Duális képzés: lerövidíti a távolságot az iskolapad és a munkahely között

A „Szak- és Felnőttképzési trendek 2022” című konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén különböző iparágak képviselői vettek részt, különböző mennyiségű tapasztalattal a duális képzés terén. Van, aki még csak most kezdi, míg mások már évek óta együttműködnek a képzés érdekében, annak ellenére, hogy a piacon versenytársak. A beszélgetésen András Klára, az Egis és Erdei Katalin, a Richter HR igazgatója valamint Fülöp Ágnes, az MVM, Kelemen Lilla a Magyar Telekom, valamint Major Szilvia a METU képviseletében és Markó Tamás, duális képzésben tanuló fiatal vett részt.

A két gyógyszeripari cég képviselője egyetértett abban, hogy ahhoz, hogy az iparágnak jövője legyen Magyarországon muszáj belefolyniuk a képzésbe, hiszen kifejezetten a kémia valamint az egyéb természettudományos tantárgyak iránti érdeklődés hiánya már a középiskolában megmutatkozik. Az együttműködéshez azonban számos kihívást meg kell oldani, elsősorban a képző intézmény és az ipari szereplők igényeinek, elvárásainak egyeztetését. Például, hogy mi legyen a közös tematika, ami oktatási szempontból is elfogadható, hogyan legyen gyakorlatorientált a képzés, ehhez milyen eszközpark szükséges. A két cég három éve kezdte meg az együttműködést egy szakképző iskolával, amely mostanra fordult egyenesbe a HR vezetők szerint. 

Kelemen Lilla is arról számolt be, hogy komoly probléma, hogy a telekommunikációs szektor vesztett vonzerejéből, a fiatalok inkább az informatika felé fordulnak a területen, azzal kevésbé vannak tisztában, hogy a telekommunikációban mennyi lehetőség van. A távközlési technikus képzés és szakértelem pedig szinte teljesen eltűnt a piacról, amit most ugyan a szakképzési törvény a képzési rendszerbe visszahozott, de a megfelelő szakemberek egyelőre hiányoznak. A Magyar Telekom egyetemi duális együttműködése idén ősztől indul, valamint Miskolcon együttműködnek egy szakközépiskolával, kifejezetten a távközlési technikus képzés érdekében. Az MVM pedig tanműhelyeket indít szeptembertől Szegeden, Budapesten és Miskolcon. Mint Fülöp Ágnes megjegyezte, sok szereplővel, vezetővel kellett az igényeket egyeztetni. A cég a szakmunkások duális képzésében van erőteljesebben jelen. Egyetemi szinten szintén Miskolcon a duális gázmérnöki képzésben, míg az Óbudai Egyetemen a villamosmérnöki képzésben vállalnak szerepet. 

Miért jó a cégnek? 

A középiskolai duális képzés azért is jelent komoly elköteleződést, mert olyan kapcsolatokat kell kialakítani és utána fenntartani, ami akkor is megmarad, ha a középiskola után a diákok még elmennek egyetemre, hogy legyen kedvük aztán a céghez visszatérni. Erdei Katalin elmondta, fontos ismerkedési lehetőségnek tartja a képzést, ahol a diákok a cégspecifikus eszközöket, folyamatokat is megismerik, így aztán a későbbi beillesztés jelentősen lerövidül. Ez egyébként a cégnél három-hat hónap, ennyi betanítással kell számolni, mire teljesértékű munkavállóvá válik az új belépő. „A duális képzés lerövidíti az iskolapad és a munkahely közötti távolságot” – hangsúlyozta a HR igazgató.

A Magyar Telekom szakembere is megerősítette, hogy mivel a szakközépiskolai képzés sok esetben nem gyakorlatorientált, ezt a tudást ezekben az együttműködésekben a fiatalok a vállalaton keresztül megkaphatják, megismerkedhetnek azokkal az eszközökkel, műszerekkel, amiket később élesben használni fognak. Az MVM-nél tapasztalat, hogy a program nyomán és annak hatékony működése érdekében vállalati szinten is javul az együttműködés. A mentori rendszer kiépítése jót tesz a szervezeti kultúrának, részévé teszi a tudásátadást. 

