Az esélyegyenlőség nem jótékonyság

A spanyol-belga-magyar TRIO már a Lisszaboni Szerződés hatálya alatt, azonos értékeket képviselve egy új, jó modellt dolgoz ki, amelynek egyik témája az esélyegyenlőség is - hangzott el a "Trio-ban az esélyegyenlőségért 2010-2011" elnevezésű nemzetközi konferencián, amely a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. Az esemény fő célja a közvélemény figyelmének felhívása az európai esélyegyenlőség és a diszkriminációmentes társadalom megteremtésének

Ferenczi Andrea, az MNKSZ elnöke elmondta, a következő napokban részt vesz majd az ENSZ nőügyi ülésszakán és szeretné elérni, hogy a spanyol-belga-magyar EU elnökség kapcsán legyen majd alkalom arra, hogy az esélyegyenlőség kérdésében közösen felhalmozott tudást az ENSZ-ben is bemutathassák.

Az esélyegyenlőség nem jótékonyság

Kiss Péter társadalompolitikai miniszter, a konferencia fővédnöke jól felfogott nemzeti és nemzetközi érdeknek nevezte a diszkrimináció elleni küzdelmet, amely egyformán fontos prioritás a trió elnökség mindhárom országában, hiszen mindhárom ország felismerte, hogy a nemek közti esélyegyenlőség nem jótékonysági kérdés, hanem a társadalmi összetartozás egyik lényeges indikátora.

Kiss Péter beszélt az új, 2010-ben életbe lépő hat pontos nemzeti esélyegyenlőségi stratégiáról is, amelyben hangsúlyos célként jelenik meg a család és a karrier hatékonyabb összehangolása azáltal is, hogy az egyén számára sokszínűbben megélhető családi szerepeket említ és az ezek közötti választás szabadságát az egyén szuverenitása fontos feltételének tekinti. A stratégia kulcseleme még a versenyképesség növelése a foglalkoztatás növelésével együtt, elősegítve azt, hogy a nők szabadon dönthessenek életükről, és ehhez a környezetük megfelelő hátteret biztosítson.

Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára ismertette a nők és férfiak társadalmi egyenlősége ügyében az EU 2006-ban indult Roadmap programjának keretében a Minisztérium által véghezvitt legfontosabb eredményeket. Az elfogadott általános antidiszkriminációs törvényeknek köszönhetően létrejött egy biztos jogi háttér hazánkban, amelyhez az Egyenlő Bánásmód Hatóság felállítása is jelentősen hozzájárult. 2005 óta tizennégy intézményből álló kríziskezelő hálózat fogadja a családon belüli erőszak áldozatait, illetve kiépült egy országos telefonos tanácsadó szolgálat is a bántalmazottak részére.

Fontos a diverzivitás

Az Instituto Europeo para la Gestión de la Diversidad (IEGD) spanyol civil szervezet képviseletében Myrtha Casanova elnök asszony a sokszínűség szerepét emelte ki egy új, megváltozott Európában, amelynek a Lisszaboni Szerződés óta azért kell küzdenie, hogy fenntarthatóbb, inkluzívabb és ezáltal sikeresebb legyen. A kultúra szerepe kulcsfontosságú, hiszen az egyének mind a fizikai, mind a virtuális térben magukkal viszik kultúrájukat, amely a megnövekedett mobilitási arányok miatt - az emberek 60 százaléka ma már mobil - előtérbe került és új feltételeket is teremtett mind a gazdaságban, mind pedig a társadalomban.

Casanova asszony a diversity management mint vállalati stratégia kiemelkedő fontosságát hangsúlyozta, amely sok szempontot figyelembe véve éri el, hogy az adott cég befogadó közeget teremtsen bármely társadalmi csoportból érkező egyén számára. Ma az EU-ban már a cégek 63 százaléka alkalmaz ilyen stratégiát, s ezen cégek 80 százaléka vallja, hogy a sokszínűségnek köszönhetik cégük megnövekedett innovációs kapacitását.

