Megjelent: 6 hónapja

Az anyagi ösztönzés nem elég - miért félnek a vállalatok a megváltozott munkaképességű dolgozóktól

Évente közel másfél millió forintba is kerülhet a cégnek a hiányzó megváltozott munkaképességű munkavállaló. A félelmek azonban erősebbek lehetnek, mint a pénzügyi racionalitás, derül ki Krekó Judittal, a Budapest Intézet és a KRTK kutatójával - a nemrégiben a KRTK KTI kiadásában megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2019-ben szereplő cikk alapján - készült beszélgetésből.

Hogy áll Magyarország a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkozatása szempontjából?

Az elmúlt évtizedekben világszerte erősödik a felismerés, hogy megfelelő támogatással a fogyatékkal vagy tartós egészségi problémával élők nagy hányadát be lehet vonni a munkaerőpiacra, amivel mindenki nyerhet. A munkavállalás az érintettek számára az anyagi biztonság mellett örömöt, kihívást, társas kapcsolatokat hozhat, a magasabb foglalkoztatottság pedig a gazdaság teljesítményét és a költségvetés egyenlegét is javítja.

Sajnos, Magyarország nem teljesít túl jól ezen a téren az EU más tagországaihoz képest. Bár a megváltozott munkaképességű emberek aránya átlagosnak mondható, nálunk sokkal kevesebben dolgoznak közülük. Pedig erre itthon is van állami törekvés, például a munkaadók az esetek többségében komoly adókedvezményeket kapnak fogyatékos vagy tartósan beteg alkalmazottaik után. De a legfontosabb anyagi ösztönző mégis az, hogy Magyarországon minden, legalább 25 fő feletti munkáltatónak, akinél a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el a kötelező foglalkoztatási szintet - vagyis a létszám 5 százalékát -, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez pedig nem kis összeg, 2020-ban egy, a kötelező szintből hiányzó fő után közel másfél millió forint éves rehabilitációs hozzájárulást kellett befizetni az államkasszába, ami a minimálbér éves összegének és járulékainak csaknem kétharmada.

A cégek tehát, ha csak a bérköltségeket vesszük figyelembe, még akár akkor is jobban járhatnak, ha a hozzájárulás kifizetése helyett egy olyan megváltozott munkaképességű dolgozót vesznek fel 20 órában, akinek a munkája igazából semmit nem tesz hozzá a vállalat teljesítményéhez.

Ennek ellenére a vállalatok többsége mégis inkább kifizeti a jelentős rehabilitációs hozzájárulást, mint hogy egy megváltozott munkaképességű dolgozót vegyen fel. Mi indokolhatja ezt a nem túl ésszerűnek tűnő döntést?

Az mindenesetre kiderül belőle, hogy olyan akadályozó tényezőkkel állunk szemben, amelyek felülírják a pénzügyi racionalitást. Az anyagi ösztönzés ezért nem elég, többre van szükség. Ami az okokat illeti, ezek sokfélék lehetnek. Biztosan akadályt jelent, hogy a fogyatékos vagy tartósan beteg emberek gyakran kevés munkatapasztalattal rendelkeznek. Csak kevesen keresnek munkát, mert sokan nem is tudnának segítség nélkül munkát vállalni. Bizonyos egészségügyi problémákkal már a munkahelyre eljutni is óriási nehézséget jelent, más esetekben a fix, teljes munkaidő okozhat gondot.

Sokszor azonban ott bukik el a dolog, hogy a munkáltatók nyitottságát információ hiányból adódó félelmek vagy a fogyatékossággal kapcsolatos előítéletek gátolják. Pedig fontos hangsúlyozni, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó cég iránti lojalitását, motivációját nagymértékben növelheti, ha a munkahelye befogadó és toleráns, hiszen az ott szerezhető kapcsolatok számára még fontosabbak lehetnek, mint ép társaiknak, különösen, ha fogyatékossága miatt izoláltan él.

Milyen félelmek tapasztalhatók munkáltatói oldalról?

A félelmek egy része valós, és a költségekhez kapcsolódik. Csökkentheti például a foglalkoztatási hajlandóságot, ha a munkába állás akadálymentesítést vagy a munkakörök átszervezését teszi szükségessé, vagy ha a munkavégzés költségei azért magasabbak, mert a megváltozott képességű munkavállaló miatt segítő személyzetre is szükség van. A félelmek egy másik része viszont előítéleteken alapulhat, és a munkáltatók gyakran azt feltételezik, hogy a megváltozott munkaképességű álláskeresők lassabban dolgoznak, többet hibáznak vagy gyakrabban betegek. A munkatársaknak vagy a vevőknek tulajdonított előítéletek is diszkriminációhoz vezethetnek.