Duális képzés vs. diákmunkás, gyakornok

A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy a duális oktatásban a képzésen van a hangsúly, vagyis a tanításra fókuszálnak. Jóval elmélyültebb tudásátadásra ad lehetőséget, mint például, amikor egy diákmunkás dolgozik egy cégnél. A gyakornok és a diákmunkás (főleg az utóbbi) esetében az elvégzendő feladatra kell elsősorban fókuszálni. A gyakornoki programok pedig általában rövidebbek, mint a duális képzések. 

Komoly kihívás viszont a másik oldalon, hogy ilyenkor technológiai szakembereket kell bevonni a képzésbe, akik alapvetően jó szakemberek, de eredetileg nem oktatók. Így az ő kiválasztásuknál ezekre a készségekre is fontos fókuszálni. Már csak azért is, mert a programot vezető személyekre a fiatalok gyakran „apa-figuraként” tekintenek. Így az ő megtartó szerepüket hangsúlyozta Fülöp Ágnes. Valamint a lemorzsolódás ellen hat, és az elkötelezést segíti a vállalati ösztöndíj, amit az MVM kínál az első félév után. 

Sokat számít a pozitív visszajelzés is a diákoknak, amikor például éles szerelési tevékenységekbe vonják be őket. Mint például a Telekomnál internet bekötésbe, wifi hálózat kiépítésébe az ügyfeleknél, amiért ők hálásak, és elismerik közvetlenül is a diákok munkáját. 

András Klára, az Egis HR igazgatója hangsúlyozta, fontos, hogy élményt és fejlődési lehetőséget egyszerre biztosítson a képzés, hogy ténylegesen legyen értelme a feladatoknak, emellett pedig a fiatalok különböző céges aktivitásokban vehessenek részt, ami szintén segíti az elköteleződést. Mint a HR vezető elmondta, az Egisnél nem ritka, hogy a diákmunkásokból kollégák lesznek a későbbiekben. 

Valódi fizetésekkel versenyezni

Major Szilvia a METU részéről a kihívásokra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, nagyon fontos a duális képzés kiválasztás része, a mentorok és a duális hallgatók körében egyaránt. Utóbbiak esetén jelentős a különbség az egyetemi és a középiskolai lét között, más a szabadságfok és más a ráhatás a fiatalokra. Valamint azt is tekintetbe kell venni, hogy a munkavégzés mellett a diáknak például vizsgáznia is kell, és bár a partnerek erre messzemenően tekintettel vannak, a megfelelő óraszámot vizsgaidőszakban is el kell végezni, ehhez pedig megfelelő önfegyelem és tervezés szükséges a hallgató részéről. Ráadásul jelentős a piaci környezet nyomása is, hiszen míg duális képzésben a minimálbér 65%-át kapják a tanulók, addig a munkaszerződéssel a piacon ennek a sokszorosát kereshetik meg, egyetemi tanulmányaik mellett. 

Makó Tamás közvetítette a diákok szempontjait a kerekasztalban. Ő a METU-n tanul és duális képzésben a Waberer’s-nél vesz részt. Mint mondta számára az a képzés jelentős hozadéka, hogy egyéni figyelmet kap, felelősségi köröket, projektet, vagyis tulajdonképpen egy tehetségprogramban vesz részt, ami ellentételezi az alacsonyabb fizetést. Ő ezt az egyéni bánásmódot tartja a program megtartó erejének, a mentor személyét, a visszajelzéseket, a fejlődés lehetőségét. Mint mondta, hasznos lenne még, ha a duális képzésben résztvevő hallgatók az egyetemen belül is kapcsolódnának egymáshoz, ha lenne egy közösségük. 

Major Szilvia kiemelte még, hogy az egyetemek esetén nagyon alaposan meg kell határozni az együttműködési kereteket, a célcsoportokat. A felsőoktatás nehezített pálya, ahol a külső körülmények is meghatározóbbak, több a változó, mint a középiskolák esetén. Még egyszer hangsúlyozta a mentorok kiválasztásának kritikus voltát, hiszen komplex együttműködésben kell gondolkodniuk. 

Nyitókép: Brooke Cagle on Unsplash