Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 9 éve

Boldogság, gyere a munkahelyre!

"Emlékezz arra, hogy a boldogság nem attól függ, hogy ki vagy vagy mi van neked; egyedül attól függ, hogy mit gondolsz." - Dale Carnegie

Magyar sajátosság: szélsőséges érzelmek

Több felmérés is rámutatott, hogy a magyarok nem boldogok. Dr. Kopp Mária a HVG-nek adott interjújában elismeri, hogy mi vagyunk a legelégedetlenebbek, és a bipolaritás a jellemző tulajdonságunk. "Vagyis nagyon fönn tudunk lenni, és nagyon el is tudunk keseredni. Ez a fajta szélsőségesség egyébként pozitív személyiségvonás, nagy művészek, tudósok között gyakori" - mondta a lapnak a viselkedéskutató. A legutóbbi, májusban nyilvánosságra hozott OECD felmérés szintén ezen jellemvonásunk meglétét igazolja.

A kutatás szerint ugyanis a 34 tagország közül a magyarok a legszomorúbbak és csak minden ötödik honfitársunk elégedett az életével, míg a többi országban a lakosság kétharmada. Síklaki István szociálpszichológus szerint a magyarokra jellemző pesszimizmus fő oka, hogy a magyar társadalom hatalmas várakozásokkal tekintett a rendszerváltásra, és ehhez képest óriási csalódásként éli meg az elmúlt 20 évet. - Mindig úgy éljük át, hogy nekünk megvan a lehetőségünk, itt van a kezünkben, csak valakik mindig ellopják, elcsalják, elhazudják, elárulnak bennünket, tehát van egy ilyen önámítás, hogy a gonosz elveszi tőlünk, ami tulajdonképpen itt volna a kezünkben, és ez még inkább rossz közérzethez vezet - magyarázta a szociálpszichológus az MTI-nek.
Benjamin Franklin boldogságterve 13 erényből áll össze: mértékletesség, csönd, rend, határozottság, takarékosság, szorgalom, őszinteség, igazság, mérséklet, tisztaság, nyugalom, makulátlanság, alázat. A boldogság öt fő ellensége harag, bosszú, önvád, irigység, anyagiasság


Dr. Csíkszentmihályi Mihály Amerikában élő, Széchenyi-díjas, világhírű pszichológus, a Flow-elmélet megalkotója egy interjúban azonban arról beszélt, a pesszimizmus nem feltétlenül ok arra, hogy valaki boldogtalan legyen, sőt még jobban meg lehet becsülni az élet örömteli pillanatait, ha valaki hajlamos a borúlátásra. "Kétségtelen, hogy a magyarok generációi keserű tapasztalatokat hagytak egymásra, de egyénileg és közösen is sokat tehetünk azért, hogy megerősítsük önbecsülésünket, tudjuk értékelni azt, akik vagyunk" - fogalmazott a magyar származású pszichológus.

Mit értünk boldogság alatt?

A fogalomnak létezik etikai, teológiai, filozófiai és pszichológiai magyarázata is, de a mai napig kutatják, mitől is válik boldoggá az ember. Divatos manapság a flow----–állapottal leírni a boldogságot, azonban megalkotója a Magyar Rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, soha nem kutatta, hogy mi a boldogság és nem tudja mi az. "De kezdjük talán megérteni egy kicsit jobban ilyen tudományos alapon, hogy mi legalább egy fontos része a boldogságnak." A boldogság a mi értelmezésünkben a belső harmónia, lelki béke, kiegyensúlyozottság elérése.

Mitől boldogok az emberek a világ különböző pontjain?

A személyes és a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan nő az élettel való elégedettség, ugyanakkor a kedvünket befolyásoló pozitív visszajelzésekre erősen hat a személyes megbecsültség, a munka öröme és az önállóság - derült ki a Gallup közvélemény-kutató 2005 és 2006 között készült, 132 ország 136 ezer lakosát megkérdező, de csak 2010 nyarán publikált felméréséből, melyet a Journal of Personality and Social Psychology című folyóirat közölt.

Egy amerikai kutatás pedig arra világított rá - amely egységesen kezeli az európaiakat -, hogy jócskán eltér az európai és az amerikai emberek boldogságról alkotott képe. Okulicz-Kozaryn, a Texasi Egyetem kutatójának tanulmánya, melyet a Journal of Happiness Studies című folyóiratban publikáltak, rámutatott, az európai emberek jobban szeretik megélni és élvezni az életet, míg az amerikaiak inkább a pénzügyi sikerhez vezető "amerikai álmot" követik.

