Szerző: Berta László Megjelent: 3 éve

Burkoltak Horthy villájában, márványoztak CBA-ban

Carrarai márvánnyal borított pizza pult a CBA-ban, mesterien burkolt Horthy-villa és Operaház. Először adták át a kimagasló építőipari szakmunkáért járó Mesterek Mestere Díjat.

Filó Mihály budapesti burkoló első látásra olyan cégvezető, aki irányít, üzletet köt, ezzel szemben a díj nyertese 73 évesen is megfogja a munka végét. Keze munkája ott van az Operaházban, a Művészetek Palotájában, nemrég carrarai márvány pultokat készített a CBA Nova Áruháznak Szegeden, de ha nincs nagy megrendelés, lekövezi a fürdőszobát is.

Elő a vízmértékkel!

Filó Mihály 1973-ban mestervizsgázott hidegburkolásból, 2 évre rá önálló kisiparosként dolgozott, vagyis maszekként kezdte. Önálló vállalkozásában maga keresett megbízást és minden saját kezűleg oldott meg. Pár év egyedüllét után munkatársakat – akkoriban 3 főt lehetett – meg tanulókat fogadott. 1991-ben csinált kft-t. Fürdőszobákkal, konyhákkal kezdte, innen jutott el a márványig.

Ipari tanulóként a 60-as években volt utoljára mestere, azóta autodidakta módon tanult meg mindent. Mozaikkal foglalkozott, művészi szintre vitte ezt is, de főiskolára, egyetemre nem volt lehetősége. Önerőből jutott el addig, hogy keramikusoknak, festőművészeknek dolgozzon.

1978-ban a kispesti templomban intarziás berakásokkal csinált márványpadlót egy festőművész tervei alapján. „Mindig arra törekedtem, még egy fürdőszobánál is, hogy ne legyen olyan egyszerű. A megrendelőimnek tetszett, állandóan volt munkám. A legfontosabb, hogy én szeretem a szakmámat. Nehéz munka. Régen maltert, misungot (homok, cement és víz keveréke – a szerk.) kellett keverni, ma már felhúzza a glettvassal a ragasztót és rakja egymás után a csempéket. De azért a vízmértéket elő kell venni, ha valaki becsületes munkát akar végezni” – mondja Filó Mihály.

Márvánnyal, gránittal foglalkozott, innen jöttek olyan nagy megrendelései, mint a MÜPA és az Operaház. Ide azonban a Tescókon át vezetett az út. Olaszországban divat volt, hogy a kőpadlót lerakták és összecsiszolták. A 90-es éveke elején Filót érdekelte a téma, és vásárolt helyszíni csiszológépeket. A 90-es évek végén kezdődött a „Tesco-program”, ’98-ban megkereste egy burkolócég, mely lerakta a mozaiklapokat (népiesen cementlap). „Amikor a műszaki ellenőr meglátta, milyen munkát csinálok, azt mondta, ez az etalon. Ettől kezdve csak a Filó csiszolhat. ’99-ben 60 ezer négyzetméter csiszoltunk, ez kb. tíz Tesco” – emlékezik a régi szép időkre.

A terrazzo szó, az olasz Terrazza vagy terraces szóból származik. Több száz évvel ezelőtt velencei munkások fedezték fel a megmaradt márvány darabok újfajta felhasználhatóságát. Innentől indult történelme és vált napjaink logikus és praktikus, modern építészeti megoldásává, például kirakható vele a terasz.
A programnak vége lett, és nem jöttek egyből a nagy megrendelések, Filó visszament a fürdőszobákba, míg aztán ezekkel a gépekkel csiszolta le a MÜPA-t is. A márványpadlókat, ronda dilatációs profilokkal rakták le, ezeket javította, csiszolta. Sokoldalúságát mutatja, hogy az Operaház terrazzoburkolatának felújítására is őt hívták, ekkor a sérült részeket restaurálta. Szereti a klasszicizmus, szecesszió korát, Róth Miksa mozaik és üveg alkotásait, úgy tartja, vele álom lett volna együtt dolgozni.

