Csökkentett munkaidős foglalkoztatás: szigorú feltételeket szab a vonatkozó rendelet

A gazdasági mentőcsomag részeként április 16-án hatályba lép az a kormányrendelet, amely a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásának feltételeit tartalmazza. Mint a nevében is benne van, a támogatást olyan vállalkozásoknál vehetik igénybe, ahol az elkövetkező hónapokban - a járványügyi veszélyhelyzet következtében - a foglalkoztatást csak csökkentett munkaidős foglalkoztatással tudják megoldani. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat összegezték a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői, akik szerint a munkáltatóknak nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatás a jogszabály szerint azt jelenti, hogy a napi munkaidő nem lehet kevesebb mint 4 óra, illetve nem lehet több, mint a teljes munkaidő 70%-a, azaz 5,6 óra. Mivel a munkaidőkeret alapulvételével beosztott munkavállalóknál a támogatást nem lehet igénybe venni, ezért a csökkentett munkaidőt a gyakorlatban úgy kell alkalmazni, hogy a munkavállalónak minden egyes munkanap be kell mennie a munkáltatóhoz, és a csökkentett munkaidőben kell munkát végeznie. Ennek megfelelően nem megengedett egy olyan munkaidő-beosztás, amely szerint a munkavállalók az egyik héten 8 órát dolgoznak minden munkanapon, a másik héten pedig szabadnapokat rendel el a munkáltató.

A támogatást nem lehet igénybe venni kölcsönzött munkavállalókra, illetve olyan munkavállalók esetén sem, akik ideiglenes jelleggel más munkavégzési helyen, például home office-ban végzik munkájukat.

A támogatás nyújtásának az is feltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló egy úgynevezett egyéni fejlesztési időben állapodjanak meg, amelynek mértéke a kieső munkaidő 30%-a. Az egyéni fejlesztési idő esetén nem feltétel a napi beosztás, ezért egy heti 20 órás csökkentett munkaidő esetén előfordulhat az, hogy a munkavállaló a heti 6 órás fejlesztési idejét az egyik napi 4 órás munkavégzést követően tölti le. Az egyéni fejlesztési idő nem munkajogi fogalom, a jogszabály értelmezése szerint nem része a csökkentett munkaidőnek, a jogszabály csak annyit rögzít, hogy ezen időtartam alatt a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére állni.

„A munkáltatóknak nagyon át kell gondolniuk, hogy részt kívánnak-e venni ebben a támogatási programban, ugyanis a támogatás igénylése esetén négy hónapig a statisztikai létszámot fent kell tartaniuk, és mindaddig, amíg a támogatást az állam folyósítja, a támogatott munkavállaló munkabérét sem lehet csökkenteni” - hangsúlyozza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Ez utóbbi szabályt úgy lehet értelmezni, hogy a munkavállaló március 11-én, azaz a járványügyi veszélyhelyzet elrendelésének napján irányadó távolléti díjának nettó összegét kell alapul venni. Ebből le kell vonni a támogatás - szintén nettó - összegét, és a fennmaradó összeget kell a munkáltatónak kiegészítenie a támogatás időtartama alatt úgy, hogy a támogatás és az általa eszközölt kiegészítés nettó összege ne legyen kevesebb, mint a március 11-i irányadó távolléti díj nettó összege volt.

A támogatás maximális mértéke munkavállalóként 75 000 forint/hónap, amely köztehermentes juttatás. A támogatás összegét az illetékes Kormányhivatalok közvetlenül a támogatott munkavállaló számára fizetik meg utólag havonta. Mindezek alapján - figyelemmel a három hónapos maximális tartamú támogatási időszakra - maximálisan 225 000 forint igényelhető munkavállalónkként.

A szakértők figyelmeztetnek: a jogszabály szigorú feltételeket határoz meg a munkáltatók számára a támogatásban való részvételre vonatkozóan. Ezek a feltételek részben könnyen értelmezhetőek. Világos például az a feltétel, hogy az állam alapvetően olyan foglalkoztatási jogviszony fenntartását kívánja támogatni, amelyet a korábbiakban még nem támogatott, illetve, hogy olyan vállalkozásokat támogat, amelyek nem állnak csőd vagy végelszámolás alatt. Vannak viszont olyan összetettebb feltételek, mint például annak bemutatása, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel hogyan áll közvetlen és szoros összefüggésben, vagy annak hiteltérdemlő alátámasztása, hogy a munkavállalók megtartása a munkáltató folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A jogszabályból az is következik, hogy a munkáltató a támogatást végső eszközként veheti igénybe. Ez azt jelenti, hogy előtte köteles a szabadságokat legalább időarányosan kiadni, a még folyó munkaidő keretet lezárni, továbbá bemutatni az eljáró Kormányhivatalnak azt is, hogy a munkaviszonyok megszüntetése elkerülésének érdekében milyen intézkedéseket tett és kíván tenni.

A kérelmet elektronikusan kell benyújtani a munkavégzés helye szerinti Kormányhivatalnál, a Kormányhivatal pedig azt nyolc napon belül bírálja el. A Kormányhivatal döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, a kérelmet azonban még egy alkalommal, ismételten be lehet nyújtani. A Kormányrendelet arról is részletesen rendelkezik, hogy milyen feltételek esetén keletkezik a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak visszafizetési kötelezettsége.

A szakértők szerint a fenti szabályozás alapján egyértelműen látható, hogy csak azok a vállalkozások tudják ezt a támogatást igénybe venni, amelyek az elkövetkező hónapokban legalább a részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani tudják, létszámleépítést nem terveznek, továbbá amelyeknek elegendő tőkéjük áll rendelkezésre ahhoz, hogy a munkavállalók bérét legalább a 2020. március 11-i szintre kiegészítsék.