Drasztikus változások az új Munka Törvénykönyvében

"Jelentősnek és összességében kiemelkedőnek mondhatóak a július 1-től életbe lépő változások az új Munka Törvénykönyvében. Sok találgatás övezte a jogszabály elkészültét, azonban változásra mindig szükség van -- véli dr. Szűcs László ügyvéd, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda Ügyvédi Irodai Tagja. "A szabályozás rugalmasabbá tétele mellett azonban kérdéses, hogy a szélesebb körű szabad akarat alkalmazására felkészültek-e a HR osztályok és a vállalatvezetés, megfelelően be tudják-e építeni a megnövekedett számú alapelveket a megállapodásaik kialakításába, valamint hogy milyen hatással lesz a védettség szabályainak módosulása a kismamák újrafoglalkoztatására" -- tette hozzá dr. Szűcs László.

Flexibiltás -- egyedi megállapodások

A jogalkotók egyik legfőbb célja a szabályozás rugalmasabbá tétele, így a munkaerő-piaci környezet vonzóbbá tétele a befektetők számára. A korábbi szabályozás egyértelműen arra helyezte a hangsúlyt, hogy amennyiben a felek a Munka Törvénykönyve egyes szabályaitól el kívánnak térni, úgy arra kollektív szerződés megkötésével van lehetőségük. Az új szabályozás szerint viszont a munkáltató és a munkavállaló az egyedi munkaszerződésekben is köthet olyan megállapodást, amelyre korábbiakban kollektív szerződésre volt szükség (pl. hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása, melynek alapján a munkavállaló munkabéréből történő levonásnak lehet helye). Emellett sokkal szélesebb körben köthetőek egyedi megállapodások, amikor a munkáltató és a munkavállaló el kívánnak térni a Munka Törvénykönyve általános szabályaitól (ilyen lehet például az egybefüggő szabadság mértékére, illetve a szabadság átvitelére vonatkozó szabályok, valamint az átalánydíj jellegű bérmegállapodások).

Jelentős mértékben módosulnak a felelősségi szabályok is. Egyrészről a munkáltató munkavállaló felé fennálló felelőssége szűkül az által, hogy a munkáltató felelőssége csak azon káresemények körében áll fenn, melyek az ellenőrzési körébe esnek (korábban a munkáltató működési köre volt mérvadó), másrészről a munkavállaló kártérítési felelőssége akkor is korlátlanná válik, ha a munkáltatónak kárt okoz súlyos gondatlan magatartásával. Fontos tudni, hogy korábban ez utóbbi esetben a kártérítési felelősség a havi átlagkereset 50 százaléka, illetve megállapodás esetén 150 százaléka volt. Amennyiben a kárt a munkavállaló enyhe gondatlansággal okozza, úgy a kártérítési felelőssége a korábbi szabályokhoz képest mintegy nyolcszorosára nő, hiszen négyhavi távolléti díjnak megfelelő összegig felel.

Kiszámíthatatlanabb helyzetben a kismamák

Talán a kedvezményeket és a védettséget tekintve a kismamákat érintik leginkább a rövidesen hatályba lépő változások. Érdemes végiggondolni, hogy a jogszabályi módosítások milyen hatással lesznek a munkába visszatérni kívánókra illetve továbbgondolva a jövőbeli gyermekvállalási hajlandóságra.

Felmondás kismamák esetében:

Az új szabályok szerint várandósság esetében a munkáltató csak akkor nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással, ha a munkavállaló a várandósság tényéről a munkáltatót előzetesen tájékoztatja. A tájékoztatás történhet szóban, írásban, sőt ebben a körben az elektronikus úton történő tájékoztatás is már teljes körű tájékoztatásnak minősül. Amennyiben a tájékoztatás elmarad, úgy a felmondási tilalom sem alkalmazandó és a munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti.

Az emberi reprodukciós eljárás eddigi szabályozása úgy módosul, hogy a felmondási tilalom a kezelés megkezdésétől számított legfeljebb 6 hónapos időtartamra áll fenn.

