Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 hónapja

A részmunkaidős foglalkoztatás buktatói

A gyakorlatban is nehézséget okoz a részfoglalkoztatás. A munkavállaló kezelését illetően vannak bizonytalanságok, pontosabban, mennyiben kell a helyzetét eltérően kezelni a többiekhez képes.

images

NEXONtime munkaidő-menedzsment rendszer

Az egyetlen valóban integrált rendszer Magyarországon: teljes körű megoldás a munkaidő-tervezéstől a bérszámfejtésig. Mérhetővé teszi a munkavállalók teljesítményét, kiszűri az erőforrás-gazdálkodási problémákat, így csökkenthetővé válnak a túlóraköltségek. biztonságos, elegáns beléptető rendszer dolgozói és vezetői önkiszolgáló felületek rugalmas beosztás-tervezés munkaidő-keretes foglalkoztatás támogatása


További információ

images

A részmunkaidős foglalkoztatásban első látásra nincs semmi bonyolult: a munkavállaló kevesebbet dolgozik, és időarányosan kevesebb díjazást is kap - írja az ado.hu. A szakportál szerint azonban a legnagyobb nehézséget az adja, hogy milyen vonatkozásban kell a teljes munkaidősöktől eltérően, és milyen vonatkozásban kell velük azonosan kezelni.

Mint írják, a részmunkaidő időtartamán rögzíteni kell a munkaszerződésben, ellenkező esetben a teljes munkaidő szabályai érvényesek. A teljes munkaidőből bármikor át lehet lépni a részmunkaidőbe szerződésmódosítással, d ez nem történhet meg egyoldalúan.

A részmunkaidő kötelező biztosításával kapcsolatban az oldal azt írja, hogy arra a munkavállaló tarthat kizárólag igényt. A legismertebb, hogy a kisgyermekes szülők a törvényben meghatározott esetben és módon igényt tarthatnak arra, hogy részmunkaidőben foglalkoztassák őket. Kevésbé ismert szabály, hogy ha a fogyatékos munkavállalónak részmunkaidőre van szüksége ahhoz, hogy fogyatékosságának megfelelő körülmények között dolgozzon, és ez a munkáltatónak nem jelent aránytalan megterhelést, akkor számára is kötelező a részmunkaidőt biztosítani. Viszont ilyenkor is módosítani kell a munkaszerződést.

A bérezéssel kapcsolatban alapelv, hogy az elvégzett munkát időarányosan kell kifizetni. Ez az elv az egyenlő bánásmód követelményéből vezethető le, amelyet a munka törvénykönyve mint általános magatartási követelményt, alapelvet tartalmaz, azonban annak részletes szabályait az egyenlő bánásmódról szóló törvény adja meg. Egyes díjazási elemek viszont nehézségeket okoznak, mert azonos módon vonatkoznak a teljes és a részmunkaidős dolgozókra is.
Ilyen pl: ha a munkáltató valamilyen szociális juttatást oszt, költséget térít meg vagy lakhatási támogatást ad. Ezekben az esetekben nem lehet arányosítani.

Ami a hátrányos megkülönböztetést illeti: a részmunkaidősek dizkriminációja együtt jár a családi állapottal, ami főként a kisgyermekes szülőket jelenti. A kötelező részmunkaidő fent említett szabályainak alkalmazása sok vállalkozásnál vezet ahhoz, hogy a részmunkaidősök túlnyomórészt az említett társadalmi csoportból kerülnek ki.

A részmunkaidősök szabadságolása is nehézkes, mert logikusan ha a teljes munkaidőben dolgozónak 20, akkor a részmunkaidősnek évi 10 nap szabadság jár. Azonban ez valójában kétszeres felezést jelentene, vagyis az időarányosság megszegését eredményezné. Évi 20 munkanap egy nyolcórás foglalkoztatottnál évi 8×20 munkaóra fizetett távollétet jelent. Ezzel mi áll arányban egy napi 4 órás foglalkoztatott esetében? Évi 4×20 munkaóra fizetett szabadság, ami pontosan 20 munkanap. A 10 munkanapnyi szabadság tehát éppen a fele lenne ennek. A szabadságolás terén tehát a részmunkaidős személy pontosan ugyanannyi munkanap fizetett távollétre jogosult, mint a teljes munkaidős. Ez csak látszólag sérti az időarányosság elvét, valójában pontosan megfelel annak. Ez abban is megmutatkozik, hogy az évi 20 munkanapjára évi 20 munkanapnyi „félfizetést” fog kapni.

A szakportál szerint további arányosításra is szükség van, amiket a munkatörvénykönyve szabályoz. Ilyen például, hogy a munkavállaló munkaideje nem lehet négy óránál kevesebb naponta. Ennél kevesebb lehet a részmunkaidős dolgozóé. A rendkívüli munkaidő éves maximumánál is arányosan kevesebb a részmunkaidős munkavállaló számára irányadó mérték. Továbbá arányosítani kell az ő munkaóráikat, ha a szerződéstől eltérő körben és helyen kell dolgozniuk, ugyanis a törvény szerint a teljes munkaidősök ezt legfeljebb évi 44 munkanapon vagy 352 munkaórán át tehetik meg jogosan.

A kisgyermekeseknek lehetőségként kínálkozó, a munkáltató számára kötelezően elfogadandó részmunkaidős konstrukció gyakori velejárója, hogy a munkavállaló gyedről/gyesről tér vissza dolgozni, korábbi teljes munkaideje helyett részmunkaidővel. Ilyenkor hibalehetőség, ha a munkáltató a gyermekgondozási távollét alatt felgyűlt szabadságokat már a részmunkaidős rendszerben adja ki. Ez helytelen, mivel a munkavállaló még teljes munkaidős státusza alatt szerezte a visszatérésekor kiadandó szabadságot, vagyis azokra még a nyolcórás munkaideje alapján jogosult -írja a lap.

ado.hu
Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár