A munkanélküliség elől menekülnek külföldre a fiatalok

A kutatás legfontosabb megállapítása: a 2010-ben önéletrajzot elhelyezők 11,5 százaléka jelölte meg, hogy külföldön is hajlandó dolgozni, tehát országot váltana egy jobb állás reményében. A CV-t feltöltők nagyobbik fele a 25-35 éves korosztályba tartozik (az önéletrajzoknál a diszkrimináció csökkentése miatt nem kérdezik meg a kort, viszont az oldal látogatóiról készült felmérés szerint az említett korosztály van többségben, így ez alkotja az önéletrajzot feltöltők nagyobbik felét is).

A fiatalok közel felének legégetőbb problémáját a munkanélküliség okozza, ezt követi a pénztelenség, lakáshiány és a létbizonytalanság a négyévente készülő Ifjúság Gyorsjelentés 2008-as adatai szerint. A munkaügyi tárca megrendelésére készült elemzés eredményei után nem meglepő, hogy a Magyarország 2025 című akadémiai kutatásból kiderült: tavaly a középiskolások alig 39 százaléka szeretett volna Magyarországon élni, és 30 százaléka inkább külföldön telepedne le.

E szándékok a világ legnagyobb online állásportáljának magyarországi önéletrajzaiban is nyomon követhetők: a legnépszerűbb célpont az Egyesült Királyság volt, majd Ausztria és Németország következik, melyek májusban nyitják meg álláspiacukat a magyarok előtt. - Az EU-csatlakozás óta ez a három ország áll a magyar álláskeresők kedveltségi listájának élén, hat évvel korábban azonban még Németország vezetett - mondta el Buda Szabolcs, a Monster Magyarország ügyvezetője.

Mobilisak a frissdiplomások

A külföldön tanuló magyar diákok kicsit másként gondolkodnak, mint a 25-35 év közötti álláskeresők, mert 27,3 százalékuk német egyetemet választ, a sorrend ezután Ausztria és Nagy-Britannia. Az OECD éves oktatásügyi jelentése kitér arra is, hogy kevés a külföldiek száma a magyar felsőoktatásban, 3,3 százalékuk vendégdiák. Ez nem éri el az OECD-átlag felét sem, illetve alacsony a magyar hallgatók mobilitási kedve - számol be a felmérés.

Hogy kinek mi a sok és mi a kevés, arról persze megoszlanak a vélemények: egy a magyar egyetemisták körében végzett felmérés szerint a hallgatók 61 százaléka szeretne Magyarországon élni, 19 százalék még nem döntött, 20 százalék külföldön akar letelepedni. A fiatal orvosok külföldre vándorlásának megakadályozása érdekében újabban már a kormányt sztrájkkal fenyegető rezidens szövetség és a minden külföldön dolgozó magyar érzelmeire hatni akaró ifjú kereszténydemokraták állandó napirenden tartják a külföldre vándorlás témáját, persze a témában készülő kutatások mellett.

A monster.hu-n elhelyezett CV-k alapján a külföldi munkavállalás felé kacsingató álláskeresők 52,3 százaléka diplomás. Fele-fele arányban található közöttük főiskolai (illetve a bolognai rendszerben bachelor) és egyetemi (master) diplomás álláskereső. A szakmunkások aránya 9,5 százalék - derül ki a statisztikából. A szakképzettek külföldre vágyódását idegennyelv-tudásuk is meghatározza, ami a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2010-re vonatkozó kutatása szerint közel sem mutat rossz képet. A megkérdezettek több mint 70 százaléka állítja, hogy megérteti magát valamilyen idegen nyelven, az persze kérdés, milyen szinten boldogul vele külföldön.

