Az "egészségtudatos" irodakialakítás

- Hogyan befolyásolja a dolgozók teljesítményét az irodai környezet?

- Egy irodai munkakörnyezetben nemcsak a munkaasztalnak és a munkaszéknek kell ergonomikus kialakításúnak lennie, hanem a dolgozókat körülvevő munkakörnyezetnek is. Az irodai környezetben, a dolgozó és a vállalat közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos vizsgálatok középpontjában általában az épített környezeti tényezők, úgymint a világítás, akusztika a hőmérséklet áll, és mindezen tényezők a dolgozó viselkedésére és teljesítményére gyakorolt hatását vizsgálják.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a váz- és izomrendszeri megbetegedések oka többek között a munkahelyi követelmények fokozódása, a több órás számítógépes munka, a megnövekedett stressz és az irodaházak, a munkaállomások kialakításakor megjelenő speciális ergonómiai funkciók hiánya. Továbbá, hogy a munkahelyi eszközök, a fizikai munkakörnyezet, a feladat elvégzéséhez szükséges követelmények, a dolgozók személyisége és az épület jellemzői összességében határozzák meg a dolgozó egészségét és teljesítményét.

A munkaállomások környezeti kialakításakor a megfelelő megvilágítás, hőmérséklet biztosítása, a tükröződésmentes kialakítás, a zavaró légáramok kiküszöbölése, valamint a zajterhelés csökkentése mellett az akadálymentes, biztonságos hozzáférést is biztosítani kell a dolgozók számára. E tényezők komplex megközelítése alapján például ha a dolgozó monitorán képernyős munkavégzéskor tükröződik a fény, a dolgozó a tükröződés csökkentése érdekében a fény útjába hajol, hogy lássa a képernyőt, és hogy a feladatát továbbra is el tudja látni. Így azonban természetellenes testhelyzetet vesz fel, amely kényelmetlen testtartást eredményez, ami az egészségállapotát ronthatja, következésképpen munkateljesítménye is csökkenhet.

- Hogyan kell kialakítani az irodai munkahelyi környezetet különös tekintettel a nagylégterű irodákra és call centerekre?

- A fizikai környezeti tényezők közül a megvilágítás az egyik legkönnyebben befolyásolható környezeti tényező, amely a tevékenység ismeretében könnyen alakítható, tervezhető és szabályozható. A mesterséges megvilágítás kialakításakor a cél a természetes megvilágításhoz közeli hatás elérése, a dolgozó tevékenységeihez és igényeihez való lehető legjobb alkalmazkodás, ezzel is támogatva a személyre szabhatóságot. A természetes hatás elérése érdekében már megjelentek a dinamikus világítási rendszerek, amelyek a munkaidő során a megvilágítás erősségét alig észrevehető módon változtatják meg és a legjobban közelít a természetes napfény hatás eléréséhez, amely a dolgozók közérzetére pozitívan hat. A dinamikus világítás a dolgozó munka- és bioritmusához illeszkedve, hatékonyabb munkavégzést és kisebb stressz terhelést eredményez. A megvilágítás főként a nagylégterű irodákban okoz problémát, ahol az ablak mellett ülők még jól látnak, így nem kapcsolják fel a világítást, az ablaktól messzebb ülők számára, azonban már nem elegendő a fény mennyisége a munkavégzéshez. Így a megvilágítás szabályozhatósága és szakaszolhatósága (az ablakkal párhuzamosan külön-külön kapcsolható) fontos szempont a mesterséges megvilágítás kialakításakor. A call center munkahelyek speciális helyzetet jelentenek, ahol a helyi megvilágítás (asztali lámpa) nagyobb szerepet kap az egyéb számítógépes munkahelyekhez viszonyítva. A call center munkahelyeket általában nagylégterű irodahelyiségekben alakítják ki, ahol - tapasztalataim alapján - a dolgozók az általános megvilágítást nem kapcsolják fel, csak az asztali lámpát. Az asztali lámpa a dolgozók számára feltehetően a munkakörnyezetük feletti kontrolt biztosítja, valamint a személyre szabhatóságot és a személyes teret, mely fontosságára a nagylégteres irodahelyiségek kialakításánál már kitértem.

Egy ergonomikus munkahely kialakításának, szempontjainak sematikus rajza

- Milyen hatása van a klimatikus és akusztikus tényezőknek a teljesítményre?

- Az irodahelyiségek klimatikus tényezőinek hatékonyság vizsgálatai alapján megállapították, hogy a nem megfelelő szellőzés és hűtés-fűtés hatására a dolgozók egészségi állapota rosszabbodhat, és a munkateljesítményük csökkenhet. Az irodai munkakörülmények nem megfelelő kialakítása hatására nő a dolgozói megbetegedések gyakorisága, melynek következtében romlik a dolgozó és a szervezet termelékenysége. A nagylégterű irodákban további probléma, a hőmérséklet beállíthatósági lehetőségeinek személyre szabhatóságának hiánya. A klimatikus tényezők vizsgálata keretében megállapítható, hogy a friss levegő utánpótlása nyitható ablakok segítségével nagymértékben javítja a dolgozók közérzetét. A levegő minőségének vizsgálatakor előtérbe került az illatok irodai munkakörnyezetben való megjelenése is és hatásainak vizsgálata.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a citrusféle illatok oldják a feszültséget és csökkentik a szellemi fáradtságot, a nyugtalanságot, a szorongást és a fejfájást. Nagylégterű irodákban a különböző illatok megjelenése a stressz terhelés csökkentése mellett befolyásolhatja a dolgozók egészségét is. Laboratóriumi vizsgálatok keretében adatbeviteli munkakör dolgozóival előre meghatározott számolási és monotonitás vizsgálatokat végeztek, amely alapján megállapították, hogy a nyugtató illatok a termelékenység javításához járulnak hozzá, míg az élénkítő illatok a munkaterhelés csökkentéséhez.

A környezeti tényezők közül az akusztikus környezet nem megfelelő kialakítása, a nagy zajterhelés, negatív pszichikus hatásokkal jár, akkor is, ha a dolgozók már észre sem veszik a terhelést. Az irodák kialakításának fejlődése alatt megfigyelhető volt a hangos gépek kihelyezése az irodahelyiségből, amely hatására jelentek meg például fénymásoló helyiségek. További megoldásként jelent meg a nagylégterű irodákban, a kis "fénymásoló szigetek" kialakítása, amelyeket hangelnyelő paravánokkal választottak le annak érdekében, hogy a gépek által keltett zaj, ezáltal a fénymásoló közelében ülő dolgozókat érő zajterhelést csökkentse. Például, hogy ne zavarja a dolgozót a fénymásolónál összegyűlő kollégák mozgása és beszélgetése. A századforduló óta az irodahelyiségek, főként nagylégterű irodák, háttér zajának "maszkolása" érdekében különböző, a vegetatív idegrendszert nem befolyásoló háttérzenék lejátszásával próbálkoznak a kutatók. Irodai környezetben a zenehallgatás pozitív hatásaként említik például, hogy csökkenti a feszültséget és monoton munkavégzéskor fenntartja a dolgozó figyelmét, amely segíti a termelékenységet. A munka világában a zene koncentrációs készséget növelő hatása minden dolgozóra másként hat, amely a dolgozók személyiségének eltérésével magyarázható. Mégis, igen nagy számban vannak azok a munkavállalók, akik azt vallják, hogy zenét hallgatva sokkal jobban tudnak koncentrálni, és például a monoton feladatokat is könnyebben tudják elvégezni.

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.