Egyre többen tanulnak nem nappali tagozaton - a távoktatásé a jövő?

Gyorsjelentés az elmúlt évek tendenciákról

2015-ben 79 ezren jelentkeztek főiskolai/egyetemi, alap- és mesterképzés nappali képzéseire, 500 fővel kevesebben, mint az előző évben. Az alapképzésre jelentkezőké csökkent, a mesterképzésen kismértékben nőtt a számuk.

Az előző évekhez hasonlóan a felvettek és az első helyre jelentkezettek aránya a természet- (79%) és a társadalomtudományi (76%) területeken volt a legmagasabb. Változatlanul a művészeti szakokra a legnehezebb bekerülni - a jelentkezők mindössze 38%-át vették fel.

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein a 2015/2016-os tanévben 210 ezer fiatal folytatta tanulmányait, 7 ezer fővel - 3,3%-kal - kevesebben, mint az előző tanévben. A hallgatók 93%-a (195 ezer fő) főiskolai/egyetemi alap-, mester-, valamint osztatlan képzésen tanul, a kifutó, hagyományos egyetemi és főiskolai programokon már csak 350 fő.

A főiskolai/egyetemi alap- és mesterképzésben részt vevők megoszlása a képzési területek között az előző évhez hasonló. 21%-os részvételi aránnyal továbbra is a műszaki szakok a legnépszerűbbek, ezt követik a gazdasági (15%) és egészségügyi (13%) területek, a sor végén pedig a mezőgazdasági szakok állnak (2,7%).

Nő a nem nappali munkarendben tanulók aránya

85 ezer fő - nem nappali képzéseken tanult tovább. A nem nappali képzések típusai között szinte változatlan a hallgatói megoszlás. A diákok 86%-a levelező képzésben, 10%-a távoktatásban, 4%-a esti munkarendben tanul. 2015-ben a felsőoktatási intézmények nem nappali képzésein összesen 15 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, közel 600 fővel többen, mint 2014-ben.

Milyen nem nappali munkarendű képzések vannak?

Hagyományos nem nappali képzési forma a levelező munkarend, mikor a diákok jellemzően hétvégénként, személyesen vesznek órákat adott egyetemen. Ilyenkor gyakorlatilag reggeltől késő délutánig a tanulásé a főszerep, ugyanakkor a hétköznapok szabadok, így az egyetem melletti munkavállalás sem probléma.

Ezzel szemben a távoktatás egy sajátos, információ-technológiai és kommunikációs taneszközök használatával járó, az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak 30 %-át. Távoktatásban kizárólag költségtérítéses képzéseket lehet hirdetni, amely egyre népszerűbb a második diplomát szerzők körében.

Az esti munkarend szerint a hallgatók tanóráira általában a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor, ettől azonban a felsőoktatási intézmények - külön megállapodás alapján - eltérhetnek.

Távoktatás és levelező munkarendű oktatás - hol vehető igénybe?

Az egyetemek reagálva a pozitív irányú változásra a távoktatással kapcsolatban, egyre több szakon indítanak levelező vagy távoktatási formában igénybe vehető képzéseket. Így elégíti ki az új hallgatói igényeket többek között a Gábor Dénes Főiskola és a Pécsi Tudományegyetem is, ahol az elmúlt években egyre nagyobb fókusz helyeződött a táv- és levelező munkarendű oktatásra. Ez nagyfokú szabadságot biztosít a diákok részére, hiszen így a diploma megszerzése mellett lehetőségük van munkatapasztalatot szerezni.

A Gábor Dénes Főiskola e-learning rendszere, a multimédiás interaktív oktatóprogramok, valamint a személyes konzultációk és a gyakorlatok lehetősége, segítik a diákokat céljaik elérésében. Minden szükséges szakirodalom a hallgatók rendelkezésére áll, így könyvekre sem kell költeni.

Gyakorlatilag bármilyen irányultságú diákról van szó, a Pécsi Tudományegyetem majd minden kara lehetőséget ad arra, hogy helytől és időtől függetlenül is a felsőoktatási képzés bármely szintjén részt vehessünk. Felvehetünk nyílt online kurzusokat is tutorált lehetőséggel, így azt a tudást sajátíthatjuk el, amire valóban szükségünk van.

Miért és kinek jó a nem nappali munkarendű képzés?

A távoktatás és a levelező képzés lehetőséget ad arra, hogy a diákok előbb kerüljenek ki a munkaerőpiacra, tapasztalatot szerezzenek, így az egyetemi képzés elvégzésével adott lesz a ranglétrán való előrelépés lehetősége. Emellett sok más tényező is előfordulhat, ami miatt valaki a nem nappali munkarendű képzések valamelyikét választja: leküzdhetetlen távolság, külföldi lehetőségek, nehézkes mindennapos bejárás, korlátozott anyagi lehetőségek vagy egyszerűen az otthon kényelme miatt a rugalmasabb oktatás kerül előnybe.

Szerencsére ma már rengeteg megoldás létezik, amivel a diákok maguk alakíthatják a jövőjüket. Ehhez az egyetemek is igyekeznek hozzájárulni, hogy a tanulás lehetősége mindenki számára elérhető legyen.