A szakképzési hozzájárulás felhasználásának buktatói
Érdekes adófajta a szakképzési hozzájárulás, mivel kiszámításával és bevallásával olyan szakember foglalkozik, aki ért az adózáshoz, a törvényben megengedett részének felhasználásával pedig a HR szakemberek. A kisvállalkozások inkább befizetik a hozzájárulás teljes összegét a kincstárba, mert a felhasználás egyre növekvő kritériumainak teljesítése még egy embert kívánna, amit nem tudnak megfizetni. A HR HáttéR - Előtérben a humán erő című lap októberi számából szemezgettünk.
vagyis hiába költöttük el, vissza kell fizetni.
A szakképzési hozzájárulással foglalkozó szakembernek körülbelül húsz jogszabályban, illetve annak egy részében szereplő előírást kell maradéktalanul betartania ahhoz, hogy a pénz elköltése szabályszerűen történjen. Ez a joganyag túlzottan terjedelmes ahhoz, hogy egy cikksorozatban maradéktalanul ismertethető legyen. Ezért mielőtt nekifogunk, a következő javaslatokat teszem:
A cikket mind a pénzügyi, mind pedig a humánpolitikai szakember olvassa el a cégnél, és beszéljenek róla. A legfontosabb jogszabályokat nyomtassák ki maguknak, és az általuk használt részeket beszéljék meg! Legalább a következőket kell megismerni:
Amennyiben többmilliós nagyságrendű szakképzési hozzájárulás felhasználására van lehetőségünk, akkor javaslom külső szakember felkérését (felelősségvállalás mellett) a szerződéseink átnézésére, illetve az okiratok áttekintésére. Ha ezt időben megtesszük, akkor a hiányokat még az éves bevallás előtt pótolhatjuk.
Tekintettel a változásokra, javaslom minden pénzügyes kollégának, hogy a társadalombiztosítással foglalkozó kollégájával együttműködve ellenőrizze a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározását, mert egyre többször hallom, hogy "na, ezt elrontottuk". Javítani mindig lehet, amíg nem kezdődik meg az ellenőrzés. Emiatt a cikksorozatot az alap ez évi változásával kezdem. A téma a HR-esek számára annyiban érdekes, hogy ha a cafetériában vagy akár azon kívül olyan juttatást adnak a dolgozónak, amely adóköteles, akkor
annak társadalombiztosítási és szakképzési közterhe is van. Így kalkuláljanak!
2009. január 1-jétől jelentősen megváltozott a szakképzési hozzájárulás alapja, amely ekkortól a társadalombiztosítási járulékalap. Ez a változás szinte mindenkinél azt jelenti, hogy 2009-től több hozzájárulást fog fizetni - annak ellenére, hogy az 1,5 százalék mérték változatlan maradt - mivel a járulékalap szélesebb az eddigi bérköltségnél.
Nézzünk néhány példát arra vonatkozóan, hogy miért nagyobb a járulékalap az eddigieknél!
Nagyvállalatoknál az egyik legnagyobb tétel lehet az adóköteles (=szja) természetbeni juttatások köre. Ráadásul nemcsak a természetbeni juttatás áfás értékéről van szó, hanem az utána fizetett személyi jövedelemadóval növelt összegéről, mert ez a társadalombiztosítási járulék alapja. Tehát a juttatás 154 százalékos értéke után kell szakképzési hozzájárulást is fizetni.
Ugyanígy a szakképzési hozzájárulás alapját képezi az adóköteles napidíj - amikor többet fizetünk a dolgozónak a rendeletben előírt összegnél -, a betegszabadság idejére járó távolléti díj, és a dolgozó után fizetett adóköteles biztosítási díj is. Mivel ezek a tételek is a társadalombiztosítási járulék alapját képezik, ettől az évtől növelik a szakképzési hozzájárulás alapját.
Megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak után akkor kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha a havi (arányosított) megbízási díj eléri vagy meghaladja a minimálbér 30 százalékát, azaz 21 450 forintot - illetve naptári napokra a minimálbér harmincad részét - mert akkor a Tbj. értelmében biztosítottnak minősülnek. Megbízási jogviszonyban foglalkoztatja a vállalkozások egy része például a munkavédelmi ügyintézőt, szakértőket, illetve egyetlen feladat ellátásával megbízott szakembereket.
