Betiltották a végkielégítések 98 százalékos különadóját

A különadót 2010-ben vezették be. Az Országgyűlés múlt év decemberében 2014. január 1-jei hatállyal az addigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett – kétmillió, illetve bizonyos esetekben három és fél millió forint feletti – végkielégítéseket terhelő különadót.

Állami és önkormányzati vezetőknek, képviselőknek, köztulajdonú cégek vezető tisztségviselőinek és felügyelőbizottsági tagjainak a jogviszonyuk megszüntetése miatt kifizetett összeg kétmillió forint feletti része után, más állami foglalkoztatottaknak a végkielégítésük három és fél millió forinti része után kell megfizetniük a különadót.

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája fordult az Ab-hoz azért, mert álláspontja szerint a munka törvénykönyve által meghatározott juttatások után fizetendő 98 százalékos különadó eltúlzott mértékű, sérti az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a különadót rögzítő 2010-es törvény nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménybe is ütközik.

Az indítvány hivatkozott az alaptörvényben deklarált jogállamiságra is, amelybe a bíró álláspontja szerint „beleértendő egyebek mellett az is, hogy a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok igazságos és társadalmilag elfogadott célt szolgáljanak, azok büntető jellegűek nem lehetnek, kivéve akkor, ha a társadalmi megítélés ezt szükségessé, illetve elfogadhatóvá teszi”.

Az érveléssel az alkotmánybírák is egyetértettek. A döntésüket azzal is indokolták, hogy tavaly a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már több hozzá forduló magyar közszolga esetében megállapította, hogy a végkielégítésük 98 százalékos adóterhelése sérti a magántulajdonhoz való jogot.

Megtiltották az adó alkalmazását

Az Alkotmánybíróság elrendelte a jogszabály alkalmazásának tilalmát a folyamatban lévő – korábbi jogviszonyokkal kapcsolatos – bírósági eljárásokban. Mivel a rendelkezés már 2013. december 30. óta nincs hatályban, megsemmisítéséről nem döntött az Ab.

Az Ab azt is említette, hogy az Alaptörvény szerint biztosítani kell a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját, és utalt az alaptörvényben szintén rögzített jogállamiság alkotmányos követelményére.

Az adó ellen szólt az alaptörvény védelme, a jogbiztonság és az eljárásban érintett személy különösen fontos érdeke.

Az Ab határozatához Salamon László alkotmánybíró különvéleményt fűzött.