A rémes interjúztató öt típusa
Egy állásinterjún általában mindenki a szakmai kérdésektől fél, pedig van annál félelmetesebb is: egy kellemetlen személyiséggel rendelkező interjúztató sokkal jobban képes megkeseríteni a pályázó dolgát. Van olyan toborzó, aki mindenről beszél, csak az állásról nem, valamelyik gyorsan lezavarja az interjút, nehogy konfrontálódjon a jelölttel, más mély hallgatásba burkolózik, és akad olyan, aki egyszerűen csak nem figyel a mondandónkra.
Az álláskeresésnek is megvan a maga szépsége: egy idő után rutinos állásvadászként már minden kérdésre tudjuk a helyes választ, megnyerő mosolyunkkal pedig lefegyverzünk bármilyen otromba mondatkezdeményt. Időnként azonban ez sem elég, különösen, ha szembetalálkozunk egy olyan interjúztatóval, aki mindent megtesz azért, hogy tönkretegye alkalmi fellépésünket.
Az állásinterjúra igyekvők általában olyannyira koncentrálnak a lehetséges kérdések helyes megválaszolására, hogy fel sem merül bennük, magának az interjúztatónak a személye teszi majd próbára őket. A Carrierbuilder.com ezért összeszedte a toborzók öt legrosszabb típusát, hogy megmutassa, milyen taktikával lehet őket a legegyszerűbben leszerelni.
A pályakezdő HR-es vélhetően idegesebb, mint maga az álláskereső. Tapasztalatlanságát mániákus szervezettséggel próbálja pótolni: halomban állnak ölében az akták, hogy az önéletrajzok mellett minden interjúkérdés a keze ügyében legyen. Ebből fakadóan nem érdeklik a személyes részletek, csak az foglalkoztatja, megkapja-e a válaszokat a precízen kimunkált kérdéseire, hogy aztán újabbakat olvashasson föl a jegyzeteiből.
Ebben a helyzetben a legjobb, amit tehetünk, ha nem zavarjuk meg gondolataiban, sodrodjunk az árral, s igyekezzünk minél több, szigorúan szakmai választ adni. A személyiségünkből ne adjunk ízelítőt, gyakorlatlansága folytán úgysem fogja lejegyezni.
Egynémely HR-es meglepően szűkszavú tud lenni, amiből egyenesen következik, hogy ilyenkor nekünk kell kitölteni a beszélgetés üresjáratait. Igaz, ez nem feltétlenül baj, tekintve, hogy annál több időnk marad fitogtatni szakmai hozzáértésünket; a szótlanságból adódóan az állásról viszont csak keveset tudhatunk meg.
Ilyenkor meg se próbáljuk megnyitni az interjúztatót, hiszen vélhetően ő egyszerűen ilyen típus, s zaklatásnak venné, ha folyamatosan beszédre késztetnénk. A legjobb, ha más forrásból próbálunk mélyebb ismereteket szerezni a cégről: ennek érdekében beszédbe elegyedhetünk a recepcióssal, a büfébe látogató munkatársakkal.
A szószátyár az egyik legidegesítőbb figura, interjúit ugyanis végeláthatatlan hosszúságú elbeszéléseivel tarkítja, részletesen beszámolva napi ügyeiről vagy például afrikai körútjáról. A legalább kétórás magánszámaiból ráadásul alig jut idő az adott pozícióról beszélni, így nekünk sem ad sok esélyt megtudni, vajon érdemes-e pályázni az állásra.
Akinek van elég energiája hozzá, a maga javára is fordíthatja a bőbeszédűséget: csapongó gondolataiból kideríthetjük, mi érdekli az életben, s ügyes átkötésekkel vagy akár apró történetekkel megkedveltethetjük vele magunkat. Különösen, mivel feltehetően szakmailag már átmentünk a rostán (elvégre behívtak), s már csak a személyiségpróbán kell bizonyítanunk rátermettségünket.
Előfordul, hogy a HR-est aznap annyi munkával támadják le a munkatársai, hogy képtelen ránk koncentrálni, interjú közben folyamatosan telefonál, s az ajtón keresztül kiabál ki munkatársainak ügyintézés céljából. Jobbik esetben ilyenkor mondandónk csupán süket fülekre talál, rosszabbik esetben azonban megtapasztalhatjuk, milyen az, amikor leendő munkaadónk ránk se hederítve SMS-t pötyög vagy e-mailt vizslat laptopján.
Ebben az esetben egyet tehetünk: kérjünk új időpontot, hátha tényleg összeesküdtek ellene az istenek, ha azonban másodjára is előfordul, jobb ha rögvest ajtót mutatunk magunknak.
Megesik, hogy a leendő munkáltatóval - első látásra - tulajdonképpen semmi baj sincsen, korrekt módon elmondja, milyen pozíciót, munkakörülményeket kínál, s még annak anyagi vonzatait sem szégyelli senki előtt. A teendők felsorolásakor azonban kiderül, nem egy emberre van szabva a munka, vagy legalábbis lehetetlen megúszni őket estébe, hétvégébe hajló túlórázás nélkül.
Ilyen esetben nem érdemes felcsattanni a sok feladat láttán, értékelni kell az őszinteségét, hiszen meglehetősen ritka az, hogy nyíltan beszéljen túlórákról egy cég. Udvariasan köszönjük meg a lehetőséget, s kutassunk inkább egy stresszmentesebb állás után.
Paraszt Imre, HR Portal
Az állásinterjúra igyekvők általában olyannyira koncentrálnak a lehetséges kérdések helyes megválaszolására, hogy fel sem merül bennük, magának az interjúztatónak a személye teszi majd próbára őket. A Carrierbuilder.com ezért összeszedte a toborzók öt legrosszabb típusát, hogy megmutassa, milyen taktikával lehet őket a legegyszerűbben leszerelni.