Carrarai márvány a CBA-ban

Egy munkája meglepett a Mesterek Mestere honlapján. Fém zártszelvény bútorokat beburkoltak carrarai márvánnyal a CBA Nova Áruháznak Szegeden. Volt köztük kávézó pult, látványkonyha, pizzás pult. A mester szerint ez nem gyakori, de nem is akkora cucc. „A carrarai márványnak van tucatnyi fajtája. Egy 2 cm vastag táblának 12 ezer forint is lehet négyzetmétere, de van 150-200 ezer forintért is. Különben van minőségi kínai márvány 100 ezerért, a minőségi görög „tassosi fehér extrából” 150 ezer egy négyzetméter” – magyaráz, hogy a laikusok is értsék.
Carrarai márvánnyal borított pizza pult a CBA Nova Áruházban

Az is a hozzá nem értő problémája, ha elmér valamit. De nem a mesternek. Filó szerint ez benne van a pakliban: „Ha van egy másik tábla, kiméri abból, ha nincs, összeragasztja az ember műgyantával, amit olyan színre ki lehet keverni, hogy senki nem veszi észre. De a tökéletes munkára törekszünk.”
Innen kínálják a grillezett királyrák farkat

Azt gondoltam, hogy egy módos nagyvállalkozóval beszélek, aki már hódolhat a művészet iránti szenvedélyének, utazik, esetleg műalkotásokat vásárol. „Meg fog lepődni, most 73 évesen mindennap dolgozom, én viszem a hátamon a cégemet. Éppen kevesen vagyunk. A módos nagyvállalkozó messze van tőlem. Most hónapok óta csúszik a bérkifizetés, mert nincs pénz. Van egy kis telephelyünk a 11. kerületben, gépekkel” – úgy látja nem rontott el semmit azzal, hogy nem lett gazdag, az a dolgok természetre, hogy nem jön mindig a nagy pénz.

Bevallása szerint szigorú mesternek számít. Amikor nagyon sok székely és csángó jött át Magyarországra, sokan megfordultak nála, most is vannak. Van olyan, aki már 24 éve. Segédmunkásból lett burkoló és kőfaragó szakmunkás. Egy ügyes kezű szakmunkás ma 150-400 ezer között keres nettóban: „Ezért nem vagyok módos vállalkozó, mert nekem az az első, hogy a munka tökéletes legyen, és aki csinálja, meg legyen fizetve”.

A technikával mindig szerette tartani a lépést. Büszke arra, hogy vízsugaras vágógéppel intarziákat csinálnak. Filó Mihály szerint a művészi szinten ez a csúcs: „A Krisna tudatú hívőknek csináltunk egy oltár előteret és egy oltár fedkövet. A számítógépes tervezés után én rakom össze, van benne kézimunka”.
Az oltár és a fedkő

Nem értem, miért indult a mesterek mestere címért, amikor egyértelműen spíler: „Nem tudom. A fiam találta ki, hogy induljak” – válaszolta nevetve.

Burkolt egyet a Horthy-villában

A villa egykor Horthy Miklós kormányzó főhadiszállása volt
Lénárt László siófoki burkoló mester azzal keltette fel az érdeklődésem, hogy dolgozott a Thanhoffer villában, ami egykor Horthy Miklós kormányzó főhadiszállása volt. Írásban küldte az alábbiakat, és remélem, hogy látni milyen igényesen fogalmaz, amit sokan nem feltételeznek egy melósról, akit munkásruhában látnak a konyhájukban: „Siófok legelső villája volt, aminek 2013-as felújításakor a város arra törekedett, hogy műemléki igényességgel rekonstruálják az épületet. Ennek megfelelően alakították ki a belső tereket is, amelyek a nagypolgári, ám egyáltalán nem hivalkodó eleganciát tükrözik. A 19. század végén épült villában néhány eredeti burkolatot is sikerült megmenteni, de az új felületek kialakítása is úgy történt, hogy illeszkedjen a klasszikus miliőbe. Az impozáns lakosztályokhoz tartozó fürdőkben az egyszerű luxus dominál, a helyiségeknek különösen a szaniterek adnak karaktert.
Fürdő felső kategóriás anyagokból