A kismamák védettségének szabályai jelentős mértékben módosulnak. Eddig a gyermek 3 éves koráig a munkaviszony semmilyen körülmények között nem volt megszüntethető a munkáltató által közölt rendes felmondással. A jövőben a felmondási tilalom csak abban az esetben alkalmazandó, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadságot ténylegesen igénybe veszi. Amennyiben a munkavállaló visszamegy dolgozni, úgy a felmondási tilalom megszűnik, azonban a munkáltató a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondással csak korlátozások betartása mellett mondhatja fel a gyermek három éves kora előtt. A munkaviszony akkor szüntethetővé válik például a munkáltató működési körében felmerülő okból, ha a munkáltatónál nincsen a munkavállaló által betöltött munkakörhöz hasonló olyan munkakör, amelyet a munkavállaló be tud tölteni, vagy az e munkakörben foglalkoztatásra irányuló ajánlatot a munkavállaló elutasítja. Amennyiben tehát a munkáltató a fizetés nélküli szabadságról visszatért munkavállaló munkaviszonyát a gyermek három éves kora előtt meg kívánja szüntetni, úgy köteles minden olyan munkakörbe való áthelyezést megvizsgálni, amibe a visszatérő munkáltató foglalkoztatható lenne és ezt a vizsgálatot megfelelő módon -- jegyzőkönyv, vagy belső levelezés formájában -- dokumentálnia kell.

Részmunkaidős foglalkoztatás és szabadságolás:

Rugalmasságot jelenthet azonban a munkába visszatérő kisgyermekes anya esetében a részmunkaidős foglalkoztatás. Az új szabályok szerint a szülési szabadságról illetve a gyermek gondozása érdekében biztosított fizetés nélküli szabadságról a gyermek három éves kora előtt visszatérő anya kezdeményezheti a munkaszerződés módosítását és a részmunkaidős foglalkoztatást, melyet a munkáltató köteles biztosítani a gyermek három éves koráig a munkavállaló részére. Ha a munkavállaló által betöltött munkakörben a részmunkaidős foglalkoztatás nem lehetséges, úgy a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak egy másik munkakörben. Ha ez sem lehetséges, a munkáltató a munkavállaló részére a részmunkaidővel arányos állásidőre járó juttatás megfizetésére kötelezhető.

A gyermek gondozására biztosított maximum 3 éves fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló bármikor jelezheti a munkáltató részére, hogy vissza kíván térni. Ekkor a munkáltató köteles a munkavállalót visszavenni, és részére felhalmozott szabadságot legkésőbb 60 napon belül kiadni. Az új szabályok szerint már nincsen lehetőség a szabadságok megváltására a munkaviszony fennállása alatt, a szabadságot ennek megfelelően csak akkor lehet megváltani, ha a munkaviszony megszüntetésre kerül. Az apának is jár a szülési pótszabadság, amennyiben gyermeke születik. Ennek mértéke egy gyermek után öt munkanap, ikergyermek esetén hét munkanap. Ezt a pótszabadságot a munkáltató köteles a szülést követő második hónap végéig biztosítani.

A fenti szabályok egy részét már 2012. július 01-étől alkalmazni kell, azonban az egyes rendelkezések hatálybaléptetésének pontos időpontjáról külön jogszabály fog rendelkezni, amelynek részletei jelenleg még nem ismertek.

Munkabér, bérpótlék, távolléti díj

A munkavállalókat foglalkoztató egyik központi kérdés természetesen a munkabérre vonatkozó szabályozás és annak változásai. A munkabérre vonatkozó szabályok körében az egyik legjelentősebb módosulás, hogy a délutáni műszak fogalmának megszűnése miatt a munkáltató 30 százalékos bérpótlékot csak a 18 óra utáni munkára köteles fizetni, feltéve, hogy a munkavállaló legalább egy órát dolgozott. Eddig, több műszakos munkaidő beosztás esetében a délutáni műszak tartamára (általában 14 órától kezdődően) a munkáltatónak 15 százalékos bérpótlék fizetési kötelezettsége állt fenn. Megszűnik a megszakítás nélküli működésre tekintettel fizetendő bérpótlék.

Megszűnik emellett az átlagkereset fogalma, és a távolléti díj számításának a szabályai is megváltoznak. Korábban a távolléti díj számításakor figyelembe kellett venni a teljesített túlórákat is, az új szabályozás körében azonban csak a műszakpótlék, éjszakai pótlék, készenléti pótlék és ügyeleti pótlék lesznek irányadóak az alapbér (teljesítménybér) mellett. Azon munkavállalók esetén, ahol magas a túlóra mértéke és alacsony az ösztönzők aránya a munkabéren belül, a távolléti díj mértéke az új számítás szerint jellemzően csökkenni fog. Kérdés, hogy a bérkompenzációra vonatkozó kötelezettségek betartását az új munkajogi szabályozás miatt bekövetkező esetleges bércsökkenés milyen mértékben befolyásolhatja.

További fontos törvényi változások:

A jelenlegi szabályok szerint a munkajogi szabályoktól alapvetően a munkavállaló javára lehetett eltérni. Az új szabályokkal ez megváltozik, és lehetőség lesz a munkavállalóra kedvezőtlenebb jellegű szabályokat is bevezetni akár kollektív szerződésben, akár -- jogszabályi felhatalmazás esetén - munkaszerződésben.