A munkaalapú társadalmat, a munka felértékelődését mutatja egy idén januárban publikált brit felmérés is, ezzel demonstrálva, hogy az európai nemzetek nagyon is különbözőek e téren (is). A brit statisztikai hivatal kétezer megkérdezett válaszait elemezve jutott arra, hogy az emberek jó közérzetük zálogai közül a három legfontosabbnak állásuk biztonságát, egészségüket és családtagjaikat tartják. A boldog élet további fontos feltételeinek mondták sokan gyerekeik biztos jövőjét, lakhelyük szép környezetét, társadalmi szabadságukat, vallási meggyőződésüket - adta hírül a Daily Telegraph című brit lap.

De nemcsak a nemzetközi, hanem egy magyar, a Népességtudományi Intézet kutatása is azt bizonyítja, hogy felértékelődik a munka. Tíz év alatt ugyanis nagyot nőtt a munka értéke a magyarok szemében és egyre többen gondolják úgy, hogy a karrier legalább annyira fontos, mint a család.

Készítsünk boldogságtervet!

"A boldogság az eredményesség örömében és az alkotó munkában van." - Franklin Delano Roosevelt

Változik tehát a világ és vele az emberek felfogása is. A fogyasztói társadalom, majd a sikert anyagi javakban mérő, munkaalapú versenytársadalom és a velük együtt járó tökéletességet hirdető reklámok arra sarkallják az embereket, hogy azután vágyakozzanak, mi hiányzik az életükből (márkás holmik, luxusutazás, karrier), ahelyett, hogy arra fókuszálnának, hogy mijük van (pl. család, egészség, hobbi).

A pozitív pszichológia hívei azonban hisznek abban, hogy gondolatainkat át lehet "programozni", hogy a valóságból a jó dolgokat tudjuk kiszűrni. Először is önmagunkba kell néznünk és össze kell állítanunk - nemcsak képletesen - egy listát, mit is szeretnénk elérni egy év alatt. Ezt tette Gretchen Rubin, egy New York-i ügyvédnő is. A kétgyermekes édesanya a Happiness Project keretében önsegítő könyveket olvasott és egy teljes évnyi fogadalomlistát állított össze. Rendet rak a szekrényben. Kedvesebb lesz a férjéhez. Irodalmi klubot indít gyerekeknek. Ennek a boldogságkeresésnek a kalandjait meséli el Boldogságterv című könyvében. Az írónő a Metropolnak adott interjújában elmondta, nem lehet másokat boldogságra erőltetni. Eszközöket lehet a kezükbe adni, és megvárni, mit kezdenek azokkal. A nemzetközi felmérésekkel összhangban ő is úgy véli, a pénznek szerepe lehet a boldog életben.
A rotterdami Erasmus Egyetem kutatói boldogságindexszel mérik az országok fejlettségi szintjét. Hegyi Gyula (MSZP) európai parlamenti képviselő, a környezetvédelmi bizottság tagja úgy véli, a gazdasági növekedés kizárólag a szociális méltányossággal együtt ér valamit. Őt igazolja, hogy a listát Hollandia, Ausztria és a skandináv országok vezetik, és mindre igaz, hogy piacgazdaságuk erős szociális rendszerrel párosul. Egyiptom a legboldogtalanabb, legfrusztráltabb társadalom. Hazánk 2,4 ponttal a középmezőnyben helyezkedik el. Forrás: Világgazdaság


Magyarországon a Garda Consulting valósítja meg a programot. - A mű, ami a mi programunkat is ihlette, rádöbbenti az embert, hogy tudatosan tehetünk boldogságunkért - húzza alá a program trénere, Szeifert Zsuzsa grafológus. - Nem hiszek a véletlenekben. Vallom, hogy mindenkiben benne van a szerencse és a csoda. Rajta múlik, hogy elő tudja-e hívni - emeli ki Szeifert Zsuzsa az önismeret fontosságát, aki szerint, ha az ember elgondolkozik azon, hogy mi tenné boldoggá, akkor már egy lépést tett a boldogság felé vezető úton.

