisztikái alapján két nagy, jól elkülöníthető csoport különböztethető meg a külföldön munkát vállalni szándékozók között. Az egyikbe a magasan képzett, diplomás szakemberek tartoznak, a másikba a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezők. Utóbbiak leginkább a vendéglátóiparban helyezkednének el, körükben az elsődleges úti cél az Egyesült Királyság. - Szakterület alapján a legtöbben adminisztratív területen készülnek munkát vállalni azok közül, akik külföldre mennének, majd a vendéglátás és az informatika/szoftverfejlesztés következik. Vonzó még a logisztika és az értékesítés/kiskereskedelem is - fejtette ki Buda Szabolcs.

A nemek szerinti bontásban megállapítható, hogy sokkal több férfi nyitott a külföldi munkavállalásra, mint nő (nemenként az összes megkérdezett körében 16, illetve 6 százalék). A statisztika egészét tekintve a 2010-re vonatkozó magyarországi adatok nem tartalmaznak szignifikáns különbséget 2009-es számokhoz képest.

Érzelmekre hatni

A 80-as generációról nemrég jelent meg egy tanulmánykötet a Kontra Műhelytől. A fiatalok többségében az anyagi megbecsülés, az egyéni cselekvési hajlandóság hiánya, az örökös elégedetlenség, búskomorság és a felelősség áthárítása miatt merül fel a külföldre költözés lehetősége. Szabó Anita, az egyik tanulmány szerzője szerint annyiban egyezőek a válaszok, hogy legfeljebb 5 évre és nem végleg akarják itt hagyni az országot. Ez az információ bizalommal töltheti el a kivándorló fiatalok hazatérésén dolgozó Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséget (IKSZ), mely néhány héten belül elindítja gyerehaza.org címen futó oldalát - tudtuk meg Stágel Bence országgyűlési képviselőtől, az IKSZ elnökétől.
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség jogsegély szolgálatot indított a nyári időszakban, amikor sok fiatal vállal munkát. A közösségi oldalakról elérhető szolgáltatást a legtöbb esetben azért vették igénybe a diákok, mert nem a szerződésbe foglalt munkaidőben és nem a megállapodás szerinti pénzért dolgoztak, emellett általános jelenség a tájékozatlanság. Stágel Bence elmondta, hogy az iskolaszövetkezeti munkavállalást javasolták, mert a munkáltatókkal kialakított kapcsolatrendszer és a szakértelem miatt a diákok biztonságos körülmények között dolgozhatnak. Terveik szerint a többi ifjúsági szervezet bevonásával lehetne kezdeményezni, hogy a munkaügyi ismeretek bekerüljenek az oktatásba.


A külföldön élő magyar szakemberek visszatérése érdekében érzelmeikre is hatni akarnak a gyakorlati érvek mellett. - Nem hiszem, hogy egy Magyarországon végzett orvosnak az a hivatása, hogy szállodát takarít Angliában, még ha négyszer annyit keres is - fogalmazott Stágel. A szövetség kezdeményezte, hogy a felsőoktatási törvény egyszerűsítse a külföldön szerzett tudományos fokozatok honosítását, változtasson a bürokratikus eljáráson. Elképzelésük szerint a tudósok gyorsabban és pénz ráfordítása nélkül léphetnek vissza a hazai munkaerőpiacra, ha az EU tagállamaiban végezték tanulmányaikat, viszont a harmadik országból érkezők, illetve a kevésbé ismert felsőoktatási intézményt választók honosítási eljárása biztonsági okokból lassabb lehet.

A politikus ösztönzőnek tekinti az egyes önkormányzatok által indított 1 forintos telek akciókat - bár ezek hatékonyságáról egyelőre keveset tudunk - és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programját, amelyet idén az egyetemekre is kiterjesztett. Az új pályázatok finanszírozására 2011-ben 600 millió forint áll rendelkezésre. Ennek az összegnek a fele akadémiai kutatóintézetekben, másik fele pedig hazai egyetemeken induló Lendület-kutatócsoportok támogatására fordítható. Az Akadémia 1,1 milliárd forintot költhet a programra a korábbi pályázatokkal együtt.
  • 2024.06.03Projektmenedzsment képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A projektmenedzsment elméletének és gyakorlatának megismertetése a résztvevőkkel. A projektmenedzsment módszereinek begyakorlása példákon és esettanulmányokon keresztül. A résztvevők projektvezetési képességének fejlesztése és felkészítésük projektek önálló, sikeres lebonyolítására. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Legyen naprakész a társadalombiztosítási jogokkal és kötelezettségekkel!

Ismerje meg a BNO kód jelentőségét az egészségügyi diagnózisok és adókedvezmények szempontjából. Használja ki a betegszabadság kalkulátor... Teljes cikk

A közszolgálati jogviszony szabályai: illetmények, szabadságok, felmentési idő nagyító alatt

A közszolgálati tisztségviselők életében az illetményalap és a szabadságrendszere kiemelt jelentőséggel bír. A 2024-es minimálbér-emelkedés... Teljes cikk

Foglalkoztatottság, nyugdíj, keresetek - jobban teljesítünk, mint 20 éve?

Lemaradunk a visegrádi országoktól, vagy épp az élre törünk? Tényleg megelőzött minket Románia? Május 1-én uniós csatlakozásunk 20.... Teljes cikk