A munkáltató a jövőben a munkavállaló munkaidőn kívüli magatartását is jogosult lesz meghatározott körben ellenőrizni.

Írásbelinek kell tekintetni az új szabályok alapján azokat a nyilatkozatokat is, amelyeket a munkavállaló elektronikusan kap kézhez.

Megszűnik a gyermek három éves koráig biztosított, abszolút hatályú védelem a kismamák esetén. A betegség sem ad majd védelmet a munkáltató által közölt felmondás ellen.

A fizetett távollétek tartama alatt a munkavállalóknak a jövőben esetenként kevesebben kell beérniük. Megváltoznak a fizetendő juttatások szabályai.

A munkáltatók új szabályokkal találkozhatnak a felmondással kapcsolatban;

A munkaügy perek tervezhetőbbé válnak. A munkavállalóknak csak a tételesen és teljeskörűen bizonyított kárát kell megfizetni a jogellenes felmondás körében, mert az átalánykártérítés szabályai megszűnnek.

Kisokos - MSZOSZ kiadvány az új Mt.-ről

A 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve értelmezéséhez nyújt segítséget az a kiadvány, amelyet az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviselete állított össze és amelyet szerdán mutattak be Szombathelyen - közli az MTI.

Az egyelőre tízezer példányban megjelentetett, a régióban és országosan is terjeszteni kívánt "munkajogi kisokos" közérthető módon, kérdés-felelet formájában tartalmazza mindazt, amit a munkavállalóknak az új Munka törvénykönyve rendelkezéseiről tudniuk kell - mondta Horváth Csaba, az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviseletének vezetője.

A 45 oldalas kiadvány az "IGR - Jövő a határtérségben" elnevezésű projekt keretében jelent meg, célja pedig annak egyértelmű hangsúlyozása, hogy a munkavállalóknak érdemes tisztában lenniük jogaikkal - fűzte hozzá. Horváth Csaba szerint a magyar munkavállalók zömének "nagyon alacsony a jogérzékenysége", sokan anélkül írnak alá munkaszerződéseket, hogy azt alaposan végigolvasnák, valójában tisztában lennének az abban foglaltakkal.

Tekintettel azonban a munka világának változásaira, a munkavállalóknak ma már egyre inkább öngondoskodóvá kell válniuk, a helye magatartás pedig az, hogy alaposan tájékozódnak egy munkaszerződés aláírása előtt és ha szükséges segítséget kérnek annak értelmezéséhez - tette hozzá. Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatban a szakszervezeti vezető kijelentette: abban a munkavállalókra nézve túl sok a hátrány és túl kevés az előny. Az új törvény a felek megállapodásává teszi a munkaszerződést, cinikus módon úgy tesz, mintha a felek egyenrangúak lennének, pedig a munkáltató és a munkavállaló soha nem egyenrangú, hiszen a munkáltató oldalán legtöbbször ott vannak a képzett jogászok, a legtöbb esetben a munkáltató, nem pedig a munkavállaló szabja a feltételeket - hangoztatta.

Horváth Csaba szerint az új Munka törvénykönyve sok olyan új rendelkezést, változást tartalmaz, amely komoly konfliktusok forrása lehet a jövőben a munkaadó és munkavállaló között. Ilyen például, hogy megszűnik a délutános és az éjszakai pótlék közti különbség, a műszakpótlék mértéke egységesen 30 százalék lesz. Más értelmezést kap a műszak fogalma, ugyanis csak 18 órától másnap 6 óráig jár pótlék. Aki pedig például 14 és 18 óra között dolgozik, mondjuk eladóként, az nem kap majd délutáni pótlékot - hívta fel a figyelmet.

Új elem a jogszabályban az is, hogy a kormánynak lehetősége lesz munkavállalói csoportonként - szakmánként, képzettségi szintenként, vagy akár regionálisan is - eltérő minimálbér megállapítására - mondta. Horváth Csaba kiemelte: szerint az új Munka törvénykönyvének végrehajtásához számos törvényt meg kell majd változtatni, a rendelkezéseket össze kell hangolni. Információja szerint az állami tulajdonú vállalatoknál nem lehet majd olyan kollektív szerződést kötni, amely a Munka törvénykönyvében foglaltaknál kedvezőbb feltételeket tartalmazhat. A MÁV esetében ez például azt jelenti, hogy a jelenlegi napi 7,6 óra munkaidő automatikusan napi 8 órára változik, ami a szakszervezeti vezető szerint 2000-2500 vasutas munkahelyének megszűnését eredményezheti.