A nyugdíjasok visszatérése lenyomja a béreket

Az átlagnál képzettebb, nem érzi elégnek a nyugdíját, és akár nyolcórás munkát is szívesen vállalna, ha találna - ilyen a fiatalabb, még 70 év alatti magyar nyugdíjasok többsége. A nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával sokkal többen térhetnek vissza a munkába közülük, mint eddig. Ha szeretnék fenntartani az aktív éveikben elért életszínvonalat, erre rá is kényszerülnek - írta a hvg.hu.

Cseresnyés Péter államtitkár azt mondta, hogy a munkába visszatérő nyugdíjasok száma több tízezer lesz, vagy még annál is több.

A hvg.hu szerint ez nem irreális: ha azt nézzük, hány nyugdíjas szeretne visszatérni a munkába. 2016 utolsó negyedévében 552 ezer 65 és 69 év közötti magyar volt, aki nem dolgozott. A KSH felmérése szerint a nyugdíjasok 29 százaléka szeretett volna tovább dolgozni, ha lett volna rá lehetősége. Ezt az adatot azonban leginkább a munkába visszavágyó rokkantnyugdíjasok húzzák fel, az öregségi nyugdíjasoknak az ötöde folytatta volna a munkát. Azoknál pedig, akik még dolgoznak, de az 50. születésnapjukon már túljutottak, ennél jóval többen, 41 százaléknyian válaszolták azt, hogy a nyugdíjkorhatár után sem szívesen vonulnának vissza.

Abban a terv támogatói és ellenőzi is egyetértenek, hogy főleg a kereskedelemben és a vendéglátásban látnának szívesen sok nyugdíjas dolgozót. Kósa Lajos például a tervezet parlamenti vitájában azt hozta fel példának: tavaly csak a Tesco 3 millió munkaórára szeretett volna a diákszövetkezetekkel szerződni, azok viszont csak kétmilliót tudtak vállalni. Ő úgy számolt, hogy ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni a szövetkezeti munkába, annak nagyjából olyan hatása volna, mint ha 20 ezerrel több aktív korú dolgozó jelenne meg a munkaerőpiacon. A kritikusok szerint ez azt is magával hozná, hogy a bérek alacsonyan maradnak, hiszen az aktív korúak sokkal rosszabb helyzetbe kerülhetnének a bértárgyalásokon, ha elég sok, olcsón foglalkoztatható nyugdíjast találnának a helyükre.

A törvényjavaslat érdekes pontja lehet az is, hogy az állam "szükséges és arányos mértékben" támogathatja a nyugdíjas-szövetkezeteket, de arról, hogy ez pontosan mit jelentene, nincs szó a tervezetben. Az anyagiak amúgy is visszatartó erőt jelenthetnek, némi pénzt a tagoknak be kell dobniuk a szövetkezet elindítására. Ahhoz, hogy egy szövetkezet létrejöjjön, legalább hét emberre lesz szükség. Ráadásul nem csak öregségi nyugdíjasokat foglalkoztathatnak, a tagok legfeljebb tizede lehet nem nyugdíjas is.

Így pedig akár az is előfordulhat, hogy a nagyszülő és az unokája együtt dolgozik ugyanott, egyikük nyugdíjas-, másikuk diákszövetkezet tagjaként. A cégeknek bármelyiküket jobban megéri alkalmazni, mint az aktív korú munkavállalót. Az iskolaszövetkezetekben ma 130 ezren dolgoznak, átlagosan 192 ezer forintos bérért egy év alatt. Ha ezt például egy két hónapos nyári munkára átszámítva elosztjuk kettővel, olyan havi bért kapunk, ami zsebpénzkiegészítésnek nem rossz, a munkaadónak pedig sokkal jobban megéri ezt kifizetni, mint egy teljes állásban lévő dolgozó fizetését.

HVG