Mivel a város terve a felújításkor az volt, hogy a Thanhoffer villa exkluzív vendégházként működjön, ahol magas rangú vendégeket is el lehet helyezni, ezért a burkolatok kialakításakor különösen figyelni kellett az apró részletekre is. Az akár 5 csillagos szálloda minőségével vetekedő épületben magas minőségű burkolatok felhasználásával dolgoztunk, ezek pedig aprólékos, precíz munkát kívántak.” Spanyol és olasz kerámialapokat használtak az épületben. Retifikált, azaz méretpontosra csiszolt, nagyméretű lapokkal dolgoztak.
Horthy Miklós kormányzó portréja Lénárt László burkolása felett

Parkettás az Országházban

Révész Gyula nem kapott díjat, de olyan életút áll mögötte, ami csak egy parkettásnak jut ki. Révész evolúciója így néz ki: „Négykézláb kezdtem, aztán felálltam, de nem lustaságból” –’79-ben volt ipari tanuló, aztán kisiparosnál dolgozott, cég alapított. A 2006-os gazdasági válság előtt 10 fős céget irányított. Előfordult, hogy 100 parkettás is dolgozott neki. „Aztán lecsökkentek a munkák, váltottam, 6 évig voltam pénzügyi vállalkozó a Brókernetnél, magas szintre jutottam” – ennek során megtanulta az MLM rendszert, ezt hasznosítja a vargabetű után is. A volt kollégáiból vállalkozók lettek, 3 éve visszaállt a cégbe. Olyan profi árajánlatot, videó anyagokat ad megrendelőinek, mint kevés parkettás, és jól bánik a marketing eszközökkel webáruházában.
Révész Gyula brókerből állt vissza parkettásnak

2002 környékén oldotta meg a Gazdasági Minisztérium miniszteri szintjének dísz folyosóját egyedi intarzia parkettával, többféle fával. A szilva, körte, cseresznye ritka anyagnak számít, mert kevés van belőle. A csiszolásnál fontos, és hogy azonos keménységű legyen a fa, különben hullámos lesz. Ezek a gyümölcsfák harmonizáló, rózsaszínes bevonatot képeznek, míg az egzotikus fák sötétebbek. Árban is fenn vannak, a cseresznye 20 ezren. Révész Gyula szívesen emlékezik rá, hogy még megvan, de: „a kormányváltással más váltás is volt, aki bekerül, hozza a saját embereit. 4 évig kizárólagos kivitelezői voltunk a Gazdasági Minisztériumnak és az Országháznak. Hiányzik anyagilag, és az is, hogy ezeknél a munkáknál nincs „a jó az oda” szemlélet” – és az se, hogy a konkurencia gyengébb minőségű anyagokkal versenyezhet.

Az Országházban irodákat parkettáztak, a könyvtárban egy 450 négyzetméter egyterű parkettát raktak le. A régi mestereket dicséri – meg Révész szerint a slag vízmértéket –, hogy 5 milliméter szintkülönbség volt a két szoba aljzata között, pedig akkor még nem volt lézeres mérés. Itt bizony nem lehetett betonozni, OSB-zni.

Révésznek hiányoznak a nagyberuházások, mert annyival jobban tartották a határidőket a szakiparosok, míg a lakosságnál gyakran csúsznak, és ez a parkettásnak nagy gond. „A becsület fontos sok szakember számára, olyan mint egy fizetés. Amire a lakossági megrendelők az építkezések vége felé érnek, kimerülnek idegileg, annyiszor átverik őket. Sokakat meglep, amikor előveszünk egy derékszöget. Ilyet a korábbi munkásoknál nem láttak” – mondatja vele a tapasztalat.

