Megjelent: 7 éve

A nonprofit szervezetek vezető tisztségviselőinek kártérítési felelőssége az új Ptk. tükrében

A társaságnak okozott károkért való felelősség

A Ptk. 3:24§ alapján a vezető tisztségviselő a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján felel. A Ptk. 6:142.§ szerint aki szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A törvény a kártérítés limitjével összefüggésben azt mondja, hogy a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének az időpontjában előrelátható volt. Szándékos szerződésszegés esetén a teljes kárt meg kell téríteni (Az Mt. 209.§ (5) bekezdés alapján a vezető tisztségviselő a gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért felel.). A felelősséggel összefüggésben szerepet kap a törvényben a felmentvény intézménye. A Ptk. 3:117.§ ugyanis kimondja, hogy az eredmény beszámolót tárgyaló taggyűlés értékeli a vezető teljesítményét is, és amennyiben azt megfelelőnek találja, részére felmentvényt ad. Ebben az esetben a vezető tisztségviselő felelőssége csak akkor állapítható meg, amennyiben az alapul szolgáló adatok valótlanok vagy hiányosak voltak.


Harmadik személynek okozott kár



A harmadik személynek okozott kár vonatkozásában a Ptk. 6:541.§ akként rendelkezik, hogy amennyiben a jogi személy vezető tisztségviselője jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel a szerződésen kívül okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok alapján egyetemlegesen felel ! Ezzel összefüggésben kiemelendő, hogy a szabályozás a kontraktuális és a deliktuális felelősség alakzatait szétbontja. A szerződésen kívül okozott kár szabályai szerint minden kár jogellenes. Akkor mentesül a károkozó a felelősség alól, ha a magatartása nem felróható, illetve amennyiben az ok-okozati összefüggést nem látta előre és azt nem is kellett előre látnia. Ezt egészíti ki az a szabály, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ennek az a feltétele, hogy a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket ne vegye figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható (Ptk.3:118.§). Ezzel összefüggésben rá kell arra mutatni, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztéig a vezető tisztségviselő csak a jogi személy érdekeit, azt követően pedig már a hitelezők érdekeit is köteles figyelembe venni. Az egyetemleges felelősség a felelősség korábbi körét kiterjeszti, míg a hitelezővédelmi szabály nem újdonság.

A Ptk. széles körű általános résszel rendelkezik, mely szabályok valamennyi jogi személyre, így az egyesületekre is vonatkoznak. Általános szabályozás alá került ennek megfelelően az ügyvezetés kérdése is. A szabályozás azon jellemzője, hogy a nonprofit jogi személyekre is a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat alkalmazza, a gyakorlatban anomáliákhoz vezet. Civil szervezetek esetén is érvényes ugyanis az a szabály, hogy a vezető tisztségviselő a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel, hiszen közötte és a jogi személy között létezik szerződéses jogviszony. Ezen túlmenően az a szabály is érvényes, miszerint harmadik személyeknek okozott károkért a vezető tisztségviselő a jogi személlyel a szerződésen kívül okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok alapján egyetemlegesen felel. Ez a szabály a nonprofit szervezetek vonatkozásában ugyanakkor kifejezetten méltánytalan, hiszen sok esetben a vezető tisztségviselő juttatás nélkül, vagy minimális juttatásért látja el a feladatát. Habár a külföldi szerződéses gyakorlatban ismert az a konstrukció, miszerint a munkáltató az érintett munkavállalóját kártalanítja, ez a megállapodás harmadik személlyel szemben hatálytalan.

A felelősség új szabályait a hatálybalépést követően megvalósított károkozó magatartásokra kell alkalmazni. Amennyiben a károkozó magatartás a hatályba lépés előtt kezdődött, akkor sem kell alkalmazni, amennyibe a következmény a hatályba lépést követően jelentkezett. A piaci igény kielégítésére több biztosító is speciális felelősségbiztosítási konstrukcióval állt elő.

Dr. Kéri Ádám jogi szakértő
LIGA Szakszervezetek
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Jár-e jövedelempótló járadék a nem bejelentett munkásnak?

Közlekedési balesetet szenvedett egy férfi, aki a baleset előtt kőművesként dolgozott, ugyanakkor bejelentett munkahelyet nem tudott igazolni. Vajon... Teljes cikk

Ezekben az esetekben kérhet védettségi igazolványt a munkáltató

Az átoltottság növekedésével és a szolgáltatások újranyitásával a munkáltatók is várják a munkavállalók visszatérését a korábbi... Teljes cikk

Különbséget tehet a munkáltató védett és nem védett kollégák között

Az észszerűség határán belül a munkáltató különbséget tehet védett és nem védett munkavállaló között, például munkaszervezési céllal, ha... Teljes cikk