A német minimálbér következménye az olcsó munkaerőt foglalkoztatókra

A németországi 8,5 eurós kötelező minimál-órabér magyar szállítmányozókat és fuvarozókat érintő egyes kérdéseiről

A 2015. január 1-től hatályos német minimálbér törvény (Gesetz zur Regelung eines allgemeinen Mindestlohns, a továbbiakban: MiLoG) 1. § (2) bekezdése szerint minden munkavállalónak óránként legkevesebb bruttó 8,5 euró munkabér jár. Ez vonatkozik még a Németország területén munkát végző magyar munkáltató gépkocsivezetőire is. Hiszen a MiLoG 20. § szerint a kötelező minimálbér-szabály vonatkozik a külföldi munkáltatókra is, így felmerülhet a kérdés, hogy a német felségterületen munkát végző gépjárművezetők - akár átmenő fuvar esetén is - jogosultak a fenti közel 2600 forintot kitevő német órabérre az alatt az időtartam alatt, amíg Németországban végeznek munkát, emellett a szabályt be nem tartó munkáltatót akár 500.000,- eurós bírsággal is sújthatja a hatóság.

A németországi büntető- és munkajogi, ill. egyéb igazgatási szabályok jó ideje próbálják visszaszorítani a vállalkozási szerződés vagy egyéb címén olcsóbb, főleg külföldi munkaerővel vagy más módon foglalkoztatók egyre terjedő jelenségét. Az újabb törvények azt célozzák meg, hogy csökkenjen azon esetek száma, melyekben a külföldiek olcsóbban dolgoztatnak a német piacokon. Szignifikánsan érinti ez a fuvarozási területet is, melyben azonban nem a szigorú szabályok és magas költségek, ill. közterhek kikerülése a cél, hanem a szabályszerűen végzett tevékenység lényegéből következik az, hogy részben külföldön végzik a munkát a munkavállalók.

Ennek ellenére az általános szabály miatt tehát a fuvarozásban is felmerül, hogy kötelezheti-e a magyar, illetve az EU joganyaga mellett a konkrét német jogszabály is közvetlenül a magyar munkáltatót? Mire számíthatnak a szállítmányozók és fuvarozók, ha németországi célállomásra kell munkavállalóiknak behajtani, vagy pusztán német területen kell keresztülhajtani?

A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK (Róma I.) Rendelet 9. cikkelye szerint az ún. imperatív rendelkezések olyan rendelkezések, amelyek betartását valamely ország a közérdek - mint például politikai, társadalmi vagy gazdasági rendjének megőrzése - szempontjából döntő fontosságúnak ítél, és semmi nem korlátozhatja az eljáró bíróság országának joga szerinti imperatív rendelkezések alkalmazását. Nehezen vitatható, hogy adott esetben a német minimálbér a német bíróságok előtt tehát ilyen imperatív rendelkezésnek minősülhet, így attól ezért nem lehet tehát eltérni.

Munkajogi következmények

Első lehetséges következmény a munkajogi következmény, amennyiben a munkavállaló Magyarországon indít pert az elmaradt bérkülönbözet megfizettetésére. A munkatörvénykönyvünk (Mt.) 3. § (1) alapján e törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni. A Róma I. Rendelet szerint német jogi imperatív rendelkezés feltehetően nem veendő majd figyelembe magyar bíróság előtt.

Másik lehetőség, hogy a munkavállaló esetleg Németországban indít pert a bérkülönbözet követelés megfizettetésére. Ugyanis a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (Irányelv) szerint az abban megadott, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok érvényesítésére bírósági eljárás kezdeményezhető abban a tagállamban, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik, anélkül, hogy ez érintené adott esetben a joghatóságról szóló meglévő nemzetközi egyezmények alapján fennálló jogát, hogy egy másik államban indítson pert.

Megjegyzendő, hogy az eddigi német szakirodalom szerint alkalmazandó az Irányelv bármely német területen megvalósuló fuvarozásra is, így a kabotázsfuvaron, és a német berakodással vagy kirakodással érintett szolgáltatások mellett még a puszta német területen való áthaladásra is (tranzit).

