Szegedi Juli
Szerző: Szegedi Juli
Megjelent: 10 éve

A Prezi-alapító 15 éves autója és a logisztikus mibenléte

Az általános műveltség része történelmi évszámokat ismerni és költők fontos verseit fejből fújni, ám valamiképpen a reáltárgyakat is népszerűbbé, kedveltebbé kellene tenni – így lehetne összefoglalni a Tempus Közalapítvány BeleSTEM néven szervezett konferenciájának témáját. A rövidítés a népszerűsítésre vágyó STEM-szakmák elnevezéséből ered, ami a tudományos, a technológiai, a mérnöktudományi és a matematikai (science, technology, engineering, mathematics) területeket jelenti.

A konferencián a STEM-szakmákban élen járó cégek és oktatási intézmények képviselői vettek részt. Bojár Gábor, a Graphisoft szoftvercég alapítója, de ma már főként oktatással foglalkozik: az Aquincumi Technológiai Intézet oktatója. Pontosan azt tanítja, amit a Graphisoft 30 évben megtanult: hogy mi is az, ami hiányzik a műszaki felsőoktatásból, a szoftvermérnök képzésből. Hasonló okokból vett részt a beszélgetésben Szabó Eszter az Alcoa Wheel and Transportation Products HR-vezetője is. A cég fő profilja miatt sok mérnököt foglalkoztat és az ő esetükben is többször merült már fel munkaerőhiány. „Összerakunk egy képzési programot, középiskolás gyerekek érdeklődését akarjuk felkelteni a műszaki-természettudományos terület iránt.” – mondta a HR-vezető.


Alacsony társas készségek



Laufer László, a Prezi.com vezető felhasználói élmény kutatója, szoftverergonómia oktató szerint hiány van a STEM-szakmák képzett képviselőinek számában; a kibocsátás volumene nem találkozik a befogadók igényeivel, valamint a felsőoktatásból kikerültek nem is elég képzettek. Ennek az az oka, hogy a képzés, nem adekvát azzal a tudással, amire szükség lenne. Szabó Eszter szerint a felsőoktatásból kikerülve a fiatalok szakmai ismeretei igen magasak, nem ezzel van a baj. Azonban társas készségeik alacsonyak – a fiatal magyar mérnökök emiatt hátrányban vannak amerikai, nyugat-európaiakkal szemben – véli a HR-vezető.

Réti Mónika a rendszer másik oldalát látja: korábban biológia-kémia szakos tanárként dolgozott egy művészeti, később egy műszaki középiskolában – érdekes volt látnia, hogy a diákok érdeklődését a művészeti iskolában is fel lehetett kelteni a természettudományok iránt. Réti Mónika jelenleg Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa, általános iskolák számára dolgoz ki nevelési-oktatási programokat, valamint középiskola projektekben is részt vesz. Ahogy fogalmazott, van képe arról, hogy akik bekerülnek az ilyen irányú felsőoktatásba milyenek és mit akarnak elérni.


Mi az az idiot-proof? Tényleg hülye a felhasználó?



Bojár Gábor is egyetért azzal, hogy nem a tudással van a baj. „Egy bizonyos szellem hiányzik, és nem csak nálunk, ugyanez a gond Amerikában is a legjobb egyetemekről kijövőkkel is. Az első munkahelyemen felfigyeltem egy különbségre köztem és a kollégáim között: ha a kollégáim megírtak egy szoftvert, akkor arra voltak büszkék, hogy milyen jól van megírva, mennyire szépen strukturált, de hogy használják-e, arra fütyültek. A kollégáknak az okozott örömet, ha a másik programozó elismerését kivívták, én meg annak örültem, ha a grafikusok használták, amit csináltam – szerintem ez okozta a Graphisoft sikerét is. Nálunk a programozók megszerették az építészeket, megtanulták őket tisztelni és ezért lett a program olyan amilyen lett.” – mondta Bojár Gábor, aki szerint nagy baj, hogy hülyének nézik a felhasználót. Erre utal a letesztelt szoftverek angol elnevezése is: idiot-proof – azaz még a hülye is tudja használni. „Annak, hogy a felhasználó hülye, egyszerű az eredete: az egyetemen tudósok tanítanak és a tudományban valóban a szakma elismerése a fő értékmérő. De a gyakorlati mérnökképzésben ez nem jó, nem így működik, a piac elismerése kell, hogy fontos legyen. A mérnökök szeressék a felhasználót, nem az számít, hogy szép a program.” Bojár Gábor szerint azok a lifttervezők, akik úgy alkották meg évtizedeken át a liftek programját, hogy azt ne lehessen menet közben változtatni (hiszen mindenki nyomott már meg rossz gombot), azok nem szeretik a felhasználóikat. Ahogy a televíziók távirányítóinak tervezői sem – hiszen milyen dolog már az, hogy ő maga fizikusként nem tud bekapcsolni egy tévét? „A Graphisoftban ezt hogyan sikerült keresztülvinni? Két-három év alatt értük el, hogy nem egymásnak mutogatták büszkén a szoftvereket, hanem arra voltak büszkék, hogy milyen szép épületeket lehet tervezni ezzel a programmal. Ez a kereskedői szellem, ami be kell vinni a mérnökképzésbe. Mi ezt csináljuk.” – mondta Bojár Gábor.


