Diákmunka útmutató munkáltatóknak

Ki dolgozhat diákként?

Főszabály szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki betöltötte a 16. életévét. Iskolai szünetben azonban már az a 15 éves tanuló is dolgozhat, aki nappali rendszerű képzésben vesz részt.

Ha a diák még nem töltötte be a 18. életévét, a munkavégzéshez szükség van a törvényes képviselő hozzájárulására. Ez a gyakorlatban jellemzően szülői hozzájárulást jelent, amelyet a későbbi bizonyíthatóság érdekében célszerű írásban bekérni és a foglalkoztatási iratok között megőrizni.

Minden munkavégzési formához szükség van adóazonosító jelre. Ha a diáknak még nincs adóazonosító jele, vagy elveszítette az adókártyáját, annak igénylését, pótlását a NAV-nál lehet kezdeményezni.

Milyen formában foglalkoztatható diák?

A diákok többféle jogviszonyban is dolgozhatnak. A leggyakoribb formák:

•       iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás,

•       munkaviszony,

•       megbízási jogviszony,

•       egyszerűsített foglalkoztatás.

Munkáltatóként nem az a fő kérdés, hogy melyik forma tűnik a legegyszerűbbnek, hanem az, hogy a tényleges munkavégzéshez melyik illik jogilag. Érdemes előre végiggondolni:

•       rendszeres vagy alkalmi munkáról van szó,

•       ki osztja be a munkaidőt,

•       ki adja az utasításokat,

•       saját eszközzel vagy a munkáltató eszközeivel dolgozik-e a diák,

•       önálló feladat elvégzéséről vagy napi szintű munkavégzésről van-e szó.

A jogviszonyt mindig a tényleges tartalma alapján kell megítélni. A következőkben a leggyakoribb foglalkoztatási formák főbb jellemzőit mutatjuk be.

Iskolaszövetkezet: gyakori és adminisztrációban egyszerűbb megoldás

A diákmunka egyik leggyakoribb formája az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzés. Ilyenkor a vállalkozás nem közvetlenül a diákkal, hanem az iskolaszövetkezettel áll szerződéses kapcsolatban.

Ennek előnye, hogy az adminisztráció jelentős része az iskolaszövetkezetnél jelenik meg. A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a társadalombiztosítási szabályok szerint nem minősül biztosítottnak, ezért az így végzett munkáért kapott keresete után társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetnie.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye miatt a jogosult diák a kedvezmény havi összeghatáráig személyi jövedelemadót sem fizet az érintett jövedelmei után. 2026-ban ez az összeghatár havi 715 765 Ft.

Munkaviszony: a diák is munkavállaló

A diák közvetlenül a vállalkozással is létesíthet munkaviszonyt.Ilyenkor munkaszerződést kell kötni, a munkáltatónak pedig teljesítenie kell a bejelentési, bérszámfejtési, bevallási és befizetési kötelezettségeket. Adózási szempontból a diák munkabére ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállaló esetében. Ha a diák jogosult a 25 év alatti fiatalok kedvezményére, akkor a kedvezmény havi összeghatáráig (2026-ban 715 765 Ft) nem kell 15% személyi jövedelemadót fizetnie.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkabér teljesen köztehermentes lenne. Munkaviszony esetén a diák biztosítottá válik, és a járulékalapot képező jövedelme után 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell levonni. A munkáltatói közterhekkel is a normál munkaviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell számolni.

A munkaviszonyos foglalkoztatás tehát adminisztrációban és közterhekben is a klasszikus munkavállalói foglalkoztatásnak felel meg, néhány extra szemponttal kiegészülve.

18 év alatt külön szabályokra kell figyelni

Ha a diák még nem töltötte be a 18. életévét, fiatal munkavállalónak minősül és speciális munkajogi védelem illeti meg.

A legfontosabb szabályok:

•       éjszakai munkára nem osztható be,

•       rendkívüli munkaidő, vagyis túlóra nem rendelhető el,

•       napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet,

•       ha több munkaviszonyban is dolgozik, a munkaidőket össze kell számítani,

•       legfeljebb egyheti munkaidőkeret alkalmazható,

•       hosszabb munkaközi szünetet kell biztosítani,

•       legalább 12 óra napi pihenőidőt kell biztosítani.

A szabadságra is külön figyelni kell: a fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben betölti a 18. életévét. Ez azt jelenti, hogy egy 18 év alatti diák munkaviszonyban nemcsak a 20 munkanap alapszabadságra jogosult, hanem ezen felül további 5 munkanap pótszabadságra is. Ha nem egész évben foglalkoztatjuk, akkor természetesen az éves keretnek a munkaviszonyban töltött napok számával arányosított része illeti meg. Rövid nyári foglalkoztatásnál is érdemes ezzel előre számolni, mert a ki nem adott szabadságot a munkaviszony megszűnésekor meg kell váltani, tehát ki kell fizetni.

Megbízási jogviszony: nem minden diákmunkára alkalmas

A diákok megbízási szerződéssel is végezhetnek munkát, de ez nem általános helyettesítője a munkaviszonynak.

