Devizahitel törlesztés, mint munkahelyi jutalom

Néhány héttel ezelőtt attól volt hangos a sajtó, hogy a hódmezővásárhelyi Csomiép Kft. egyedülálló módon jutalmazta meg öt munkatársát, kifizette helyettük svájci frankban felvett hitelüket, az összeget pedig apránként vonják majd le az alkalmazottak fizetéséből. A delmagyar.hu hírportál értesüléseiből kiderült, a munkatársak között volt olyan, akinek 300 ezer, de akadt olyan is, akinek 3,5 millió volt a tartozása. A cég ügyvezetője egy nyilatkozatban elmondta, kiszámolták, hogy a korábban felvett hitelek 78 százalékkal növekedtek a svájci frank árfolyam-emelkedése miatt, és ez rendkívül nehéz helyzetbe hozta az érintett családokat. Úgy gondolták, hogy segítenek azokon a munkatársaikon, akik a cég érdekében hosszú ideje kimagasló munkát végeznek, és most adósságcsapdába kerültek.

A Csomiép Kft. tette érzékeny pontján érintette a magyar lakosságot, nem volt olyan fórum, ahol az olvasók ne reagáltak volna a hírre. Az elismerő nyilatkozatok mellett ellenérzések és rosszindulatú vélemények is feltűntek. Nem csoda, hogy a Csomiép Kft. ügyvezető igazgatója rosszkedvűen fogadta megkeresésünket. - Ez a cég belső ügye, és ennyi, így kell ezentúl kezelnünk - mondta el portálunknak, hozzátéve, nem érti, azzal miért nem foglalkozik senki, hogy minden hétvégén ingyenes gyermekétkeztetést szervez a cég, társulva negyven vállalkozással. A mindennapi élet szempontjából, ez egy ugyanilyen jelentőségteljes gesztus. Megerősítette, hogy minden alkalmazottuknak segítettek, akinek szüksége volt rá, és ez így lesz a továbbiakban is.

- Számunkra az volt a fontos, hogy a dolgozó ne az árfolyamokon agyaljon a munkahelyen, hanem legyen itt agyilag és fizikailag is, a gépek mellett figyelni kell - folytatta a 180 főt foglalkoztató, száz százalékban magyar tulajdonban lévő cég ügyvezető igazgatója, aki kihangsúlyozta, szabályosan jártak el, a munkavállalókkal szerződést kötöttek, melyet könyvszakértői vizsgálat is megelőzött.

A Csomiép Kft. tulajdonképpen az árfolyamkockázatot szüntette meg dolgozói számára, akik ezentúl nem a banknak tartoznak devizában, hanem a munkáltatójuknak forintban. Máriás Attilát, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadóját arról kérdeztük, jogi és adózási szempontból hogyan valósítható meg ez a szokatlan munkahelyi jutalmazás, mely természetesen több kérdést is felvet.

Nem járható út a bónusz vagy a jutalom, de a munkabér előleg sem

A szakember tájékoztatása szerint sajnos a bónusz vagy jutalom formájában történő "munkáltatói segítség" annak járulékvonzatából adódó nehézségei miatt nem jelent járható utat, és ugyanígy nem jelenthet megoldást az egyik leggyakrabban kért gyorssegély, a munkabér előleg intézménye sem. Ezt csak akkor és olyan összegben adják a munkáltatók, hogy az egy hónapra megállapított visszatérítési, valamint a munkavállaló munkabérét terhelő egyéb kötelezettségek együttes összege a jogszabályban megállapított levonási mértéket ne haladja meg. Mivel a munkabér előleg csak akkor lesz adómentesen adható, ha legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben adja azt a foglalkoztató, ezért a csekély összegre való tekintettel nem jelenthet megoldást - mondta portálunknak Máriás Attila.

Az SZJA törvény alapján azonban lehetőség van vissza nem térítendő lakáscélú támogatás biztosítására, továbbá a munkáltató hitelintézet útján, munkáltatói kölcsön formájában is támogathatja a dolgozót.

Kamatmentes hitel a vállalattól: a munkáltatói kölcsön

A munkáltatói kölcsön a magyar jogrendszer kevésbé szabályozott területei közé tartozik - emelte ki Máriás Attila portálunknak egy korábbi cikkel kapcsolatban. A munka törvénykönyve a szociális juttatások témakörében csupán annyit határoz meg, hogy a munkáltató a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi körülményeinek javítását támogathatja. A munkavállalónak nyújtható szociális juttatások területén alapvetően a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs jogszabályi kényszer ilyen munkáltatói juttatásokra.