Myrtha Casanova felhívta továbbá a figyelmet egy diverzitást promotáló európai mozgalom megszületésére, amelynek keretében már több ország, köztük Franciaország és Spanyolország is elfogadta a saját sokszínűségi kiáltványát (Diversity Charter), amelyhez önkéntes alapon csatlakozhatnak intézmények és szervezetek a diverzitással kapcsolatos tudás és tudatosság terjesztése érdekében.

Dr. Gurmai Zita EP képviselő, az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke kiemelte, az újonnan felállt bizottság feladata lesz a Nőjogi Charta előmozdítása és a 2011-től életbe lépő új esélyegyenlőségi ütemtervben megjelölt konkrét feladatok közös finanszírozásának és megoldásának biztosítása. Az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke makrogazdasági jelentőségű kérdésnek nevezte a női szempontok érvényesülését, amelyet prioritásnak kell kezelnie minden EU intézménynek is a 2020-ig érvényes stratégiájában.

Javítani kell a női munkavállalást

Gurmai Zita szerint folytatni kell a 2000-2010-es Lisszaboni Stratégia női törekvéseit: lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a női munkavállalás jelentősen javuljon, azáltal is, hogy a családokban a nők és a férfiak egyenlően osszák meg a gyermekneveléssel járó felelősséget. A képviselő asszony elmondta továbbá, hogy az Európai Parlament a jövőben kiemelten kíván foglalkozni a családon belüli erőszak elleni hathatós fellépéssel, illetve az apasági szabadság európai intézménye közös jogi hátterének kialakításával.

Egyensúly a munka és magánélet között

Lydie Gaudier, a belga Pour La Solidarité nevű civil szervezet projektigazgatója szerint a karrier és a családi kötelezettségek harmonikus viszonya akkor teremthető meg, ha modern munkaszervezési módok kerülnek bevezetésre az egyes munkáltatóknál, ha a rugalmasság és a biztonság, állandóság egyenlő mértékben érvényesül a foglalkoztatásban, illetve ha a szociális kohézió erősödik, és biztosítva van a hozzáférhető, minőségi társadalmi szolgáltatások közötti választás lehetősége.

A részmunkaidő csak részben előnyös

Lydie Gaudier az esélyegyenlőség megvalósításához szükséges jogi és szociális eszközök közül az 1993-as munkaidő direktívát említette, amely előírja a napi 11 órányi pihenést, illetve az 1997-es részmunkaidő direktívát, amely véleménye szerint csak közepes mértékben mondható női szempontból előnyösnek, hiszen ha egy nő részmunkaidőben dolgozik, kevesebbet keres és kevesebb járulékot kap. Említést tett egy új előterjesztésről is, amely elfogadása esetén a szülési szabadságot 14 hétről 20 hétre terjesztené ki úgy, hogy az édesanya az első 6 hét során fizetésének 100 százalékát megkapná.

Segítő HR eszközök

Az emberi erőforrás menedzsment eszközei közül a belga civil szervezet munkatársa a rugalmas időkeretek megvalósításának szükségességét, a túlórák kompenzálásának egységes rendszerét, a munkahét négy napra rövidülésének lehetőségét és különböző időnyerő mechanizmusok bevezetését emelte ki mint lehetséges eszközöket a karrier és a család minél sikeresebb összeegyeztetésének érdekében. Emellett ugyanilyen fontosnak nevezte az olyan általános szociális szolgáltatások kiterjesztését, mint a gyermekfelügyelet, az idősgondozás és a fogyatékossággal élők gondozása, a szociális szempontból fontos intézmények "orvosi rendelők, sportlétesítmények stb." rugalmas nyitva tartását, az információs és kommunikációs technológiák minél szélesebb körű használatát, az ingázás hatékony módjainak kidolgozását, illetve a genderrel és a kulturális háttérrel kapcsolatos sztereotípiák elleni küzdelmet.

