Az újgenerációs irodát üzleti hubnak hívják

Ahogy egyre inkább hiányolják az irodai létet, úgy nő a munkavállalók körében az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos fásultság. A dolgozók 33 százaléka nem akar a jövőben otthonról dolgozni, 79 százalékuk pedig legalább egyszer egy héten az irodában akarja elvégezni a munkáját – idézett a JLL globális felméréséből Pál Tamás, a cég magyarországi üzletfejlesztési üzletágának vezetője azon a sajtóreggelin, ahol a magyar és a régiós irodapiac meghatározó trendjei is terítékre kerültek.

A globális kutatássorozat tanúsága szerint átlagban heti három irodai napot tartunk optimálisnak, a fennmaradó kettőből másfelet otthonról dolgoznánk, felet pedig egy harmadik helyszínről. Ez lehet egy kávézó vagy jó idő esetén egy park is, a lényeg a változatosság és hatékonyság, amire minden korábbinál nagyobb az igény: ahogy egyre inkább hiányolják az irodai létet, úgy teszi a munkavállalókat egyre fásultabbá az otthoni munkavégzés. 

A pandémia előtti időszakban intenzív pezsgés és erős bérbeadói piac jellemezte a fővárosi irodaházszektort, amit a Covid-19 derékba tört: a járvány alatt megugrott az üres területek nagysága, a fejlesztéseket pedig valamelyest visszafogták. Ám sem Magyarországon, sem a környező országokban nem zajlott le olyan, drasztikus visszaesést eredményező változás, amely hosszútávon kedvezőtlen jövőképet vetítene előre. 

Sőt, a jövőkép kifejezetten ígéretes a dolgozók szemszögéből, hiszen a hibrid munkavégzés lehetősége immár megkerülhetetlen eleme a munkavállalói csomagnak. „A magánélet és a munka egyensúlyának biztosítása már a fizetési igényeket is megelőzi, így válhat például a különleges irodai környezet kialakítása a dolgozók megtartásának legjobb módjává” – jelentette ki Würsching Péter, a JLL bérbeadási vezetője. A szakember szerint a munkahely definíciója kitágult: sokkal többet várunk már el a munkakörnyezettől, mint korábban, illetve mint az otthonunktól. 

Megjelent az iroda iránti nosztalgia is, sokan egyenesen igénylik az irodába való visszatérést.

Az irodaházak átkonfigurálása pedig már nem csupán zöld környezetről, levegőminőségről, kényelmes székről és állítható asztalokról szól: a fizikai mellett legalább annyira fontos a dolgozók mentális egészsége. Közben pedig ismerkedünk a közösségi egészség (social health) fogalmával, amely a társas szükségletek kielégítéséhez kapcsolódik, és az irodai funkciók áthangolásával új irányt szab a fejlesztéseknek.

„Az egyedi épületektől elmozdultunk az üzleti hub-ok felé: azok a legjobb lokációk, ahol sok szolgáltatás összpontosul, minden könnyen elérhető, és bármilyen közlekedési eszközzel könnyen megközelíthetők” – jegyezte meg Pál Tamás, aki úgy vélte: az ilyen irányú fejlesztések egyre inkább igénylik a partnerséget az üzleti szféra, a helyi közösségek és a városfejlesztés között.

Fotó: unsplash.com