Az irodai dolgozók nyelik le a szennyezett levegő egyharmadát

Szmogos időben délelőtt hosszabban, azután rövid ideig szellőztessük az irodát, de ha olyan a technikai háttér, akkor egyáltalán ne szellőztessünk.

A szálló porról keveset tudunk, és ha gondolunk arra, hogy mi is az, olyasmi szokott eszünkbe jutni, hogy szennyező izé, amit felkap a szél. Nem erről van szó, ugyanis ezek a részecskék legalább egy-két nagyságrenddel kisebbek. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője nem szereti a szálló por megnevezést, inkább a hivatalosnak számító részecskeszennyezést használja.

A belső terekben körülbelül egyharmada jut be azoknak a szálló porban található részecskéknek, amelyek jelentős része káros hatással van az emberi szervezetre - derült ki a Levegő Munkacsoport beltéri levegőminőség-mérései alapján.

A szálló por jelentős részét a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égésekor keletkező koromszemcsék alkotják. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. asztma, tüdőrák. Az 1 mikron alatti részecskék eljutnak a tüdőhólyagokba és ott leülepszenek, ezzel rontják annak gázcserélő képességét, és gyulladást okozhatnak. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert.

A Levegő Munkacsoport 1 mikrométernél kisebb részecskék mérésére alkalmas mérőműszerrel dolgozik. Összehasonlításként, egy hajszál átmérője 70 mikrométer. Lenkei Péter elmondta, hogy az 1 mikrométer alatti részecskék gázként viselkednek, és nehezen ülnek el, vagyis könnyen bejutnak a szervezetbe.

Lenkei Péter szerint így védekezhetnek az irodákban dolgozók a légszennyezés ellen:

1. Fogyasszanak több folyadékot, ezzel megállíthatják az érrög képződést, ugyanis a szálló por szennyeződés növekedésével emelkedik az infarktussal és trombózissal kórházba kerülők száma.

2. Alkalmazzanak légtisztító berendezéseket. Ezek közül néhányat bemért a Levegő Munkacsoport, azonban nem publikálta az eredményeket, mert támogatás híján nem tudták széles körben felmérni a piacot. Használt légtisztító berendezéseket vizsgáltak, melyek között volt olyan, amely a szálló por egyharmadát, és olyan is, amelyik 90-95 százalékát kiszűrte.

3. Szobanövényekkel csökkenthető a beltéri légszennyezés. Erről megkérdeztük az Oázis Kertészetet is. Elmondták, hogy a fotoszintézis által szén-dioxidot megkötő és oxigént termelő növények emellett a por egy részét is megfogják, ráadásul növények közelében jobb dolgozni, javítják a közérzetet. A kertészet szerint a levegő minőségét a kis levélméretűek és a nagy levelűek egyaránt javítják, a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a zöld felület. Egy irodai dolgozónak egy növény is jól jön, 2-3 pedig nagy hasznot hajt.

Szmogos időben délelőtt hosszabban, azután rövid ideig szellőztessük az irodát

Szmogriadó esetén javasolt inkább délelőtt a reggeli pára után kiszellőztetni, ami hosszabb ideig tarthat. Ezt követően, az iroda mérettől függően érdemes rövid, 1-5 perces szellőztetési periódust beiktatni - mondta el Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, a Budapesti Fül-orr-gégeközpont orvosa.

Ahogyan a lakásokban, úgy a munkahelyeken is fontos lenne, hogy hideg időjárás esetén ne igyekezzünk 24-26 C-ra felfűteni a helységeket, mert ezzel csökkenthetjük a leginkább a káros anyagok kibocsátását - mondta el Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, a Budapesti Fül-orr-gégeközpont orvosa.

Az optimális irodai hőmérséklet 21-22 C fok. A folyamatos ülőmunkát végző munkavállalóknak ilyenkor általában megváltozik a hőérzete, a vérkeringés lassulása miatt jobban fáznak. Fülöp Györgyi arra hívta fel a figyelmüket, hogy óránként álljanak fel és mozgassák át végtagjaikat, sétáljanak egy pár percet. Ezzel javítható a relatív hőérzetük, nem fogják, úgy érezni, hogy fáznak.

Magas koncentrációjú szmog esetében a rugalmasabb munkáltatók, ha a munkavállaló munkaköre megengedi, akkor szmog idején lehetőséget adhatnak az otthoni munkavégzésre. Ezzel csökkenteni lehet a munkába járással keletkező károsanyag-kibocsátást, valamint az irodában dolgozók számát és a szellőztetés periódusait is.

Fülöp Györgyi fül-orr-gégész elmondta, hogy a téli szellőztetés alapja, hogy inkább sokszor és rövid időn át szellőztessünk, így nem hűl ki az adott tér, és felfrissül a bent megállt levegő. „Szmogriadó esetén javasolt inkább délelőtt a reggeli pára után kiszellőztetni, ami hosszabb ideig tarthat. Ezt követően, az iroda mérettől függően érdemes rövid, 1-5 perces szellőztetési periódust beiktatni, főleg, amikor mozog a munkavállaló. Ennek időszakossága legyen lehetőleg ritka, napi 2-3, de mindig figyelembe kell venni a személyes igényeket” - mondta Fülöp Györgyi.

Vannak irodaházak, ahol csak központi légkondicionálás lehetséges, az ablakok egyáltalán nem nyithatók. Fülöp Györgyi elmondta, hogy érzékeny embereknél ez fokozza a felső légúti betegségek előfordulását. Fontos a légkondicionálók szűrőinek rendszeres karbantartása. A lamellákon előfordulhatnak baktériumtelepek, és az általuk okozott betegségeket csak speciális laborvizsgálatokkal lehet igazolni. A doktornő felhívta a figyelmet arra, hogy ügyelni kell a kellő páratartalomra, és az áramló levegő útját jól meg kell határozni már az iroda tervezésekor, mert sokan nehezen tolerálják a huzatot.

A rendszeresen karbantartott és megfelelően tisztán tartott központi légkondicionálás viszont szmog idején hatásosan kiszűri a levegőben lévő szálló port, így sokkal egészségesebb, mint az ablakon keresztül történő szellőztetés.

A Budapesti Fül-orr-gégeközpontban legtöbb panaszt a huzatban végzett ülőmunka kapcsán észlelnek. A felső légúti megbetegedések mellett a testtartásból adódó vállövi izompanaszok rontják a közérzetet, így a teljesítőképességet is. Ezeket a panaszokat egyre több munkaadó veszi észre és próbálja kiküszöbölni azzal, hogy lehetőséget biztosít az aktív mozgásra, amivel amerikai tanulmányok szerint bizonyítottan növelhető a munkavállalók teljesítménye.

Fülöp Györgyi fül-orr-gégész jó tanácsa a téli időszakra a munkahelyi rendszeres kézfertőtlenítés, amivel csökkenthető az olyan bakteriális fertőzések kockázata, mint az influenza.