A munkáltatói kölcsön nem számít engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak, mivel nem minősül pénzkölcsön nyújtásának a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - nyújtott kölcsön. A munkáltatói kölcsön igénylésének és folyósításának feltételeit, a jogosultság és az igénylés szabályait a közszférában rendeleti szintű szabályozás, a privát szférában kollektív szerződés vagy egyéb belső szabályzat tartalmazhatja. A munkavállalóval köthető kölcsönszerződés polgári jogi szerződésnek minősül, így a felek szabadon határozzák meg a tartalmát. A kölcsönszerződést nem szükséges írásba foglalni ahhoz, hogy érvényes legyen, de a jogviták elkerülése céljából mégis célszerű ezt megtenni. A munkáltató a kölcsönt mindig valamilyen meghatározott célra folyósítja, de ennek a munkavállaló szociális szükségleteihez kell kapcsolódnia.

Ha a felek másként nem állapodnak meg, a munkáltatói kölcsön kamatmentes, de ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató és a munkavállaló nem köthetnek ki a szerződésben kamatot. A munkáltatónak módjában áll kedvezményes kamatozású kölcsönt illetve adómentes, vissza nem térítendő támogatást is nyújtani munkavállalói részére, de ezt csak lakáscélra lehet felhasználni.

- A lakáscélú hitelek juttatásának jogszabályi hátterét a személyi jövedelemadóról szóló törvény rögzíti, amely kimondja, hogy a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a lakáscélú hitel utáni kamatkedvezményt, ha azt a munkáltató munkavállalójának hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakásra fordítja, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét - emelte ki Máriás Attila. Mint mondta, a munkáltatói kölcsön folyósítása pénzintézet közreműködésével és annak igazolásával kell, hogy történjen. A kölcsön igénybe vevőjének személyét, nyújtásának szabályait, a törlesztés gyakoriságát, futamidejét, a fizetendő kamatot, költségeit a munkáltató határozza meg, azonban az egyenlő bánásmód követelményét, illetve a diszkrimináció tilalmát ebben az esetben sem sértheti az eljárás.

A munkavállaló úgy érzi, hogy a vállalat gondoskodik róla

Máriás Attila szerint egy cégnek érdeke egyrészt, hogy a kemény forintokon betanított munkavállalókat megtartsa, és azon túl, hogy egy ilyen foglalkoztatói akció igenis alkalmas a mostanában divatos úgynevezett munkaadói márka építésére, és arra is kiválóan alkalmas, hogy a közvetlenül érintett és a közvetlenül ugyan nem érintett, de állományban lévő munkavállalók lojalitását, cég iránti hűségét minden korábbinál jobban növelje. Természetesen ilyen komoly összegek kapcsán a megfelelő jogi garanciák írásban történő lefektetése szintén elemi érdeke a cégnek - mondta a szakember.

Németh Gergely munka- és szervezetpszichológus szerint a devizahitel kifizetésének legfontosabb vonzata az lehet, hogy a munkáltató kiegyensúlyozottabb munkavállalót kap, aki felszabadul az állandó stressz alól. A cég "megveheti", hogy a munkatársak már nem izgulnak annyira. A devizahitel kifizetése ugyanolyan motivációs eszköz, mint mondjuk egy nyugdíjbiztosítási, vagy életjáradéki szerződés megkötése, a vállalatnak törvényi lehetősége van rá, hogy ezt megtegye, és így szolgálja a munkavállaló jólétét. Nem mindegy azonban a "megcímkézés", kiknek adunk ilyen lehetőséget és miért pont nekik, természetes ugyanis, hogy cégen belül minden egyes jutalom-jellegű kifizetésnél kialakul az ügyről egy közmegegyezés. Ha jól kommunikálunk, akkor annak motiváló, lojalitás-, és munkamorál erősítő hatása lesz, a munkavállaló úgy érzi, hogy munkáltatója gondoskodik róla, és fontos tagja a csapatnak, a munkatársak pedig úgy, "gondoskodó" cégnél dolgoznak, és ők is számíthatnak segítségre, ha nehéz helyzetbe kerülnek. A motivációs rendszereknek azonban hosszú távon is igazságosnak kell lennie ahhoz, hogy minden rendben működjön - ha egyik kezemmel elveszek, másikkal pedig adok, nem érek el semmit - teszi hozzá Németh Gergely.

Az egész országot foglalkoztatja most a hitelválságnak ez az aspektusa, de a pszichológus úgy gondolja, motivációs szempontból ez egy jelenség a sok közül. - Jó ötlet, és mindenképpen jótékony hatása van, de ne felejtsük el, hogy nem közvetlenül teszi lojálisabbá a dolgozót. Herzberg óta tudjuk, hogy pénzzel nem lehet motiválni. (Herzberg felfogása szerint motivációról csak akkor beszélhetünk, ha az nem szorul állandó külső megerősítésre, hanem maga akar cselekedni, egyfajta "belső generátor" hajtja.) Tudjuk, hogy egy pénzbeli adomány, vagy motivációs gesztus hatása körülbelül fél évig tart, utána az életszínvonalunkat utána húzzuk az adott fizetési szintnek, és ugyanott tartunk. Ahogy a munkáltatói kölcsön esetében is, a tartozás nem vész el - mondta Németh Gergely.