A könyv rávilágít, hogy az ember nagy dolgokról várja a boldogságot, pedig valójában olyan "apróságokon" múlik, mint például, hogy mindenki olyan munkát végezzen, ami képességeinek, tudásának megfelel és örömet okoz. - A varrónő ne akarjon színésznő lenni és fordítva! Nem érdemes tehát olyan szakma, vagy munkakör után vágyakozni, ami talán elérhetetlen számára, mert nem rendelkezik az ahhoz szükséges kompetenciákkal, nem egyezik személyiségével - hangsúlyozza a tréner, hozzátéve: nem minden ember alkalmas vezetőnek, ahogy beosztottnak sem, miként a kreatív munkakör, vagy az állandó utazással, vagy épp íróasztal mögött végzett munka sem való mindenkinek.

- A reális énképpel és vágyakkal elkerülhetjük a kudarcot - húzza alá a szakember. A grafológus tapasztalatai szerint azonban nem ismerjük önmagunkat, képességeinket, határainkat és sokszor ez gátol meg minket abban, hogy boldoggá váljunk. Ebben segíthet a személyre szabott boldogságterv, amely a grafoterápia eszköztárát (betű és rajzelemzés, irányított beszélgetés) hívja segítségül és fényt derít arra, mi az a vágy, ami az egyént élteti. - Nagy lépés, ha az ember meg tudja fogalmazni vágyait, reális céljait, szakemberek segítségével megismeri adottságait, és képességeit (tanulási, cselekvő, gondolkodási), mert akkor hinni fog önmagában - mondja Szeifert Zsuzsa.

Boldoggá tehet-e a munka?

Oláh Attila, a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke egy konferencián úgy fogalmazott, hogy a flow (áramlás) nem tudatos cselekvés, sokkal inkább olyan tudatállapot, amelyet az éntudat helyett a tevékenységre való koncentrálás, a megváltozott időérzék, valamint az az érzés jellemez, hogy a cselekvő ura a tevékenységének. Szakemberek, Dr. Kopp Mária magatartáskutatóval egyetemben, úgy vélik, ez a bizonyos flow-élmény bárhol, bármikor átélhető, tehát a munkahelyen is. A Magyar Pszichológiai Társaság elnöke szerint elérésének feltétele a kihívás és a készségek egyensúlya, a cselekvés és tudat összeolvadása, valamint a világos célmeghatározás és a teljesítményről kapott folyamatos visszajelzés.

- A boldogság tehát elérhető a munkahelyen is, de csakis úgy, ha önmagunkra figyelünk, nem kollégáinkra, munkahelyi pletykákra stb. és ha elfogadjuk önmagunkat, és a többi embert is olyannak, amilyen - emeli ki a tréner. Ez azonban közel sem olyan könnyű, mint ahogy hangzik. Az érzelmi változatosság például egy kisebb cégnél is teljesen természetesen felmerülő igény az ott dolgozók részéről, amely azonban a cég méretéből kifolyólag nehezen elégíthető ki. - Érdemes azonban erre odafigyelnie a vezetőnek, mert a monotóniára a munkavállalók akár egy pletyka, vagy probléma generálásával reagálhatnak, így teremtve meg a változatosságot - figyelmeztet a grafológus.

Szeifert Zsuzsa szerint a munkáltatónak érdemes foglalkoznia dolgozói elégedettségével, örömérzetével, mert akkor tudják kihozni magukból a legtöbbet, ha érzelmileg biztonságban érzik magukat. Ehhez azonban elengedhetetlen a teljesítmény értékelése, a megbecsülés, a nyílt kommunikáció.
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hogyan változott az informatikai szakemberek élete a koronavírus-járvány következtében?

Az AppDynamics tanulmánya szerint a válaszadók 81 százalékának pályafutásuk során a járványhelyzet okozta az eddigi legnagyobb technológiai kihívást. Teljes cikk

Némi nehezítés érkezik a fuvarozóknak

A veszélyhelyzet megszűnése után a június 27-i hétvégétől ismét a kamionstop általános szabályait kell alkalmazni - közölte az Innovációs és... Teljes cikk

Majdnem 13 százalékkal nő idén a rezsióradíj az építőiparban

A minimális építőipari rezsióradíjat 2020-ban óránként 4165 forintban határozták meg a 2019-ben elért óránkénti 3696 forintot követően -... Teljes cikk