Az MTA szerint lenne mit változtatni a szakiskolákon - Frissített
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) saját kezdeményezésére foglalkozik a közoktatás elvi kérdéseivel, ezek közül először a műveltség fenyegető beszűkülésével. Átalakítanák a szakiskolákat, mert szerintük az jelenlegi formájában csak "hadra fogható" munkavállalókat termel - írják közleményükben.
A Bizottság azt javasolja a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányainak újragondolását, és az oktatott természettudományi tartalmak (tantárgyak) körének bővítését.
Szerintük a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.
Azt is írják, hogy a jól működő közoktatás korábban is egyszerre szolgálta azt a célt, hogy a benne részt vevő fiatalokat felkészítette a változó környezet kihívásainak feldolgozására, de segítséget nyújtott ahhoz is, hogy a fiatalok - a tipikusan a tanulmányok időszakában még nem ismert - jövőbeli szakmai életükben felvetődő problémákat meg tudják oldani.
Az oktatásnak biztosítania kell azt az útravalót, mellyel a fiatalok alkalmazkodni tudnak a gyorsan változó környezethez, ugyanakkor fontos az is, hogy olyan ismereteket is kapjanak, amelyeket - például személyre szóló, célirányos továbbképzéssel - az éppen létező munkaerőpiacon is hasznosítani tudnak. Ez azonban semmiféleképpen nem jelentheti azt, hogy a közoktatás feladata lenne a gazdaság aktuális szereplői számára azonnal „hadra fogható” munkavállalók kiképzése egy adott pillanatban fennálló igény alapján - írják.
A teljes jelentés itt olvasható.
Az NGM álláspontja:
A szakgimnáziumi képzésben a komplex természettudomány és az ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgyak mellett a 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgyak között is ott vannak a természettudományos tantárgyak, amelyek biztosítják a természettudományok oktatását. A szakgimnáziumi képzés ugyanakkor a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a nyelvi és az informatikai ismeretek, valamint specialitásként a pénzügyi, a vállalkozói, a szakmai többlettudás megszerzésére. A szakgimnáziumi képzés struktúrájának rugalmasságát megcélozva 2018. szeptember 1-től az új kerettantervek alapesetben is a korábbinál több időt biztosítanak majd a természettudományos tárgyak képzésére, továbbá a mellék-szakképesítés választhatóvá válása következtében a tanulók választása alapján az ágazati tanulmányaikhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyakat is választhatnak. Ez a lehetőség már a most 9-10. osztályos tanulók esetében is nyitva áll.
Szerintük a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.
Azt is írják, hogy a jól működő közoktatás korábban is egyszerre szolgálta azt a célt, hogy a benne részt vevő fiatalokat felkészítette a változó környezet kihívásainak feldolgozására, de segítséget nyújtott ahhoz is, hogy a fiatalok - a tipikusan a tanulmányok időszakában még nem ismert - jövőbeli szakmai életükben felvetődő problémákat meg tudják oldani.
Az oktatásnak biztosítania kell azt az útravalót, mellyel a fiatalok alkalmazkodni tudnak a gyorsan változó környezethez, ugyanakkor fontos az is, hogy olyan ismereteket is kapjanak, amelyeket - például személyre szóló, célirányos továbbképzéssel - az éppen létező munkaerőpiacon is hasznosítani tudnak. Ez azonban semmiféleképpen nem jelentheti azt, hogy a közoktatás feladata lenne a gazdaság aktuális szereplői számára azonnal „hadra fogható” munkavállalók kiképzése egy adott pillanatban fennálló igény alapján - írják.
A teljes jelentés itt olvasható.
Az NGM álláspontja:
A szakgimnáziumi képzésben a komplex természettudomány és az ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgyak mellett a 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgyak között is ott vannak a természettudományos tantárgyak, amelyek biztosítják a természettudományok oktatását. A szakgimnáziumi képzés ugyanakkor a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a nyelvi és az informatikai ismeretek, valamint specialitásként a pénzügyi, a vállalkozói, a szakmai többlettudás megszerzésére. A szakgimnáziumi képzés struktúrájának rugalmasságát megcélozva 2018. szeptember 1-től az új kerettantervek alapesetben is a korábbinál több időt biztosítanak majd a természettudományos tárgyak képzésére, továbbá a mellék-szakképesítés választhatóvá válása következtében a tanulók választása alapján az ágazati tanulmányaikhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyakat is választhatnak. Ez a lehetőség már a most 9-10. osztályos tanulók esetében is nyitva áll.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?