Nem érdekli a munkaadókat a nők kettős szerepe

A Konferencia második felében zajló Panelbeszélgetés keretében Lydie Gaudier a berögzült társadalmi szokások esetleges negatív hatásaira hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a munkaadók nőkkel kapcsolatos téves attitűdjeit kellene megváltoztatni, ugyanis jelenleg nem veszik kellő mértékben figyelembe a nők családi kötelezettségeit, amelyből kifolyólag a nők túlzott stressznek vannak kitéve, hiszen nehezített feltételek mellett kell a maximális munkahelyi elvárásoknak megfelelniük.

Myrtha Casanova azt hangoztatta: a kormányzat és a munkaadók egyaránt dolgozzanak ki olyan sémákat, amelyek alkalmasak a családtagjaikat otthon gondozó nők helyzetének megkönnyítésére, hogy realitássá válhasson számukra is a munka és a család harmonizálása. Ehhez kapcsolódóan a spanyol szakértő szerint a munkaadóknak munkavállalóik teljesítményét hatékonyság és nem egyéb mutatók alapján kellene megítélniük, s ezáltal előtérbe kerülhetnének olyan rugalmas foglalkoztatási módok, mint a távmunka vagy az online munka.

Tóth András, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az olyan szociális problémák megoldására kellene hangsúlyosan törekedni, mint a családon belüli agresszió, a férfiak alkoholizmusa, a fizikai munkát végző nők és férfiak rossz munkakörülményei, illetve a vidéken elterjedtebb munkahelyi zaklatás. Az európai út Tóth András meglátása szerint abban rejlik, ha a nőket segítjük kiszolgáltatottságuk mérséklésében, és ha a fenti problémák polgári jogi úton erősebb szankcionálásra kerülnek.

Dr. Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke is hangsúlyozta a közvélemény formálásának fontosságát, amelynek érdekében az EBH minden hátrányos megkülönböztetést - amelyek többsége a foglalkoztatással kapcsolatos - nyilvánosságra hoz a honlapján, hogy e konkrét eseteket olvasva a munkaadók, a munkavállalók és a jogi képviselők is naprakészek legyenek a leggyakrabban előforduló diszkriminatív esetekről.

A jövő feladatai

Végezetül, az esélyegyenlőség megvalósítását célzó jövőbeli lépések kérdését illetően Tóth András vélekedése szerint a jóléti rendszer megreformálására lenne szükség annak érdekében, hogy a gyermekes anyák könnyebben juthassanak munkához - körükben a munkanélküliek aránya jelenleg 25 százalék -, és a gyermekvállalás ezáltal ne luxus legyen.

Dr. Sebők Zsuzsanna kívánatosnak tartja a vidéki és a fővárosi nők rendszeres tapasztalatcseréjét, valamint az egészséges életmód minél szélesebb körű népszerűsítését. Dr. Demeter Judit elsősorban a gyermekes anyákkal szembeni diszkrimináció felszámolását tartja sürgető célnak.

Dr. Makár Orsolya a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről a most életbe lépő és 2021-ig érvényes esélyegyenlőségi stratégia megvalósítását nevezte meg elsődleges feladatnak. Farkasné Dr. Molnár Valéria három célt fogalmazott meg a jövőre nézve: háromoldalú együttműködések elindítása a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között; az állampolgárok alaposabban ismerjék meg a Munka Törvénykönyvét és ezáltal legyenek jobban tisztában a munkával kapcsolatos jogaikkal; a feketemunka tényével való szembenézés és okainak feltárása.

A MNKSZ a spanyol és belga civil szervezetekkel együttműködve az államok közötti közös munka mellett egy civil, egymást segítő modellt kíván kialakítani a következő 18 hónapban és ennek eredményeiről minden érdeklődőt tájékoztatni a készülő tematikus honlapon (www.diversity.hu).