Egyre többen tanulnak nem nappali tagozaton - a távoktatásé a jövő?
A 2017 szeptemberében induló képzésekre vonatkozóan a felsőoktatási felvételi időszak 2017. február 15-én zárul, így az idei pontos jelentkezési adatokról majd csak később kapunk bővebb információt, mégis érdemes áttekinteni az elmúlt évek tapasztalatait, tendenciáit. A korábbi évek továbbtanulási gyakorlatából szemezgetve eláruljuk milyen jelentőséggel bír a távoktatás a magyar diákok körében, hol lehet és kinek érdemes ilyen jellegű oktatási formát igénybe venni.
2015-ben 79 ezren jelentkeztek főiskolai/egyetemi, alap- és mesterképzés nappali képzéseire, 500 fővel kevesebben, mint az előző évben. Az alapképzésre jelentkezőké csökkent, a mesterképzésen kismértékben nőtt a számuk.
Az előző évekhez hasonlóan a felvettek és az első helyre jelentkezettek aránya a természet- (79%) és a társadalomtudományi (76%) területeken volt a legmagasabb. Változatlanul a művészeti szakokra a legnehezebb bekerülni - a jelentkezők mindössze 38%-át vették fel.
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein a 2015/2016-os tanévben 210 ezer fiatal folytatta tanulmányait, 7 ezer fővel - 3,3%-kal - kevesebben, mint az előző tanévben. A hallgatók 93%-a (195 ezer fő) főiskolai/egyetemi alap-, mester-, valamint osztatlan képzésen tanul, a kifutó, hagyományos egyetemi és főiskolai programokon már csak 350 fő.
A főiskolai/egyetemi alap- és mesterképzésben részt vevők megoszlása a képzési területek között az előző évhez hasonló. 21%-os részvételi aránnyal továbbra is a műszaki szakok a legnépszerűbbek, ezt követik a gazdasági (15%) és egészségügyi (13%) területek, a sor végén pedig a mezőgazdasági szakok állnak (2,7%).
Nő a nem nappali munkarendben tanulók aránya
85 ezer fő - nem nappali képzéseken tanult tovább. A nem nappali képzések típusai között szinte változatlan a hallgatói megoszlás. A diákok 86%-a levelező képzésben, 10%-a távoktatásban, 4%-a esti munkarendben tanul. 2015-ben a felsőoktatási intézmények nem nappali képzésein összesen 15 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, közel 600 fővel többen, mint 2014-ben.
Milyen nem nappali munkarendű képzések vannak?
Hagyományos nem nappali képzési forma a levelező munkarend, mikor a diákok jellemzően hétvégénként, személyesen vesznek órákat adott egyetemen. Ilyenkor gyakorlatilag reggeltől késő délutánig a tanulásé a főszerep, ugyanakkor a hétköznapok szabadok, így az egyetem melletti munkavállalás sem probléma.
Ezzel szemben a távoktatás egy sajátos, információ-technológiai és kommunikációs taneszközök használatával járó, az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak 30 %-át. Távoktatásban kizárólag költségtérítéses képzéseket lehet hirdetni, amely egyre népszerűbb a második diplomát szerzők körében.
Az esti munkarend szerint a hallgatók tanóráira általában a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor, ettől azonban a felsőoktatási intézmények - külön megállapodás alapján - eltérhetnek.
Távoktatás és levelező munkarendű oktatás - hol vehető igénybe?
Az egyetemek reagálva a pozitív irányú változásra a távoktatással kapcsolatban, egyre több szakon indítanak levelező vagy távoktatási formában igénybe vehető képzéseket. Így elégíti ki az új hallgatói igényeket többek között a Gábor Dénes Főiskola és a Pécsi Tudományegyetem is, ahol az elmúlt években egyre nagyobb fókusz helyeződött a táv- és levelező munkarendű oktatásra. Ez nagyfokú szabadságot biztosít a diákok részére, hiszen így a diploma megszerzése mellett lehetőségük van munkatapasztalatot szerezni.
A Gábor Dénes Főiskola e-learning rendszere, a multimédiás interaktív oktatóprogramok, valamint a személyes konzultációk és a gyakorlatok lehetősége, segítik a diákokat céljaik elérésében. Minden szükséges szakirodalom a hallgatók rendelkezésére áll, így könyvekre sem kell költeni.
Gyakorlatilag bármilyen irányultságú diákról van szó, a Pécsi Tudományegyetem majd minden kara lehetőséget ad arra, hogy helytől és időtől függetlenül is a felsőoktatási képzés bármely szintjén részt vehessünk. Felvehetünk nyílt online kurzusokat is tutorált lehetőséggel, így azt a tudást sajátíthatjuk el, amire valóban szükségünk van.
Miért és kinek jó a nem nappali munkarendű képzés?
A távoktatás és a levelező képzés lehetőséget ad arra, hogy a diákok előbb kerüljenek ki a munkaerőpiacra, tapasztalatot szerezzenek, így az egyetemi képzés elvégzésével adott lesz a ranglétrán való előrelépés lehetősége. Emellett sok más tényező is előfordulhat, ami miatt valaki a nem nappali munkarendű képzések valamelyikét választja: leküzdhetetlen távolság, külföldi lehetőségek, nehézkes mindennapos bejárás, korlátozott anyagi lehetőségek vagy egyszerűen az otthon kényelme miatt a rugalmasabb oktatás kerül előnybe.
Szerencsére ma már rengeteg megoldás létezik, amivel a diákok maguk alakíthatják a jövőjüket. Ehhez az egyetemek is igyekeznek hozzájárulni, hogy a tanulás lehetősége mindenki számára elérhető legyen.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig... Teljes cikk
A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk
Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk
- A középiskolai felvételi jelentkezések április 8. és 10. között módosíthatók 2 hete
- Megkezdődik az E-felvételi ügyintézési időszaka 3 hete
- Kárpótlás az Erasmusért: a világ bármely egyetemére eljuthatnak a magyar diákok ezzel az ösztöndíjprogrammal 3 hete
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 1 hónapja
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hónapja
- Csák János: Sikeres a felsőoktatás átalakítása 1 hónapja
- A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma 1 hónapja
- Minden magyar érettségi azonos értékű 2 hónapja
- A budapesti hallgatók már csak egy hétig jelentkezhetnek az ingyenes egyetemi programra 2 hónapja
- Mégis van remény Erasmus+ ügyben 2 hónapja
- A friss diplomások 78 százaléka már egyetemi tanulmányai alatt is dolgozott, sokan mennének külföldre 2 hónapja