E-learning itthon: a minőségre kell fókuszálni

Idén tizenharmadik alkalommal tartottak eLearning fórumot a Gábor Dénes Főiskola, MTA SzTAKI, a MATISZ (Magyar Tartalomipari Szövetség) és SZÁMALK Zrt. közös rendezésében. A fórum fő témája az volt, szükség van-e az e-learning minőségbiztosítására, esélyt teremtve ez által az e-learning környezet megújítására. A felszólalók többségében egyetemi oktatókból, vállalatok eLearning szakértőiből, több éve e-learning oktatásával foglalkozó szakemberekből tevődött össze, ami lehetővé tette, hogy az oktatási piac teljes vertikumát lefedjék, ezáltal képet alkotva a jelenlegi helyzetről és megvitassák az eLearning oktatás jövőjét.

Dr. Mlinarics József, a MATISZ ügyvezető elnöke bevezetőjében az ágazati párbeszéd szerepét hangsúlyozta az új munkavállalói készségek fejlesztésében, az e-learning terjesztésében. Beszédében kitért az Információtechológia és Kommunikáció Párbeszéd Bizottság céljaira, melyek elősegítik a gazdasági eredmények, a munkakörülmények javítását. Kiemelte, hogy az új készségek, mint például az e-learning elsajátításán keresztül lehetővé válik a jelen és jövő dolgozóinak, hogy könnyebben alkalmazkodjanak az új feltételekhez.

Kitért az EU 2020 stratégiára, amely magába foglalja az oktatás, képzés és a munka közös nyelvének és eszközének, a készségek, kompetenciák és foglalkozások európai keretének kidolgozását is. A stratégia arra irányul, hogy a szakképzés, az általános, a felső- és a felnőttoktatás tegye lehetővé a továbbtanuláshoz és a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek elsajátítását.

A bevezető után több résztvevő felszólalásával arra keresték a választ, hogy szükséges-e az e-learning minőségbiztosítása, milyen eredményeket lehet felmutatni és mi várható a jövőben. Egybehangzó vélemény volt, hogy szükség lenne a minőségbiztosításra, azonban tíz éve próbálják kidolgozni, de ez idáig jelentős eredmény még nem született, jelenleg nincs egységes minőségbiztosítás az e-learning oktatásban, a mostani megoldások nagyon heterogének. Kiemelték, hogy a minőségre kell fókuszálni, ezt pedig mindenkor a felhasználók igénye szabja meg. Az e-learning anyagoktól a tanulók azt várják el, hogy könnyen tanulható és elérhető legyen, valamint az ismeret az adott képzés követelményeinek feleljen meg, tegye lehetővé az önálló tanulást.

A következő témafelvetés az volt, hogy miként lehet tökéletesíteni a rendszert, a valós életben mi válik be, mennyire fontos szerep jut a felhasználóknak, mi is a minőség szerepe az e-learningben. Hadházy Tibor, a Nyíregyházi Főiskola tanára úgy vélte, a minőség az értékből, a hordozott tartalom, vagy más néven küllemből, elérhetőségből és a felhasználói elvárásoknak való megfelelhetőségből tevődik össze. Döry Tibor, az Open University igazgatója a hallgatói igényeket, valamint a marketing szemlélet és a piac fontosságát emelte ki, hiszen az egész a felhasználókért történik.

Ráthgréber Judit, a Netting Kft. ügyvezetője szerint a minőség nem kérdés, ha rossz terméket adnak el, nem kapják meg érte a pénzüket. A vállalatok úgy ítélik meg a minőséget, hogy hogyan működik a rendszer.

Kokovay Ágnes, részletesen beszélt a Semmelweis Egyetem e-learning rendszeréről és megerősítette, hogy a minőségre a felhasználóknak van szüksége. Az egyetemen részben piaci, részben állami elvárásoknak megfelelően működnek, meg kell határozniuk, hogy mi a cél gyakorlati és piaci alapon. A hallgatók hátrányban lennének e-learning nélkül. Gyakorlat nélkül nincs képzés, a minőséget a hallgatói igény határozza meg. Kutatást végeztek a hallgatók körében, hogy mit értékelnek az e-learningben. A diákok a módszertant helyezték előtérbe, a médiás megjelenés pedig az utolsó helyen volt.

A kerekasztal beszélgetés következő témája az volt, hogy mi az oktatói szakma szerepe az elvek lefektetésében és egyáltalán létezik-e e-learning szakma. Milyen mértékben legyenek meghatározóak a technológiai és módszertani szempontok. A vélemények megoszlottak, hogy a technológia vagy módszertan a fontosabb. Hátrányként említették, hogy egyre több rossz minőségű anyag kerül ki a piacra, ezért nem a technológiát, hanem a módszertant kell előtérbe helyezni. Aki tudja, hogyan kell tanítani és a tananyagot informatikai eszközökkel leképezni, az tud jó e-learning anyagot készíteni.

Az e-learning digitális tartalmakra kidolgozott rendszer már több is létezik nemzetközi szinten, de vajon melyiket lenne érdemes átvenni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövőben a nyitott tartalmak jelentősége fog nőni, a szabadon hozzáférhető tartalom mögött az UNESCO áll, amely fel is szólította az államokat, hogy járuljanak hozzá a nyitott tartalmak fejlesztéséhez.

Ráthgéber Judit az e-learning erőforrás megtakarításra hívta fel a figyelmet. Napi szinten tapasztalja a vállalati projekteknél, hogy a jól elkészített tananyaghoz először fel kell mérni az igényeket, megtervezni a programot, majd ellenőrizni kell a kész tananyagot. Koncentrálni kell a szakmai tartalomra. Vállalati projekteknél érdemes felmérni a projekt elején, hogy mit szeretne a megrendelő, ha azonban nem áldoz erőforrás tervezésre, ellenőrzésre, akkor végül nem lesz jó a tananyag.

Délután szekcióülésekkel folytatták a fórumot, négy szekcióülést tartottak, ahol az első szekcióban megvitatták az elektronikus tanulási környezetek használhatóságát, hozzáférhetőségét, az IKT eszközök minőségi követelményeit. A második szekcióban az e-learning környezet megújulása volt a beszélgetés témája. Kifejtették, hogy a tanítási-tanulási folyamat elektronikus környezetekkel történő támogatásának újszerű megoldása a virtuális 3D környezetek felhasználása. A virtuális környezetek a tanulói tevékenységet helyezik a középpontba, illetve hatékony eszközei lehetnek a folyamatszabályozásnak és értékelésnek is. A virtuális környezetek jól integrálhatók valós oktatási környezetekkel és online rendszerekkel is.

A harmadik szekció az e-learning alkalmazásokat és ezen belül a mobiltartalmat és oktatást vitatta meg. Végül a negyedik szekció az e-learning környezetek megújulásán belül kitért a modern kommunikációs eszközök, okos telefonok, tabletek robbanásszerű elterjedésére. Szintén ebben a szekcióban vitatták meg a plágium és e-learning problémáit és megoldásait.

A XIII. eLearning Fórumon, az előző évekhez hasonlóan átadták a Hutter Ottó díjat, amit idén Ollé Jánosnak, az ELTE adjunktusának ítéltek oda.