Álláshoz segít az OKJ-s papír?

Az OKJ-s képzések piaci értéke az elmúlt időben jelentősen elhalványult - vallja Fröhlich Péter fejvadász, a P&Bert Management Consulting Group Kft. ügyvezetője. "Régen ezeket a képzéseket arra használták, hogy ha valaki nem akart, vagy nem tudott főiskolára menni, akkor annak is legyen valamilyen szakirányú végzettsége. Ma már sokféle képzés van és a felsőoktatásba is könnyebb bejutni, ennek megfelelően az OKJ-s képzések piaci megbecsültsége jókorát csökkent. A 90-es évek közepéig még voltak olyan megbízások a munkaadók részéről, ahol megszabták, hogy milyen típusú OKJ-s végzettséget fogadnak csak el. Ma már ilyen álláskiírás nem nagyon van" - magyarázza a személyzeti szakember.

Érdemes megjegyezni: Nyugat-Európában, sőt Magyarországon is a válság ellenére keresettek az építőipari szakmunkások (CNC esztergályos, asztalos, burkoló, ács, vízvezetékszerelő stb.), így úgy tűnik, ezekbe érdemes pénzt és időt fektetni.

Mérjük fel az iskolát

"Most egy átlagos pozíció megszerzése minimum hat hónapnyi álláskeresést vesz igénybe, a pályakezdők helyzete pedig még tragikusabb. A sok kudarcélmény depessziót is okozhat" - figyelmeztet Fröhlich Péter. Ennél sokkal jobb, ha az álláskereső elvégez egy OKJ-s tanfolyamot, de vigyázni kell, hogy ne legyen kidobott pénz. "Azt javaslom, hogy a tanfolyamra vágyók mindenképpen nézzenek utána, hogy kik tanítanak az adott képzésen, milyen a tematika és a megszerezhető tudásnak milyen a piaci értéke. Azt azonban ne várja senki, hogy az újonnan megszerzett képesítés belépő lesz majd egy új pozícióra. Tudomásul kell venni, hogy a magyar munkaerőpiac gyakorlatorientált, tehát pusztán az elméleti képzések nem sokat érnek az önéletrajzokban" - mondja Fröhlich Péter.

Népszerű képzések

Hogy mit tanul a többség? A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (www.nive.hu) oldalán fellelhető statisztikák alapján 2008-ban a legtöbben személy- és vagyonőr, gépkezelő (könnyű- és nehéz-), kereskedő-vállalkozó és bolti eladói vizsgát tettek a legtöbben. Ez összefüggésben áll azzal, hogy bizonyos szakmákat csak OKJ-s papírral a kézben lehet művelni.

Várhelyi Iván, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet vezető tanácsadója szerint az OKJ-s tanfolyamra beiratkozás mögött rengeteg motiváció húzódik meg. A hivatástudattal rendelkezők mellett akadnak olyanok is, akiket kevésbé érdekel a megszerezhető szaktudás milyensége. "Az egyik tipikus jelentkező típus, akinek mindegy, hogy milyen tanfolyamot végez el, csak az motiválja, hogy később a felsőoktatásba való felvételi során plusz pontokat jelentsen számára az OKJ-s képesítés. Egy másik jellemző dolog, hogy a jelentkezők aszerint választanak képzést, hogy külföldön mivel tudnak majd sok pénzt keresni. A harmadik csoportba a munkanélküliek és a még képzetlen fiatalok tartoznak, akik jobb híján, reménykedve vagy éppen időkitöltőnek elvégeznek egy tanfolyamot. Ők általában az irodai munkákra jogosító képzéseket szokták választani, amivel az a baj, hogy sok esetben nagyon megfoghatatlanok és egyáltalán nem segítenek hozzá az elhelyezkedéshez" - vázolja fel a helyzetet Várhelyi Iván.

Nem feltétlenül jobb a drágább tanfolyam

A tanfolyamok árai képzőintézményenként hatalmas különbségeket mutatnak. Átlagosan 100-150 ezer forint körüli összegbe kerül egy-egy tanfolyam. Várhelyi Iván figyelmeztet mindenkit, hogy egy drágább képzés nem feltétlenül jelent minőségibb oktatást. "Mivel a képzéseknek nincsen központilag meghatározott áruk, ezért mindig az adott intézmény dönti el, hogy mennyiért kínáljon egy-egy tanfolyamot. Sajnos az a tapasztalat, hogy némely képzőintézmények ügyes marketingfogásokkal a tájékozatlan emberek jóhiszeműségével visszaélve háromszoros áron is képesek árulni a képzéseket, azonban az irreálisan magas ár legtöbbször nem takar minőségi oktatást. Azt javasolnám mindenkinek, aki OKJ-s tanfolyamra szeretne járni, hogy mindenképpen akkreditált felnőttképzési intézménybe menjen, mert az jelent némi garanciát a képzés színvonalára nézve."

