A munkavállalók 75%-a hatékonynak tartja az otthonról történő munkavégzést

A megkérdezettek 82%-a szerint számottevően meg fog változni a jövőben az irodai munkavégzés formája. Az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján nem csodálkozhatunk azon, hogy ez az arány ilyen magas, hiszen az emberek és a cégek is hozzászoktak ahhoz, hogy a munkafolyamatok egy része ma már az irodán kívül zajlik. Számos munkavállaló, amikor új munkahelyet keres, kifejezetten figyeli, hogy melyik cégnél heti hány napot lehet home office-ban tölteni, és a fizetés mellett ez a másik lényeges meghatározója a döntésének. Úgy tűnik, a home office véglegesen bevonult a vállalati HR-esek eszköztárába.

Nagy kérdés, hogy mekkora az otthon, a nem közvetlen vezetői felügyelet alatt végzett munka hatékonysága, mert első ránézésre úgy tűnhet, hogy az otthoni zavaró tényezők, a nagyobb szabadság a hatékonyság rovására mehet. A válaszadók háromnegyede véli úgy, hogy az otthoni munka hatékonysága semmivel sem marad alatta az irodában végzettének. Ez azt jelenti, hogy a belső motiváció a munkavállalókban erős, nem a vezetői szigor hatására végzik jól a munkájukat, és meg tudják teremteni otthon a nyugodt munkavégzéséhez szükséges körülményeket.

Ugyanakkor 72%-uk azt mondja, hogy a megváltozott körülmények között újra kell gondolni a teljesítményértékelést. Ez különösen annak fényében válik hangsúlyossá, hogy a válaszadók fele kevesebb visszajelzést kap a munkájáról, mint a járvány előtti időszakban.

Minden válság egyben lehetőség is, hiszen fellazulnak a korábban szilárdnak hitt viszonyok, és jelen esetben a home office miatt a munkavállalót az adott céghez kötő kapcsolatok is. Ha a megkérdezetteknek nem is a többsége, de mindenképpen számottevő kisebbsége, 39%-a, gondolkodott el határozottan azon, hogy ebben a helyzetben munkahelyet kellene váltania, vagy saját vállalkozásba kellene kezdenie.

A home office, a vállalati közösségből való fizikai kiszakadás hatással van az információáramlásra, és ez a hatás nyilvánvalóan nem pozitív. A kutatás alátámasztotta ezt a hipotézist, hiszen a válaszadók 83%-ának az a véleménye, hogy az információáramlás hatékonysága és a kommunikációs csatornák nagymértékben változtak a pandémiás helyzet hatására.

A kérdőívet kitöltőktől azt is megkérdezték, hogy a pandémia és a technológiai változások nyomán szerintük a jövőben a munkavállalóknak milyen kompetenciákra, új képességekre lesz szükségük. Nem véletlen, a kompetenciák egy jelentékeny része a digitális valósághoz kapcsolódik.

A válaszok a következők:

•  Reziliencia
•  Kreativitás
•  Gyors tanulás
•  Jó kommunikációs és problémamegoldási készség
•  Online vezetés
•  Önálló munkavégzés
•  Kapcsolatépítési készség - a digitális térben is
•  IT ismeretek és a digitális platformok jobb ismerete

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a kérdőív kitöltői mit gondolnak, az új érában hogyan növelhető a munkavégzés, szélesebb értelemben a szervezet hatékonysága. Ebben a kérdéskörben a következő válaszok születtetek:

•  Vezetők szerepének újragondolása
•  Hatékonyabb, kevesebb, rövidebb call
•  Hibrid munkavégzés - irodai és home office napok egészséges ritmusa
•  Szervezeti értékek kommunikálása
•  Szervezeti célok pontosítása és egyéni szintre lebontása
•  Csapatépítés, új típusú csapatmunka kialakítása
•  Jobb digitális kommunikáció
•  Szervezetfejlesztés

Összességében tehát a munkavállalók úgy gondolják, hogy a megváltozott körülmények között a jövőben számottevően meg fog változni az irodai munkavégzés formája is, új kompetenciákra lesz szükség, és a hatékonyság növelése érdekében számos változtatást kell eszközölni.