Motiváció a pénz is – és ez nem szégyen



Réti Mónika szerint a népszerűsítés fontos eleme lenne a STEM-szakmák esetében, hogy a szülők miként kezelik gyerekek ilyen irányú érdeklődését akkor, ha ők ebből az egészből egy kukkot sem értenek? Hogyan terelgetik, milyen lehetőségeket nyújtanak neki, látnak-e potenciált abban, hogy gyermekük természettudományos pályára lépjen? Azaz nem csak az iskolákban kellene szemléletet formálni ezen szakmákkal kapcsolatban, hanem a szülőket is el kellene érni valahogyan. Réti Mónika úgy látja, hogy nem övezi ezeket a tantárgyakat olyan elismerés, mint például az érettségi tárgyakat. Ráadásul a STEM-tárgyakkal kapcsolatosan elterjedt az a megítélés, hogy az jó bennük, aki magol. Jó eséllyel az emberek tudnak műveket Aranytól, Petőfitől, de nem tudják, hogy ha leejtünk két pénzérmét, melyik fog gyorsabban forogni – nem tartják hasznosnak ezt a fajta tudást. Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lenne, ha a kémia érettségi követelményekbe mondjuk egy vegyészeket képző iskola beleszólhatna: mert neki mondjuk nem az kell, hogy a jövőbeni vegyész fel tudjon sorolni 18 darab gyengesavat képlettel, hanem valami másra van szükség. A felsőoktatás szereplőinek kellene gondolkoznia azon, hogy hogyan vehetnének részt jobban a középiskolai tananyagok összeállításában – véli az oktatáskutató.

Bojár Gábor szerint ahhoz, hogy vonzó legyen ez a pálya fontos látni a motivációt is a diákoknak. És nem kell szégyellni, ha ez a motiváció a pénz. Amikor 2009-ben a Harvardon járt, megdöbbent, azt látva, hogy milyen kevés diák választja tantárgyként a computer science-t: egy évfolyamban mindössze tizenketten. Amikor most kint járt, már 130-an voltak. Az ok egyszerű: a Facebook miatt rengetegen jelentkeznek, látva hogy egy ötletből meg lehet gazdagodni. „Szerintem ezt nem kell szégyellni. A Prezi joggal és megérdemelten nagy sztár és haragszom rájuk, mert túl szerények a tulajdonosok. Miért jár 15 éves kocsival Árvai Péter? Nagyobb vonzerő lenne, ha megmutatná, hogy nagyon drága biciklije van.” – mondta Bojár Gábor.


Na de mit csinál a logisztikus?



Szabó Eszter személyes tapasztalata, hogy a gyerekeknek fogalmuk nincs mit jelent logisztikusnak lenni, gépészmérnöknek lenni – az ő segítségük nélkül az iskola nem is fogja tudni megmutatni, hogy mit jelentenek ezek a szakmák. A hagyományos szakmákat még úgy ahogy ismerik, de ezeket nem, így a STEM-cégeknek nagy a felelőssége abban, hogy egyáltalán megmutassák a lehetőségeket. És hogy meddig tart ez a felelősség? „Azért ezt teljesen nem venném magunkra. Egy nagyon elhivatott iskolaigazgatóval beszélgettem, aki maga is mérnök végzettségű volt és személyes küldetésének érezte, hogy mérnököket készítsen fel az egyetemre. Ő abból táplálkozott, amit 20 éve ő tanult az egyetemen – fogalma nem volt ma mit tanulnak, mit várnak el a felvételin. Ezt nem tudjuk egyedül magunkra vállalni.” – mondta a HR-vezető.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk

Mi lesz a szakmád? Még fel sem találták? Így készülj a jövő munkaerőpiacára!

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az... Teljes cikk