A válság következtében a felnőttképzési piacon is érezhető visszaesés, igaz, az OKJ-s képzéseket ez kevésbé érintette - tudtuk meg Kiss Jánostól, a Perfekt Zrt. cégvezetőjétől. Úgy tűnik, ezekre most is hajlandók áldozni az emberek - ezeket a jelentkezők több mint fele eddig is maga finanszírozta. A cégvezető szerint a kompetenciákat fejlesztő (kommunikációs, prezentációs) képzéseken látszódik igazán a krízis hatása: tavaly ezeket a képzésekre jelentkezők 45 százaléka finanszírozta önerőből, ám idén alig egyötödük tette ugyanezt.

Titkárnői munka: nem a papír dönt

Miközben jelenleg 420 különböző, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakma tanulható országszerte, számos képzés valós piaci hasznáról még a cégeknek sincsen egységes véleménye. A munkaadókat álláskeresőként feltárcsázó, telefonos gyorstesztünkből legalábbis ez derült ki.

Az egyik, több nyelven beszélőkre vadászó üzleti szolgáltató központban például úgy tájékoztattak: call-centeres munkánál jól jöhet, ha a jelentkező rendelkezik a hangzatos "telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens" szakképzettséggel is. De ha megfelelő a jelölt, papír nélkül is felveszik. Egy ismert áruházlánc viszont előírta a szakmai végzettséget a titkárnői kiírásnál. Még a jelölt egykori tanáraitól is referenciát vártak. Egy másik, híradástechnikai eszközöket forgalmazó, szintén titkárnőt kereső cégnél azonban jóval engedékenyebbek voltak: itt nem kértek szakmai végzettséget. "Inkább legyen rátermett és tudjon jól angolul az új munkatárs"- sorolták az elvárásokat. Vannak persze olyan OKJ-s képzések, amelyek elvégzése nélkül nem lehet munkába állni (például nehéz- vagy könnyűgépkezelő).

Új struktúra a szakképzésben

Az államilag támogatott szakképzési rendszer az utóbbi időben változott, megpróbál a piaci viszonyokhoz igazodni. "Eddig az volt a szokás, hogy egy intézmény kialakult profilja alapján jelezte, hogy szeretne képzéseket szervezni és erre kért állami támogatást, például pályázati lehetőségek keretében" - mondja Várhelyi Iván. Az összehangoltság hiányában nagyon megszaporodtak az elsősorban irodai munkákra képző intézmények és így fordulhatott elő az, hogy több ezer jogi asszisztenst képeztek, miközben alig százra lett volna szükség, viszont szerelőkből továbbra is hiány volt. "Ezt a problémát hidalnák át a TISZK-ek, a Térségi Integrált Szakképző Központok és a RFKB-k, a Regionális Képzései és Fejlesztési Bizottságok. Az utóbbiban képviseltetik magukat a helyi munkaadók és vállalkozók is, akik felmérésekre támaszkodva megmondhatják, hogy körülbelül milyen típusú szakemberből mennyire lesz szükség az elkövetkezendő időkben és az eredménynek megfelelően szervezhetik a képzéseket a TISZK-ek. Tehát az új struktúra nem más, mint a térségek szakképző intézményeinek összehangolása, amely elősegíti, hogy ne munkanélkülieket képezzünk az állam milliárdjaiból, hanem az üres munkahelyeket töltsük be" - mondja az NSZFI munkatársa.
A másik változás a moduláris szerkezet kialakításában történt. Ennek lényege: bizonyos tantárgyakat nem kell újra elvégezni, ha egy másik, rokon szakmát céloz meg az ember.

A legnépszerűbb OKJ-s képzések
(a 2008-ban sikeres vizsgát tettek száma alapján)

Személy- és vagyonőr 8363
Könnyűgépkezelő 7041
Nehézgépkezelő 5068
Kereskedő vállalkozó 5135
Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 3330
Vendéglátó vállalkozó 1993
Biztosításközvetítő 1819
Takarító 1464
Számítógép-kezelő (-használó) 1708
Kereskedő, boltvezető 1194
Mérlegképes könyvelő 1091
Ruházati eladó 1026
Aranykalászos gazda 938
Ezüstkalászos gazda 931
Tűzoltó 813
Pénzügyi-számviteli ügyintéző 719
ABC-eladó 707
Társadalombiztosítási ügyintéző 630
Szociális gondozó és ápoló 543
Ingatlanközvetítő 528
Számítástechnikai szoftverüzemeltető 509
Logisztikai ügyintéző 490
Masszőr (gyógy) 487
Töltőállomás-kezelő 470
Fakitermelő 464
Dajka 483
Társadalombiztosítási ügyintéző 447
Műszakicikk eladó 409
Szakács 406
Bolti pénztáros 368
Egészségügyi szakasszisztens 348
Adótanácsadó 331
Kőműves 289
Idegenvezető 280
Mezőgazdasági gépkezelő 274
Panziós, falusi vendéglátó 267
Banki szakügyintéző 265
Összes sikeres vizsga: 93 705

Forrás: nive.hu

Dorofejev Tamara
monster.hu