Nő az esély!

Egy, a roma nők felzárkóztatásával foglalkozó program sikereiről beszélt Langerné Victor Katalin, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár. A roma nők tradicionális gondoskodási, ellátási tudását emelte a program professzionális szintre. Az emberierőforrás-hiányos szociális ellátórendszer igényeinek megfelelően képeztek asszonyokat, és állítottak munkába. Ehhez elmenetek a projekt során azokba a szegregátumokba, ahol ezek a nők élnek, kedvet csináltak nekik a továbblépéshez, adtak a számukra egy három hónapos „próbamunka” időszakot, és utána beiskolázták őket például idősgondozónak, betegápolónak, óvodai dajkának. Közben roma segítők dolgoztak velük folyamatosan, és a végén támogatták az elhelyezkedésüket is. A programban részt vevő nőknek azzal, hogy meglátták, konvertálható a tudásuk, és megfelelő munkakörnyezetbe helyezték őket, még jövedelmet is tudnak termelni, jelentősen nőtt az önbecsülésük, önbizalmuk. A projekt végére 1026 roma nőt sikerült elhelyezni dolgozni, és további 10 százaléka ennek a tömegnek férfi, akiknek - az előbbiek mellett- kifejezetten hasznos jelenlétük van például a nevelőotthonokban.

A modern, roma női identitás kifejezésére, megalkotására hozta létre márkáját a divattal foglalkozó Varga Erika, aki a RomaniDesign ügyvezetője. A kifejezetten roma női brand-et alkotó cég azzal, hogy társadalmilag nyitott hírességekkel jelentős akciókon vonultatja fel a hangsúlyosan a roma népi tradícióból merítő ruháit, érzékenyít, és üzenetet is átad: a fontos értékek a hangsúlyos identitás, a szabadság, az erő, a munka szeretete. „ A női, együttes alkotásban hatalmas erő van, amit mutatni szeretnék”- mondta a márka-alkotó.

Langerné Victor Katalin, a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, Fogyatékkal élők, kisgyerekes nők, mélyszegénységben élők, pályakezdők, életkori diszkriminációtól sújtottak, hajléktalanok, romákkal foglalkozó civil szervezeteket fog össze, és segíti a nyílt munkaerőpiacon a munkatalálást az Incorpora nevű konzorcium. Győri Eszter, aki a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaként a program vezetője, arról beszélt, hogy eddig 400 vállalattal dolgoznak, és közel 700 főt segítettek elhelyezkedni. A szakember szerint a munkáltatók feladata most ebben a munkaerőhiányos időszakban az lenne, hogy komplex vállalati diagnosztikákat készítenek. Perszónákat kellene alkotni arról, milyen munkavállalókra van szükség, és e mentén kellene érzékenyen kinyitni a lehetőségeket a hátrányos helyzetűek előtt is.

A Kockacsoki csokoládé manufaktúra vezetője, Dénes Ákos arról beszélt, hogy az autizmussal élő fiatalok viselkedési hátrányaiból milyen előnyt tudnak munkáltatóként kovácsolni. Mivel az autisták rugalmatlanul állnak a munkához, és hosszú betanulási folyamatra van szükségük, ezért például ők, akik kifejezetten nekik alapították az üzemüket, nem alkalmazzák az állásinterjút a kiválasztáskor. Ehelyett kéthónapos próbamunkán vesznek részt a fiatalok, és ebben az időszakban kerül sor a munkahelyi íratlan szabályok elsajátítására is. Az előnyökről Dénes Ákos azt mondta, hogy amíg egy receptcsomag megtanulása számára kétórás folyamat, addig ez egy autistának 20 másodperc. A nyitás óta eltelt 4 és fél év alatt kettőről 11 fősre növekedett az állomány, akik közül 10 saját nevelésű.

Atipikusan boldog munkahelyek és munkavállalók

Az emberi kapcsolatok, a pihenés és a munka minősége az, ami leginkább meghatározza az emberi jóllétet, kezdte az előadást Kovács Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat RARE programjának vezetője. Különösen meghatározó ezeknek a tényezőknek a kombinációja, azaz a munka és a magánélet az egyensúlya.

Kovács Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat RARE programjának vezetőjeAhhoz, hogy boldogabb, elégedettebb lehessen a munkavállaló, a munkáltatóknak is változtatniuk kell a velük kapcsolatos szemléletmódjukon. Túl kell lépni a hagyományos erőforrás-szemléleten, és az emberre értéket teremtő egyénként kell tekinteni. Össze kell kapcsolni eddig nem megszokott jellemzőket a siker érdekében. Például, az ADHD-sok kifejezetten pozitív vállalkozói attitűddel rendelkeznek, keresik a kreatív lehetőségeket, és remek freelancerek válhat belőlük.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület keresi az alternatív lehetőségeket az alternatív képességű munkavállalók számára azért, hogy kiteljesedhessenek és közben értéket is teremthessenek. Pécsett egy elektronikai bontóüzem hulladékából például egyedi tervezésű, kézműves ékszerkollekciót készítenek ma már a fogyatékkal élők. Olyan emberek, akik más munkahelyre be sem tudnának kerülni.

A másik oldalon pedig piacként is működik a speciális igényű munkavállaló, hiszen ma már akár a konfekcióruha sem alkalmas arra, hogy benne dolgozzon egy mozgásában akadályozott személy. Ennek a speciális társadalmi rétegnek is szüksége van olyan konfekciós ruházatra, eszközökre, amelyek támogatják a napi rutinját, nem pedig ellehetetlenítik azt.

„ Az ember halála pillanatáig fejleszthető, és ezt kell a jövő munkáltatójának látni, hogy mekkora lehetőség rejlik ebben”- zárta az előadást a vezető.

Fotók: Kovács Bence/Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A „tipikus” munkavállaló személye változóban van
2. oldal - Nő az esély!