Mitől válhatna mégis sikeressé a megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci integrációja?

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az integráció azokban az országokban sikeres, ahol a munkavállalók és a munkaadók együttműködését hatékony, személyre szabott rehabilitációs szolgáltatások egészítik ki, melyek munkakeresési támogatást, képzést, munkavállalásra felkészítést, a közlekedési nehézségek leküzdését és a munkahely szükséges felkészítését is magukban foglalják. Sajnos, ezeknek a szolgáltatásoknak a kapacitása itthon még mindig korlátozott, és csak kevesek számára érhető el. Abban, hogy ez jobban működjön, mindenekelőtt a civil rehabilitációs szolgáltatások stabilabb és bőkezűbb finanszírozása segíthetne.

Sok munkaadó azt jelzi, hogy bár szívesen teljesítené a kötelező foglalkoztatási szintet, nem talál a szükséges képzettséggel rendelkező, a keresett munkakörökben dolgozni tudó megváltozott munkaképességű jelöltet. Ezen a helyzeten javíthatna, ha az érintettek segítséget kapnának a munkapiacra lépéshez, és a munkaadók is több támogatást kapnának a megváltozott munkaképességű dolgozók befogadására. Az állami támogatások rendszere pedig továbbra is a szegregált munkavégzést preferálja, pedig igazán sikeres integrációt csak a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás hozhat. Emellett kiemelten fontos (lenne) a társadalom elfogadó hozzáállása. Sokat tudna alakítani a jelenlegi szemléletmódon, ha több pozitív példa lenne a médiában, akár ilyen irányú kampányok vagy sikeres fogyatékkal élő emberek példáinak a bemutatásával.

Hogyan érinti a járvány a megváltozott munkaképességű emberek munkavállalási esélyeit?

A járvány világszerte különösen erősen sújtja a fogyatékkal, egészségkárosodással élő embereket. A pandémia nyomában járó gazdasági visszaesés tovább rontja a csoport foglalkoztatási helyzetét: a megváltozott munkaképességű emberek az átlagnál nagyobb valószínűséggel veszítették el a munkájukat és a korábbinál is nehezebben helyezkednek el. Magyarországon ugyan még nem elérhető erre vonatkozó statisztikai adat, de a rehabilitációs hozzájárulási bevételek és a területen működő szervezetek beszámolói is a helyzet romlására utalnak. Hosszabb távon azonban a járványnak egy pozitív hozadéka is lehet, mivel a pandémia idején olyan, korábban ritkán használatos foglalkoztatási formák váltak általánossá, mint a távmunka vagy a rugalmas munkaidő, amelyek számos egészségkárosodással élő ember foglalkoztatását megkönnyíthetik. Ezek a gyakorlatok, ha meggyökeresednek, ajtót nyithatnak a megváltozott munkaképességű emberek munkavállalása felé.

A beszélgetés alapját a KRTK KTI kiadásában megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2019-ben szereplő Scharle Ágotával közösen írt tanulmány képezi.

Scharle Ágotát, a Budapest Intézet kutatóját múltkor azokról a nehézségekről kérdeztük, melyek az iskolázatlan roma fiatalok sikeres munkába állását akadályozzák.

Nyitókép: Marcus Aurelius fotója a Pexels oldaláról
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kiégés, munkanélküliség, hibrid modell: így alakította át a Covid munkavégzésünket

A Covid alapjaiban alakította át a munkavégzést. Leginkább a fiatalok körében érezhető a negatív hatása, hiszen a munkanélküliség őket sújtott... Teljes cikk

Rekordszámú nyitott álláshely van az USA-ban

A koronavírus-járvány kirobbanása óta a legalacsonyabb szintre csökkent a munkanélküli segélyt kérő amerikaiak száma. Miközben 9,3 millió nyitott... Teljes cikk

Már 50 ezren megkapták a 219 ezer forint önfoglalkoztatási támogatást

Mostanáig több mint 10 milliárd forintot fizettek ki az önfoglalkoztatóknak, az Önfoglalkoztatók kompenzációs támogatására beérkezett igénylések... Teljes cikk