Béremelések, hiányszakmák, külföldi toborzás: így látták az első negyedévet a nagy munkaerő-kölcsönzők

Mi volt a legnagyobb kihívás kölcsönzőként az első negyedévben? Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője szerint növekedést elérni egy technikai recesszióba fordult gazdaságban, ahol változatlanul olyan makro szintű hatások adódnak össze, mint az orosz-ukrán háború, az akadozó ellátási láncok, a magas kamatkörnyezet, az energiaválság vagy az alacsony munkanélküliség. Ezek pedig egyre több munkaadót bírnak fokozott óvatosságra. Megyeri Péter a Starjobs ügyvezetője hozzátette, hogy egyszerre van jelen a munkaerő hiánya, valamint többlete is az országon belül. “Ennek a felszabadult munkaerőnek az átcsoportosítása jelenti a legnagyobb kihívást jelenleg.”

Ennek ellenére a kölcsönzők nagy része sikeres negyedévet zárt. A WHC az előző év első negyedévéhez képest 30%-os növekedést ért el üzleti teljesítményben. A Work Force kölcsönzötti létszám 65 százalékos emelkedését emelte ki. A Starjobsnál némi visszaesést regisztráltak. A Prohumantól Juhász Csongor ügyvezető konkrét számot nem említett. Annyit jegyzett meg, hogy “a megrendelésszámok kiemelkedőek voltak, a munkaerőpiacon továbbra is rendkívül erős a kereslet. Azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb gazdasági szereplő az „előremenekülést” választotta: bővül, fejleszt, nyit az új lehetőségek felé.”

Amikor arra kértük a cégeket, hogy sorolják fel, mely iparágakban nőttek a kölcsönzési igények, akkor a válaszokbólaz elektronikai gyártók, az autóipar, a shared service centereket, az IT, a feldolgozóipar, a gyógyszer- és egészségipar, a logisztika, az elektromobilitás emelkedik ki.

Melyik a top 3 hiányszakma? - tettük fel a kérdést a HR szolgáltatónak. Juhász Csongor a targoncavezetőt, az SMT operátort és a hegesztőt említette. Megyeri Péter az elektrotechnikai és mechanikai műszerészt, a villamosmérnököt és az informatikust. Göltl Viktor pedig a karbantartót, a hegesztőt és a villanyszerelőt emelte ki.

Toborzás harmadik országból: örökzöld sláger lesz?

Az utóbbi egy évben rendkívül felfutott a harmadik országbeli toborzás. Minden kölcsönző cég kiemelte, hogy folyamatos a megrendelői igények növekedése. Nézzük, ki, hol aktív. A Prohuman, a WHC és a Work Force vezetője a Fülöp-szigeteket és Indonéziát említette az elsők között. A Starjobs megrendelőinél a vietnámi munkavállalókra volt eddig a legnagyobb igény. Többen is megjegyezték, hogy növekvő érdeklődés látszik Kirgizisztán irányába.

Nagy a szórás béremelésekben

Elég nagy a szórás, amikor az év eleji béremelésekről kérdeztük a kölcsönzőket. Juhász Csongor kékgalléros munkakörökben átlagban 10-15% közötti emeléseket tapasztalt ügyfélkörükben, 18-30 százalékot fehérgalléros pozíciókban. Megyeri Péter 10-25 százalékos emelésekről számolt be, illetve sok cég jelentős bónuszokat fizet akár negyedéves rendszerességgel is. Czellecz Zoltán (Work Force) ellenben csak 5-10% pluszt érzékelt. Ő úgy látja, hogy a munkáltatók nem tudják az inflációt kompenzálni a munkavállalóknak. “A 2022-es év fejleménye, hogy megjelentek az egyszeri és szezonális juttatások, amelyek a megemelkedett rezsiköltségek, vagy éppen az élelmiszerár-növekedés hatását hivatottak enyhíteni. Ezeket az eszközöket számos munkaadó azért alkalmazza, mert kockázatosnak látja az alapbérek további emelését, így olyan bérkiegészítés mellett döntenek, amely az infláció lecsökkenése esetén, vagy akár a fűtési szezon végén kivezethető” - fogalmaz a cégvezető. Göltl Viktor annyit jegyzett meg, hogy a cégek erejükhöz mérten meg is teszik az emelést az extrém inflációs környezetben. Munkaköröktől függően 10%-20% közötti az a béremelési mérték, ami indokolt lenne.

Mi mozgatja a munkahelyváltókat?

Amikor a jelöltek viselkedéséről - váltási maradási szándékáról - kérdeztük a kölcsönzőket szintén vegyes kép rajzolódik ki. Megyeri Péter szerint az év elején érzékelhető volt főleg a fizikai dolgozóknál, egy a korábbihoz képest jelentősebb váltási hajlandóság, “de fehérgalléros dolgozókat is a korábbinál nagyobb számban tudunk váltásra bírni.” A „hezitálók” száma egyre inkább csökken, határozottabbak és tudatosabbak a váltással  kapcsolatban.