Ezekben az estekben a társadalombiztosítási járulék alapja, a személyi jövedelemadó előlegének alapja. Tekintettel arra, hogy a megbízottnak nyilatkoznia kell az adóelőleg levonásához a kifizető részére az általa elszámolt költség százalékos mértékéről, ami maximum 50 százalék lehet, és az adó alapját ennek megfelelően határozzák meg, ezért a társadalombiztosítási járulékának is ez a csökkentett összeg az alapja. Ennek megfelelően kell a szakképzési hozzájárulást is megállapítani.
Kisvállalkozásoknál fordulhat elő, hogy a főfoglalkozású társas vállalkozó év közben nem vesz fel rendszeres jövedelmet a cégtől, csupán osztalékelőleget vagy az év zárásakor osztalékot. Ezért bérköltség nem keletkezik, tehát eddig nem kellett utánuk szakképzési hozzájárulást fizetni.
Társadalombiztosítási jogviszonyukból adódóan azonban az úgynevezett minimumjárulék intézményét kell alkalmazni a cégnek. Fő szabály szerint a minimálbér kétszeresének megfelelő (143 000 forint) társadalombiztosítási járulékalapjuk van, de legalább a minimálbér (71 500 forint) után a vállalkozásnak be kell fizetnie a nyugdíjbiztosítással és az egészségbiztosítással kapcsolatos összes járulékot. 2009-től ez a társadalombiztosítási járulékalap is a szakképzési hozzájárulás alapját képezi. Tehát hiába nem vettek fel jövedelmet, a cégnek szakképzési hozzájárulást is kell fizetnie utánuk.
A társadalombiztosításról szóló törvényben szereplő "foglalkoztató" fogalmából következik, hogy olyan összeg után is fizethetünk szakképzési hozzájárulást, amelyet nem a velünk biztosítási jogviszonyban lévő természetes személynek fizetünk ki, hanem egy másik cég dolgozójának. Én akkor találkoztam ezzel a kérdéssel a gyakorlatban, amikor egy nagykereskedő cég jövedelmet juttatott a kiskereskedelmi cég boltvezetőinek, ha többet eladnak a termékéből. Ezek az összegek társadalombiztosítási járulékalapot képeznek. Ettől az évtől kezdve pedig már szakképzési hozzájárulást is fizetni kell utánuk.
E kiragadott példák okoztak tapasztalataim szerint hibát ebben az évben a szakképzési hozzájárulás kiszámításánál.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a szakképzési hozzájárulást, vagy annak egy előírt részét a jogszabály céljainak megfelelően használják fel.
A felhasználási módok fő csoportjai - melyeken belül még több módozat is megkülönböztethető - a következő:
1. szakmai gyakorlati képzések megszervezése, (Egyes módozatoknál lehetséges a hozzájárulás teljes összegének elköltése is, kincstári befizetés nélkül.)
2. a szakképzési hozzájárulás egy részéből fejlesztési támogatás nyújtása, illetve
3. a hozzájárulási kötelezettség egy részének a saját dolgozóink képzésére történő felhasználása.
Kovácsné Álmosdy Judit
HR HáttéR/2009. október
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk
Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk
- 75-150 millió forint támogatással képezhetik munkavállalóikat a cégek - Még elérhető az év slágerpályázata 2 hete
- Százmilliárd forintos felújítási program indul a szakképzésben 4 hete
- Hankó Balázs: A kormány célja, hogy Magyarország világbajnok legyen a szakképzésben 1 hónapja
- Pölöskei Gáborné: az idei év a látványos fejlesztések éve lesz a szakképzésben 1 hónapja
- Sämling Solution Szervezetfejlesztő (OD) tanácsadó képzés - Miért érdemes Szervezetfejlesztővé válni? 1 hónapja
- A tanár is munkavállaló!? 2 hónapja
- Mentorprogram indul a kertészeti szakma utánpótlásának érdekében 2 hónapja
- Mennyit keresnek a trénerek? Mennyibe kerül a tréning? - elemzés a tréneri napidíjakról 2 hónapja
- Jelentősen bővültek a doktori képzésekben résztvevők lehetőségei 2 hónapja
- A gyógyszerész nélküli gyógyszertár ellen foglaltak állást 2 hónapja
- Újabb 15 milliárdos szakaszra pályázhatnak a cégek munkahelyi képzéseik megvalósításához 2 hónapja