A külhoni kenyérkereset utáni igényét alátámasztja az itthoni álláskeresési idő hosszának növekedése, illetve az esélyeket gyengíti, hogy a szakiskola elvégzése után kétharmaduk nem a saját szakmájában helyezkedik el az MKIK kutatása szerint. A munkanélküliség a "büfészakon" végzett diplomások mozgásterét ugyanígy behatárolja. Az említett ifjúsági gyorsjelentés megállapítja, hogy a magasan képzettek külföldre mennek, ha nem kapnak versenyképes bért, míg sokan abban sem bíznak, hogy munkát kapnak Magyarországon. A 15-29 éves munkanélküliek 65 százaléka nagyon rossznak, 25 százaléka csak rossznak látja végzettségével, saját környékén az elhelyezkedési esélyeket, és mindössze 2 százalékuk tartja kedvezőnek. A legsúlyosabb helyzetben az a 8 százalék van, amely teljesen reménytelennek látja a helyzetet, azt gondolja, egyáltalán nem fog tudni elhelyezkedni - és mint a gyakorlat mutatja, valóban nem is tud.

A monster.hu statisztikái alapján két nagy, jól elkülöníthető csoport különböztethető meg a külföldön munkát vállalni szándékozók között. Az egyikbe a magasan képzett, diplomás szakemberek tartoznak, a másikba a legfeljebb középiskolai végzettséggel rendelkezők. Utóbbiak leginkább a vendéglátóiparban helyezkednének el, körükben az elsődleges úti cél az Egyesült Királyság. - Szakterület alapján a legtöbben adminisztratív területen készülnek munkát vállalni azok közül, akik külföldre mennének, majd a vendéglátás és az informatika/szoftverfejlesztés következik. Vonzó még a logisztika és az értékesítés/kiskereskedelem is - fejtette ki Buda Szabolcs.

A nemek szerinti bontásban megállapítható, hogy sokkal több férfi nyitott a külföldi munkavállalásra, mint nő (nemenként az összes megkérdezett körében 16, illetve 6 százalék). A statisztika egészét tekintve a 2010-re vonatkozó magyarországi adatok nem tartalmaznak szignifikáns különbséget 2009-es számokhoz képest.

Érzelmekre hatni

A 80-as generációról nemrég jelent meg egy tanulmánykötet a Kontra Műhelytől. A fiatalok többségében az anyagi megbecsülés, az egyéni cselekvési hajlandóság hiánya, az örökös elégedetlenség, búskomorság és a felelősség áthárítása miatt merül fel a külföldre költözés lehetősége. Szabó Anita, az egyik tanulmány szerzője szerint annyiban egyezőek a válaszok, hogy legfeljebb 5 évre és nem végleg akarják itt hagyni az országot. Ez az információ bizalommal töltheti el a kivándorló fiatalok hazatérésén dolgozó Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséget (IKSZ), mely néhány héten belül elindítja gyerehaza.org címen futó oldalát - tudtuk meg Stágel Bence országgyűlési képviselőtől, az IKSZ elnökétől.

A külföldön élő magyar szakemberek visszatérése érdekében érzelmeikre is hatni akarnak a gyakorlati érvek mellett. - Nem hiszem, hogy egy Magyarországon végzett orvosnak az a hivatása, hogy szállodát takarít Angliában, még ha négyszer annyit keres is - fogalmazott Stágel. A szövetség kezdeményezte, hogy a felsőoktatási törvény egyszerűsítse a külföldön szerzett tudományos fokozatok honosítását, változtasson a bürokratikus eljáráson. Elképzelésük szerint a tudósok gyorsabban és pénz ráfordítása nélkül léphetnek vissza a hazai munkaerőpiacra, ha az EU tagállamaiban végezték tanulmányaikat, viszont a harmadik országból érkezők, illetve a kevésbé ismert felsőoktatási intézményt választók honosítási eljárása biztonsági okokból lassabb lehet.

A politikus ösztönzőnek tekinti az egyes önkormányzatok által indított 1 forintos telek akciókat - bár ezek hatékonyságáról egyelőre keveset tudunk - és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programját, amelyet idén az egyetemekre is kiterjesztett. Az új pályázatok finanszírozására 2011-ben 600 millió forint áll rendelkezésre. Ennek az összegnek a fele akadémiai kutatóintézetekben, másik fele pedig hazai egyetemeken induló Lendület-kutatócsoportok támogatására fordítható. Az Akadémia 1,1 milliárd forintot költhet a programra a korábbi pályázatokkal együtt.