A díj mögé állt a gazdasági tárca

Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője és Filó Mihály fődíjas
A Mapei által alapított díj célja, hogy elismerje a kiemelkedő színvonalú munkát nyújtó építőipari szakemberek munkáját. Az első alkalommal meghirdetett díjra 29 érvényes pályázat érkezett 11 megyéből. A díjátadón beszédet mondott Odrobina László a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta, hogy akkor jó egy ország szakképzési rendszere, ha összhangban van a munkaerő-piaci igényekkel. „Azt szeretnék, ha a cégekkel partnerségben tudnánk együtt dolgozni azon, hogy az országnak megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő kínálata legyen. A másik ismérve a jó oktatási rendszernek az, ha a minőséget, a szakmai színvonalat tudja támogatni és ebben a Nemzetgazdasági Minisztérium maximálisan elkötelezett, hogy színvonalas képzéseket, színvonalas oktatásokat támogasson. Azt gondolom, hogy egy jó irányú együttműködés vette kezdetét” – mondta Odrobina László.
A szakmai zsűri tagjai:
Barkács Gyula az ÉVOSZ Építésügyi Munkabiztonsági és Az Épített környezet fenntartható Fejlesztése Bizottságának titkára
Magyar Ákos építőmérnök, környezetgazdálkodási- környezetvédelmi szakmérnök, Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagja
Szalay Tihamér építész, -az MD Stúdió Építésziroda ügyvezetője és a Magyar Építészkamara alelnöke
Fazekas Kira a Lakáskultúra Magazin főszerkesztője, Mediaworks Kiadó Kft.
Ratskó Istvána Ratskó Bau Kft. ügyvezetője és tiszteletbeli Mesterek Mestere díjazott

A szakmai zsűri egybehangzó döntése alapján Filó Mihály lett Magyarország Mesterek Mestere. A zsűri indoklása szerint munkáiban két szakmai véglet kiemelkedő megvalósítása volt látható: a szinte szobrászi szintű kőfaragó munka új technológiák használatával, valamint a lassan eltűnő helyszíni terrazzó készítése.

A szakmai zsűri a pályaművek elbírálásnál figyelembe vette a szakmaiságon és a bemutatott munkákon felül, hogy az adott mester alkotásaival és munkásságával mennyire lehet a szakma számára példakép, követendő életút.

„A legfontosabb az alkotási vágy. Ezt mondom a munkatársaimnak is, hogy legyen bennük alkotási vágy. Aki csak a pénzért dolgozik, abból soha nem lesz senki. Ha létrehozok valamit és az a megrendelőnek tetszik, az nekem is örömet okoz” – mondta a díjazott.

A Mesterek Mestere közönségdíját 29 pályázó közül Kiss Tamás nagykereki burkoló kapta. Kiss Tamás pályázatában sokoldalúságát mutatta be, referenciái között családi ház teljes körű felépítése, burkolása, járda és teraszépítés valamint borospince burkolás is szerepelt. Kiss Tamás Nagykerekin él, 34 éves. 17 éve dolgozik burkolóként, munkái között többségében lakossági megbízások szerepelnek. „Számomra a munka alkotás. Őszintén megvallva, nem jó, hanem a legjobb akarok lenni” - mondta.

A díjazottak erkölcsi és anyagi elismerésben, valamint tárgyjutalomban részesültek a Bosch Magyarország Kft. jóvoltából.
Follow hrportal_hu on Twitter

Mire jó a teljesítményértékelés? Hogyan lehet megkönnyíteni a bevezetését?

A teljesítményértékelés sokkal több, mint a teljesítmény értékelése. Kiváló lehetőség arra, hogy a vezető és a beosztottja négyszemközt, nyugodt körülmények között visszajelzést adjanak EGYMÁSNAK az eltelt időszakról.tovább..

További cikkek
Rendhagyó toborzás a Telekomnál - egy nap alatt minden kiderül

A Magyar Telekom rendhagyó toborzási megoldással keresi új gyakornokait: a cég 24 órás kiválasztási folyamata során összesen 25 gyakornokot... Teljes cikk

Már több mint 300 ezren katáznak

A múlt héten átlépte a háromszázezret a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók száma, mindez pedig azt jelenti, hogy már... Teljes cikk

Tévedésből rengeteg pénzt utaltak a dolgozóknak

Egy belga acélmű fizetésük sokszorosát utalta el a dolgozóinak, volt, aki egyből a kaszinóba indult - írja az Index. Teljes cikk

Borús hangulat terjed a német vállalatok körében

Egyre több német vállalat számol a világgazdasági helyzet romlásával a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Országos Szövetségének (DIHK)... Teljes cikk

Az áthelyezett munkanap miatt ma fizetni kell a parkolásért

Szombaton hétköznapi rend van a közlekedésben, és a parkolásért ennek megfelelően fizetni kell. A mostani szombat a munkanap-áthelyezés miatt... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár