Szerző: Filius Ágnes
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 2 hónapja

A „tipikus” munkavállaló személye változóban van

A jövő munkahelyéről és a jövő munkavállalójáról szervezett egy „pecha-kucha” délutánt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. A „Roma as Resource (RARE)” elnevezésű, nemzetközi programjuk keretében zajló eseményen a technológia, és innováció társadalomformáló hatását, és a hátrányos helyzetű munkavállalókban megmutatkozó lehetőségeket járták körbe az előadók. Kisgyerekes nők, megváltozott munkaképességű személyek, fogyatékkal élők, romák kaptak már esélyt, és teremtettek értéket kísérleti programokban, és utána a hétköznapok során. A „tipikus” munkavállaló személye változóban van. Ezt fel kell ismernie a munkáltatóknak, és az ebből fakadó előnyöket kell kiaknázni. Különben nélkülük változik a világ.

images

images

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSz) az elmúlt időszakban számtalan, a hátrányos helyzetben élő embert segítő projektben vett részt. Ezeknek a nagy része elkerülhetetlenül kapcsolódott a munkapiaccal, mivel nem lehet felzárkózásról a foglalkoztatás nélkül beszélni. A projekteknek van még egy másodlagos, de erős hatása is: hatnak a nyílt, for-profit munkapiacra, azok folyamataira is, és érzékenyítik a munkáltatói oldalt, amely eleve jelentős változási folyamatban van. Egyre kevesebb az a munkavállalói réteg, amelynek nincsenek hátrányai. A lehetőségeket, az elért eredményeket és a hatást, a változást mutatta meg az a sok szakértő, akiket a Máltaiak felkértek a 20 másodperc alatti húsz-húsz dia lepörgetésére.

Mi lesz az adatainkkal?

Bár ma még a mesterséges intelligencia elsősorban robotizációt jelent, de a jövő „okos robotjaival” való együttműködés nagy kérdés, Lovászy László, a Corvinus Egyetem „Social Futuring Center”-ének foglalkoztatáspolitikai és emberi jogi szakértője szerint. Nagyon sok dilemmát vet fel majd ez a helyzet. Például, vajon mi lesz azzal a rólunk szóló adatvagyonnal, ami felhalmozódik ez idő alatt? Jó irány-e, ha már csak a gépek szűrnek a munkapiaci kiválasztási folyamatok során?

A jövő munkavállalói készségei közül, ahogy arról mi is korábban már írtunk, az úgynevezett nem-kognitív készségek azok, amelyeknek egyáltalán helyük lesz, és sikerrel el fogják kerülni az automatizálást. Fazekas Károly, az MTA KRTK KTI főigazgatója szerint kettészakadási folyamat tapasztalható már most is a munkapiacon a foglalkozások tartalma szerint. A nem-kognitív készségek felértékelődnek, a kognitívok meg visszaszorulnak. A kutató szerint két kulcskompetencia alakul ki: a kooperáció és az érzelmi intelligencia. Ezekre leginkább hatni a korai években lehet. Az egyik legjobb fejlesztési mód az oktatás, és aminek a kapcsán meglepően jó eredményeket tapasztaltak, az a filozófia oktatása. Több program is van ma már az USA-ban, amelyek segítik a gyerekek filozofikus képzését. Ezek nemcsak tudást adnak át, hanem segítik a gondolkodást, javítják az érzelmi-szociális készségszintet, és érvelésre, kritikus gondolkodásra is szoktatják a kicsiket.

Együtt a robotokkal

A kooperáció fontosságát emelte ki a jövő munkavállalói készségei közül Sőregi Tibor is, aki a NIDEC elektronikai gyár ügyvezetője. Vajon esélyt, vagy az emberi tényező kiszorítását jelenti a szalag melletti robotizáció? Ma már a cég magyarországi telephelyén sincs az a klasszikus szalag melletti munka, amely az elektronikai gyártást még 5-10 évvel ezelőtt jellemezte. Gépek végzik sokkal pontosabban az összeszerelést. Ki kerül ki győztesen ebből az időszakból: a robotok vagy az ember? Az ügyvezető szerint a gép folyamatos minőséget produkál, állandó sebességgel dolgozik, pontosan, nincs elmaradás, konzisztens a gyártás, úgyhogy ezen a téren a gépek állnak nyerésre. De az emberi kreativitás, az érzelmek, az empátia, a szolidaritás olyan értékek, amelyekről nem mondhatunk le. A jövő a kooperációé, ezen a területen is. Egymás mellett, egymással kiegészülve kell az életünket berendezni, és közelítenünk kell egymás felé - mondta a vezető, aki egy másik kontextust is beemelt az előadásába. Ő vállalja roma származását, és ezen a téren is egyek vagyunk. Együtt, egymást kiegészítve kell dolgoznunk, előre haladnunk.

Sőregi TiborSőregi Tibor, a NIDEC elektronikai gyár ügyvezetője
A jövő képe ma már nem jóslat, hanem egy lassan kirajzolódó világ képe, amit meg kell ugrani, kezdte az orvos-robotokról szóló előadását Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója. A kérdés ugyanaz, lesznek-e még 50 év múlva emberi orvosok, vagy minden munkát orvos-robotok fognak ellátni? A hazai orvostársadalom leírása kapcsán elég negatív kép bontakozik ki előttünk: nyugdíjkorhatárhoz közelítő átlagéletkorú, földrajzilag nehezen elérhető, szűkös forrásokkal operáló csoportról van szó. Ugyanakkor a betegek száma és aránya növekszik. Az orvosi szenzorok alkalmazásának elterjedése hatalmas, pozitív változást tud ebben a helyzetben hozni. Az orvoslás gyakorlatilag szenzoros beolvasást fog jelenteni, a kórház meg szenzor-központot, ahol optimalizált user-ek dolgoznak?

Az Enjoy Budapest Aparthotel és Café már előrébb is lépett ezen a területen. Ahogy Csizmazia Tibor, a cég ügyvezetője megfogalmazta, náluk már a munkatársak egy része is robot. Az Ipar 4.0 itt már valóság: a gépek érzékelik a környezetet, kommunikálnak és közben adatot gyűjtenek. A jéghegy csúcsát jelentő szervízrobotokat állítottak szolgálatba, akik felveszik és kiviszik a kért rendelést, a helyükre kísérik a vendéget. Az ügyvezető szerint a szállásiparban 25 év múlva már csak robotok fognak dolgozni, és kb. ugyanerre tervezhető a vendéglátás egészének az átállása.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A „tipikus” munkavállaló személye változóban van
2. oldal - Nő az esély!
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Az új technológiai beruházás a céges kultúra fejlesztésével együtt lehet sikeres

Nem elég a technológiai beruházás az üzleti sikerhez; kétharmaddal növelhető az üzleti hatékonyság, ha az új technológiák bevezetéséhez a... Teljes cikk

Miben mérjük egy ország családbarát jellegét?

Mi az, amit a munkavállaló érez abból, hogy családbarát egy ország? Mit nyerhetnek mindebből a vállalatok/vállalkozók? Hiszen nem csak attól lesz... Teljes cikk

Országos kutatás az inaktív rétegek, kismamák és kispapák munkaerőpiaci reintegrációjáról

Az idén 10 éves Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Balansz Programja keretében országos felmérést végez. Munkavállalók és munkáltatók... Teljes cikk