Béradatok: Továbbra is fenyeget az ár-bérspirál réme

Folytatódott és tovább gyorsult az erőteljes bérnövekedési ütem az év utolsó előtti hónapjában, elsősorban annak köszönhetően, hogy a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók, továbbá a második és harmadik körös évközi, inflációra reagáló béremelések is felfelé tolják a dinamikát - véli Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője a legfrissebb munkaerőpiaci adatok nyomán.

Feljebb tolta a pályát a tavaly év elején 200 ezer forintra emelkedett minimálbér és 260 ezer forintra növekvő szakmai bérminimum is, amit támogatott a 4%-kal csökkenő szociális hozzájárulási adó. A Magyar Bankholding várakozásai szerint a tavalyi bérnövekedési ütem így meghaladhatta a 17.5%-ot, míg idén 15%-ot elérő lesz a béremelkedés mértéke, azonban a tavalyi évhez hasonló számban megjelenő évközi béremelések esetén ez több százalékponttal magasabb is lehet.

A bérköltségek további növekedése, az évközi béremelések és egyszeri kifizetések, illetve az energia- és alapanyagárak megugrása tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a reálérték megőrzése érdekében, ami közelebb viheti a gazdaságot egy klasszikus ár-bér spirálhoz. 

Kockázatként azonosította Horváth András azt, hogy mivel már hosszabb ideje zajlanak a kamatemelések, de a munkaerőpiaci kereslet láthatóan nem csökken sem a hazai gazdaságban, sem más fejlett gazdaságokban, így vélhetően átmenetileg a növekedést korlátozó mértékű kamatok elkerülhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a szükséges szintre csökkenjen a munkaerőpiaci feszesség és a bérinfláció.

Fotó: unsplash.com