A zöldfülű
A pályakezdő HR-es vélhetően idegesebb, mint maga az álláskereső. Tapasztalatlanságát mániákus szervezettséggel próbálja pótolni: halomban állnak ölében az akták, hogy az önéletrajzok mellett minden interjúkérdés a keze ügyében legyen. Ebből fakadóan nem érdeklik a személyes részletek, csak az foglalkoztatja, megkapja-e a válaszokat a precízen kimunkált kérdéseire, hogy aztán újabbakat olvashasson föl a jegyzeteiből.
Ebben a helyzetben a legjobb, amit tehetünk, ha nem zavarjuk meg gondolataiban, sodrodjunk az árral, s igyekezzünk minél több, szigorúan szakmai választ adni. A személyiségünkből ne adjunk ízelítőt, gyakorlatlansága folytán úgysem fogja lejegyezni.
A hallgatag
Egynémely HR-es meglepően szűkszavú tud lenni, amiből egyenesen következik, hogy ilyenkor nekünk kell kitölteni a beszélgetés üresjáratait. Igaz, ez nem feltétlenül baj, tekintve, hogy annál több időnk marad fitogtatni szakmai hozzáértésünket; a szótlanságból adódóan az állásról viszont csak keveset tudhatunk meg.
Ilyenkor meg se próbáljuk megnyitni az interjúztatót, hiszen vélhetően ő egyszerűen ilyen típus, s zaklatásnak venné, ha folyamatosan beszédre késztetnénk. A legjobb, ha más forrásból próbálunk mélyebb ismereteket szerezni a cégről: ennek érdekében beszédbe elegyedhetünk a recepcióssal, a büfébe látogató munkatársakkal.
A szószátyár
A szószátyár az egyik legidegesítőbb figura, interjúit ugyanis végeláthatatlan hosszúságú elbeszéléseivel tarkítja, részletesen beszámolva napi ügyeiről vagy például afrikai körútjáról. A legalább kétórás magánszámaiból ráadásul alig jut idő az adott pozícióról beszélni, így nekünk sem ad sok esélyt megtudni, vajon érdemes-e pályázni az állásra.
Akinek van elég energiája hozzá, a maga javára is fordíthatja a bőbeszédűséget: csapongó gondolataiból kideríthetjük, mi érdekli az életben, s ügyes átkötésekkel vagy akár apró történetekkel megkedveltethetjük vele magunkat. Különösen, mivel feltehetően szakmailag már átmentünk a rostán (elvégre behívtak), s már csak a személyiségpróbán kell bizonyítanunk rátermettségünket.
A figyelmetlen
Előfordul, hogy a HR-est aznap annyi munkával támadják le a munkatársai, hogy képtelen ránk koncentrálni, interjú közben folyamatosan telefonál, s az ajtón keresztül kiabál ki munkatársainak ügyintézés céljából. Jobbik esetben ilyenkor mondandónk csupán süket fülekre talál, rosszabbik esetben azonban megtapasztalhatjuk, milyen az, amikor leendő munkaadónk ránk se hederítve SMS-t pötyög vagy e-mailt vizslat laptopján.
Ebben az esetben egyet tehetünk: kérjünk új időpontot, hátha tényleg összeesküdtek ellene az istenek, ha azonban másodjára is előfordul, jobb ha rögvest ajtót mutatunk magunknak.
A hajcsár
Megesik, hogy a leendő munkáltatóval - első látásra - tulajdonképpen semmi baj sincsen, korrekt módon elmondja, milyen pozíciót, munkakörülményeket kínál, s még annak anyagi vonzatait sem szégyelli senki előtt. A teendők felsorolásakor azonban kiderül, nem egy emberre van szabva a munka, vagy legalábbis lehetetlen megúszni őket estébe, hétvégébe hajló túlórázás nélkül.
Ilyen esetben nem érdemes felcsattanni a sok feladat láttán, értékelni kell az őszinteségét, hiszen meglehetősen ritka az, hogy nyíltan beszéljen túlórákról egy cég. Udvariasan köszönjük meg a lehetőséget, s kutassunk inkább egy stresszmentesebb állás után.
Paraszt Imre, HR Portal
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés
Mintha jégpáncél borítaná az amerikai munkaerőpiacot: hónapok óta alacsony a toborzás és az elbocsátások száma, a dolgozók pedig úgy érzik,... Teljes cikk
Közel 1000 pályázót hozott be ez a toborzási kampány - esettanulmány
„Százból öt! Te benne vagy?” Ezzel a címmel indított tavaly októberben toborzási kampányt a HungaroControl. A cél legalább 700 jelentkező... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Felpörgeti a toborzást a CATL Debrecenben – duplájára nőhet a dolgozói létszám 3 hete
- Fluktuációs kihívásokkal küzd a kékgalléros munkaerőpiac 4 hete
- Hazudnak a munkahelyen? Így ismerheted fel 1 hónapja
- Toborzási roham a BMW-gyárban – ekkora bért kínálnak a kezdőknek 1 hónapja
- Számos nemzetközi pozíciót költöztet Budapestre az UNICEF 2 hónapja
- BMW, Lego, Suzuki: toborzás és képzés az automatizálás árnyékában 2 hónapja
- Felmondani az öregek szoktak, a Z generáció csak simán nem megy be többet 2 hónapja
- Több mint 40 új munkatársat keres a Revolut Magyarországon 2 hónapja
- A HR a láthatatlan ragasztó - így látják a szakmát az ügyvezetők 2 hónapja
- A karrier-catfishing valóban létezik? A dolgozók szerint igen! 2 hónapja
- Digitális HR: UX tervezés a munkáltatói márka szolgálatában 2 hónapja



Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?