Mindemellett szintén lehetséges következmény az igazgatási szankció, a bírság. A német hatóság a minimálbér megsértése esetén akár 500.000,- EUR (több mint 150 millió forint) mértékű bírságot is kiszabhat a MiLoG 21. § (3) bekezdése értelmében, mely a tagállami hatósági együttműködés alapján, végső soron végre is hajtható Magyarországon. Emellett jelentős bírsággal fenyeget az adminisztrációs kötelezettségek megsértése is.

A magyar piacra is kihat a német minimálbér

Fentieken túl komoly jelentőséggel bír egy további közvetett jogkövetkezmény, mely azonban már jelentősebb jogi- és gazdasági hátrányt okozhat. Ugyanis a MiLoG 21. § (2) bekezdése szerint a németországi megrendelő is jogszerűtlenül jár el, amennyiben olyan félnek ad jelentős mértékben megbízást, aki a minimálbérre vonatkozó szabályokat nem tartja be, illetve ilyen személynek ad további megrendelést (alszállítmányozási megbízást, vagy alvállalkozási megrendelést). Utóbbi szabállyal tehát közvetett módon leginkább a német székhelyű megrendelőket kényszeríti a MiLoG arra, hogy ne kockáztassanak, és olyan partnerrel szerződjenek, akiknél tudják, hogy be lesznek tartva a minimálbér szabályai. Hiszen a törvény szerint a megrendelő, illetve megbízó szintén 500.000,- eurós bírsággal sújtható még akkor is, ha pusztán gondatlanságból nem tudja, hogy a minimálbér szabályt megsérti a másik fél.

Ezen megrendelőkkel szemben pedig bármely eljárásjogi nehézség nélkül tudnak eljárni a német hatóságok, így a német minimálbér szabály jelen változatában adott esetben a magyar társaságoknál akár komoly piacvesztést jelenthet, melynek a magyar piacokat érintő hatásait a további német joggyakorlat fogja befolyásolni.


Dr. Udvardy Tamás és Dr. Tóth Tibor
www.spedlex.hu


Forrás:

Arbeitgeber mit Sitz im In- oder Ausland sind verpflichtet, ihren im Inland beschäftigten Arbeitnehmerinnen und Arbeitnehmern ein Arbeitsentgelt mindestens in Höhe des Mindestlohns nach § 1 Absatz 2 spätestens zu dem in § 2 Absatz 1 Satz 1 Nummer 2 genannten Zeitpunkt zu zahlen
Ez egyébként nem ütközik a magyar Mt. 3. § és 295. § (5) bek. szabályaival

A Róma I. Rendelet 9. cikk (3) bekezdése szerint, azért nem, mert a szerződést nem teszi érvénytelenné a német minimálbér meg nem tartása, és a minimálbér csak abban az esetben lenne figyelembe veendő


L.ugyanezen témához: Andreas Stommel, RA, Hubert Valder, RA, 2014. december 9-i állapot, www.juris.de, https://www.juris.de/jportal/portal/page/homerl.psml?nid=jpr-NLTRADG000114&cmsuri=%2Fjuris%2Fde%2Fnachrichten%2Fzeigenachricht.jsp

Bár az Irányelv az 1. cikk (3) bekezdés 1. pont a.) alpontja szerint ez akkor alkalmazandó, ha a munkáltató munkavállalókat küld ki egy tagállam területére saját nevében és saját irányítása alatt, a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő címzettje között létrejött szerződés alapján.

Ordnungswidrig handelt, wer Werk- oder Dienstleistungen in erheblichem Umfang ausführen lässt, indem er als Unternehmer einen anderen Unternehmer beauftragt, von dem er weiß oder fahrlässig nicht weiß, dass dieser bei der Erfüllung dieses Auftrags 1. entgegen § 20 das dort genannte Arbeitsentgelt nicht oder nicht rechtzeitig zahlt oder 2. einen Nachunternehmer einsetzt oder zulässt, dass ein Nachunternehmer tätig wird, der entgegen § 20 das dort genannte Arbeitsentgelt nicht oder nicht rechtzeitig zahlt.

Die Ordnungswidrigkeit kann in den Fällen des Absatzes 1 Nummer 9 und des Absatzes 2 mit einer Geldbuße bis zu fünfhunderttausend Euro, in den übrigen Fällen mit einer Geldbuße bis zu dreißigtausend Euro geahndet werden.