Megbízási jogviszony akkor lehet megfelelő, ha a diák konkrét, önállóan elvégezhető feladatra kap megbízást és nem áll fenn a munkaviszonyra jellemző szoros munkáltatói irányítás. Ha a diák meghatározott munkaidőben, a munkáltató eszközeivel, napi utasítások alapján dolgozik, akkor a megbízási szerződés nem megfelelő.

Adózási szempontból a megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A bevétellel szemben költség számolható el: vagy tételesen, számlákkal igazolva vagy 10%-os költséghányaddal. Ha a diák nem nyilatkozik másként, a kifizető a 10%-os költséghányad figyelembevételével állapítja meg az adóelőleget.

Megbízási jogviszony esetén a diák nem lesz automatikusan biztosított. Csak akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha a díjazása eléri a biztosítási küszöböt, tehát a minimálbér 30%-át (vagy nem teljes hónapos foglalkoztatásnál naptári naponként annak harmincad részét). Ez 2026-ban havi 96 840 Ft, illetve napi 3 228 Ft. Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a 18,5% társadalombiztosítási járulékot is le kell vonni.

A fentiek miatt a megbízási jogviszony adó- és járulékterhei kedvezőbbek a munkaviszonynál, de fontos, hogy valós tartalma alapján kezeljük a munkaviszonyt, mert a megbízásosnak jelentett, de valójában munka.

Egyszerűsített foglalkoztatás: alkalmi munkára lehet jó

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében diák is dolgozhat, például alkalmi munkában vagy idénymunkában.

Alkalmi munka esetén ugyanazon munkáltató és munkavállaló között a jogviszony:

•       legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,

•       egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig

létesíthető határozott időre.

Egyszerűsített foglalkoztatásnál a közterhet a munkáltató fizeti. A diáknak nem kell társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget fizetnie. Az ebből származó jövedelmet csak akkor kell szerepeltetnie az szja-bevallásában, ha az meghaladja a mentesített keretösszeget.

Ez a forma tipikusan rövid, alkalmi jellegű feladatokra lehet megfelelő. Tartós, rendszeres, munkaviszonyszerű foglalkoztatás kiváltására nem alkalmas, és az egyszerűsített foglalkoztatásnak a cégre vonatkozó saját időbeli, létszám- és bejelentési korlátait is külön ellenőrizni kell.

Külön eset: hallgatói munkaszerződés szakmai gyakorlatra

A nyári időszakban felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlata is felmerülhet. Ezt érdemes külön kezelni, mert a hallgatói munkaszerződés nem azonos sem a hagyományos munkaviszonnyal, sem az iskolaszövetkezeti foglalkoztatással.

Hallgatói munkaszerződés jellemzően akkor kerül elő, ha az egyetemi vagy főiskolai hallgató a képzési programjához kapcsolódó szakmai gyakorlatot teljesít vagy duális képzésben vesz részt a cégnél. Ilyenkor nemcsak munkaerő-biztosításról van szó, hanem a tanulmányokhoz kapcsolódó gyakorlati képzésről is.

Gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlata és duális képzés esetén a hallgatót díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább a minimálbér 65%-a. Ez 2026-ban bruttó 209 820 Ft. A díjazást főszabály szerint a szakmai gyakorlóhely fizeti.

Adózási szempontból ez a forma kedvező: a szakmai gyakorlatra, illetve duális képzés esetén az elméleti és gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazás havonta a minimálbér összegéig szja-mentes. Az Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződés alapján a hallgató nem válik biztosítottá, ezért tb-járulékot sem kell levonni, és a kifizetőnek szocho-fizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Munkáltatóként fontos, hogy legyen megfelelő írásos dokumentáció: hallgatói munkaszerződés, illetve szükség esetén az intézménnyel kötött együttműködési megállapodás. A gyakorlat során a hallgatónak a tanulmányaihoz kapcsolódó feladatot kell végeznie szakmai felügyelet mellett.

A hallgatói munkaszerződésnél külön szabály, hogy rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, legalább 12 óra napi pihenőidőt kell biztosítani, és próbaidő nem köthető ki. Ezért ezt a formát sem érdemes automatikusan „egyszerű diákmunkaként” kezelni.

A jogviszony megválasztása a kulcs

A diákok foglalkoztatása praktikus és rugalmas megoldás lehet a nyári időszakban, de munkáltatóként fontos, hogy a megfelelő jogviszonyt válasszuk. Más szabályok vonatkoznak az iskolaszövetkezeti munkára, a közvetlen munkaviszonyra, a megbízási jogviszonyra és az egyszerűsített foglalkoztatásra. Különösen fontos figyelni a 18 év alatti diákokra, mert náluk nemcsak szülői hozzájárulásra lehet szükség, hanem speciális munkaidő-, pihenőidő- és szabadságszabályok is érvényesülnek. „A leggyakoribb hiba, ha a felek az egyszerűbbnek tűnő formát választják, miközben a munkavégzés tényleges tartalma alapján más jogviszony lenne indokolt. Érdemes ezért már a foglalkoztatás megkezdése előtt egyeztetni a könyvelővel vagy bérszámfejtővel” – hangsúlyozta Kovács-Torma Réka, az Advantor Kft. ügyvezetője.