“A váltási hajlandóságban csökkenést tapasztalunk, az idei első negyedévben tovább növekedett azok száma, akik egy sikeres kiválasztási folyamat végén a kapott állásajánlatot visszautasítják, mert biztosabbnak érzik, ha az aktuális munkahelyükön maradnak” - fogalmazott Czellecz Zoltán.

Göltl Viktor fizikai munkaköröknél nem lát csökkenést a váltási kedvben. “A fizikai munkavállalók jobb ajánlattal - bércsomaggal, vagy kedvezőbb munkafeltételekkel- például kétműszakos munkarend, szabad hétvégék, kevesebb idő ráfordítás az utazásra munkahely és lakóhely között - könnyebben váltásra csábíthatóak. A szakképzett kékgallérosok már megfontoltabbak, sokszor csak érdeklődnek, megnézik a lehetőségeiket, de nem váltanak, ha csak kicsi a különbség a meglévő munkáltató és az új ajánlat között. Illetve az ő körükben már jellemző az, hogy a meglévő munkáltató ellenajánlatot ad és igyekszik megtartani a szakemberét.

Juhász Csongor év elején stagnálást érzékelt a jelentkezői számokban. “Áprilisban érezhetően nőtt az érdeklődők száma – ez jellemzően minden évben így van, a tavaszi szezon minden évben emelkedő számú jelentkezőt hoz. Növekedett a munkahelyváltók száma is, ők azok, akik kedvezőbb feltételek mellett hasonló területre szeretnének váltani.” Az álláskeresőknek első számú szempont az alapbér összege. A különböző juttatások terén pedig előnyben vannak a minimumnál magasabb műszakpótlékot fizetők és a csatlakozási bónuszt kínáló cégek. Emellett meghatározó tényező az adott vállalat „híre” a munkavállalók körében. A HR szakértő hozzátette, hogy Kelet-Magyarországon mobilabbak a munkavállalók, Budapesten a munkahely megközelíthetőség az egyik fő döntési szempont. A gyárakban a kevesebb műszakkal járó állások lettek népszerűbbek.

Itt lehetnek még tartalékok

Hol lehetnek még a magyar álláspiacon ki nem aknázott lehetőségek? Czellecz Zoltán a dél-alföldi és az észak-magyarországi régiókban lát nagy potenciált.

“Hosszabb távon munkáltatókkal egyeztetett programok alapján a fiatalok célzott képzésében van tartalék, vagy akár átképzésben, pályamódosítókban. Az atipikus foglalkoztatási formák még szélesebb körű elterjedésben is van még potenciál - kismama, nyugdíjas vonal – részmunkaidőben, távmunkában, bár nem feltétlenül a fizikai munkakörökben” - válaszolta Göltl Viktor.

Kiaknázható területet a megváltozott munkaképességű emberekben lát Juhász Csongor. “Hiszünk benne, hogy rengeteg olyan munkalehetőség van, amelyet egy kis odafigyeléssel, nyitottsággal megváltozott munkaképességű kollégákkal is betölthetnének a vállalatok. Igyekszünk ebben aktívan segíteni és jó példával is elöl járni, miskolci ügyfélszolgálati irodánkban például 90%-ban megváltozott munkaképességű kollégák dolgoznak és évről-évre bővítjük ezt az ott dolgozók számát. Jelenhet megoldást a diákmunkások számának növelése. Hosszabb távon megoldást lehet a képzési programok, mert a hazai munkaerőpiac erősen polarizált: leginkább a magasabban képzett és a kevésbé képzett munkaerőre van igény. A köztes, például erős szakképesítéssel rendelkező szakemberek száma viszonylag szűk, ezt a területet érdemes lehet bővíteni akár külsős, akár vállalatoknál zajló képzési programokkal.”

Üzenet a törvényhozók felé

Van-e szabályozási oldalról, amelyen a törvényhozónak változtatni kellene vagy változtatást javasolnának? – kérdeztük. Czellecz Zoltán: “A szakképzett munkaerőhiány enyhítése érdekében a külföldön szerzett végzettségek magyarországi elismerésének folyamatát egyszerűsíteni és gyorsítani is lehetne, hiszen a jelenlegi környezetben döntő többségében alacsonyabb hozzáadott értéket biztosító, szakképzetlen munkaerő érkezik az országba.”

Göltl Viktor úgy látja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatáson belül az alkalmi munka évi maximális munkanapjait 120 napra kellene emelni, ahogyan az a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a felső korlát.  “Az erre a típusú munkára vonatkozóan pedig a minimálbérhez, garantált bérminimumhoz képest nem lefelé, hanem +13-15%-kal felfelé lenne célszerű a kötelező legkisebb órabéreket megállapítani.”

Ki mire számít a Q2-ben?

Minden megkérdezett szakértő növekedésre számít, ám a 2023. második negyedévi számok és jelöltek eléréséhez még keményebben kell dolgozni. “Bár dinamikus a piac, némi megtorpanás talán lesz. Várhatóan lesznek majd cégek, amelyek kivárnak, hogy lássák, miként alakul a piac, a megrendelésszám a második félévben, és ehhez alakítják majd a munkaerőigényt” - summázott Juhász Csongor.