A válság után az idei lehet a kirúgások éve

Némi túlzással akár a leépítések évének is nevezhetjük az idei évet, hiszen ahogy az az összesítésünkből kiderült, már eddig is több embert bocsátottak el csoportos leépítés keretében, mint például tavaly - vagy tavaly előtt. Természetesen pályázatok, beruházások, kapacitásbővítések révén több ezer új munkahely is létrejött (létrejön) idén a megszűnők kompenzálásaként, ám mi ezúttal elsősorban csak a leépítésekre szerettünk volna fókuszálni.

Az elmúlt hónapokban ugyanis több olyan, jelentős leépítésről szóló közlemény került megjelenésre a sajtóban, mely a statisztikában még nem mutatkozik meg, hiszen annak legfrissebb adata augusztusra vonatkozik. Így arra gondoltunk, megpróbáljuk felbecsülni, hogy az előttünk álló három hónapban összesen hány érintett lehet, ezzel együtt pedig az év során, hány dolgozó volt kénytelen ilyen formában elhagyni a munkahelyét. Természetesen a becslésünk során csak a nagyobb volumenű eseteket tudjuk számba venni, a több kisebbről, mely szintén megjelenik a statisztikában nem tudjuk bekalkulálni.

Három hónap alatt több mint 3000 embert küldenek el a cégek

Először is vegyük számba, hogy mi az, ami még biztosan nem szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) statisztikájában, melyből a legfrissebb augusztus hónapra vonatkozik.

Szeptember 11-én jelentették be, hogy a Flextronics zalaegerszegi egységéből 600 alkalmazottat küldenek el, majd szeptember 28-án közölte a Mol, hogy 700, downstream ágazatban foglalkoztatott dolgozójától válik meg egy átszervezés keretén belül (korábbi információk olyan tervekről is szóltak, miszerint kialakítanának egy kb. 500 fős felsővezetői központot is Budapesten), rá három napra pedig a Magyar Telekom is nyilvánosságra hozta a Budapesti Értéktőzsde oldalán, hogy 500 alkalmazottat kénytelen elküldeni.

Meglehetősen nagy visszhangot keltett a Dunaferr esete (augusztus 28-án került nyilvánosságra), ahol is az év végéig 800 alkalmazottól válnak meg. Mivel az év végi határidő fokozatos bejelentésre és leépítésre utal, és tekintve a sajtóban történő megjelenés dátumát, vajmi kevés esély mutatkozik arra, hogy az augusztusi statisztikában ez szerepelne (ráadásul a nyolcadik havi statisztika is ezt a feltevésünket erősíti meg). Szintén nem szerepel a statisztikában még a Szabolcs megyei Egészségügyi Holding Zrt. 500 fős leépítése. Emellett szeptember végével 300 embert küldött el az üléshuzatokat gyártó Car-Inside is.

Emellett feltételesen bár, de kalkulálhatnánk akár a Hey-ho gyümölcsleveket gyártó Elma Zrt. csődjével is. 2011-ben az átlagos statisztikai létszám 110 fő volt a cég beszámolója szerint, így akár megközelítőleg hasonló számú dolgozó lehet érintett abban az esetben is, ha a cég teljesen "megsemmisül", és nem lesz, ki átvegye a termelést, vagy "megmentőként" beavatkozzon a folyamatokba. Bár arról nincsenek információink, hogy a csődközeli helyzet vezetett-e idén létszámleépítéshez már. Ilyen szempontból szinte ugyanez a helyzet a Kapuvári Hús Zrt-vel is, melynek felszámolása kedden emelkedett végül jogerőre. A cég átlagos statisztikai létszáma tavaly 334 fő volt, tehát a cég átvétele nélkül ennyi alkalmazottnak kellene idővel új munkahelyet keresnie. Ám hangsúlyozzuk, hogy ez utóbbi két eset mindenképpen feltételesen kezelendő, így mi is inkább csak említést tettünk ezekről az esetekről, és a végleges számot nem korrigáltuk vele.

A fentebb leírtak azt jelentik, hogy az előttünk álló hónapokban összesen 3400 főt küldenek el csoportos létszámleépítés keretében a nagyobb vállalkozások - az Elma és a Kapuvári Hús Zrt. esetleges érintettjei nélkül. Természetesen közvetett módon még ennél is több lehet, hiszen a beszállító vállalkozások, vállalkozók az üzemek esetleges megszűnése vagy a kapacitások csökkenése miatt szintén kénytelenek lehetnek megválni néhány dolgozójuktól.

Eddig több mint 16 ezer érintett

Az NFSZ havi adatait összesítve eddig idén 16 137 dolgozónak szűnt meg a munkaszerződése csoportos létszámleépítés miatt, melyhez nagymértékben hozzájárult a Nokia 2300 fős februárban bejelentett leépítése, illetve a Malév szintén februárban bekövetkezett csődje, melynek eredményeként 2080 dolgozótól kellett megválni. Utóbbi vonzata volt egyébként, hogy a Budapest Airport is 250 főt küldött el a légitársaság megszűnése miatt.

Ezen kívül, ami még nagyobb volumenű, sajtóban is megjelent leépítés volt, az a Sanyo 400 fős elbocsátása is, vagy a nagykőrösi Sanshin Kft. több száz fős leépítése is.

2012-ben mindezek eredményeként összesen 19 537 fő lehet érintett csoportos létszámleépítésben. Természetesen ezt a számot még növelhetik, és minden bizonnyal növelni is fogják a kisebb cégek leépítései, vagy esetleg kislétszámú elbocsátások, melyekről nem, vagy csak nagyon kevés szó esik a sajtóban - esetleg az is csak regionális szinten.

Ha ezt a valamivel több mint 19 ezer fős létszámot vesszük, akkor 2009 óta a legnagyobb volumenről beszélhetünk. 2009-ben ugyanis a válságot követően 39 043 embert küldtek el a vállalkozások, 2010-ben 12 734, 2011-ben pedig 9970 érintett volt csoportos leépítésben.

Mindezek mellett egyébként azt sem szabad elfelejteni, hogy több nagyobb beruházás is zajlott és zajlik hazánkban, melynek keretén belül új munkahelyek jöttek létre, így például a beindult Mercedes-gyár is növeli az év során alkalmazottai számát, csak, hogy a legnagyobbat említsük. Ugyanakkor volt még több kisebb, olyan beruházás, fejlesztés, melynek során néhány tíz, vagy akár száz fő foglalkoztatása is megvalósulhatott az év során. Vagy viszonylag friss hír a miskolci műanyagüzem bővítése, melynek során 45 fővel bővül a dolgozók száma, a székesfehérvári IBM pedig 180 új munkahelyet teremtett némrégiben a megvalósult 1,5 milliárdos kapacitásbővítés eredményeként.

A kormány egyébként az idei évben 10 milliárd forintos keretet biztosított munkahelyteremtő beruházásokra, melynek köszönhetően 4100 új munkahely jöhet létre hazánkban, míg 6000 állás esetében annak megtartását segítheti.