Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 4 éve

Egészségfejlesztés számokban

Egészséges, hatékony és motivált – így jellemezhetnénk az ideális munkaerőt. Manapság számos felmérés születik a munkahelyi egészségfejlesztés témájára fókuszálva, ám a kapott adatok és eredmények sokszor ellentmondásos kavalkáddá tornyosulnak. Összeszedtük a legfontosabb számokat.

Évente 146 millió munkanap. Ennyi veszik el az EU-ban a különféle betegségek miatt. Ez közel 15.000 egészséges ember egész életében ledolgozott teljes munkaidejének felel meg. Az egy évre jutó uniós munkahelyi betegség miatti hiányzások olyan nagyságrendű értékteremtést akadályoznak meg, mint a DUNAFERR Dunai Vasmű 50 éves, teljes története.

Hogyan látjuk saját egészségünket?

A magas számú betegség miatti hiányzások ellenére a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada jónak vagy nagyon jónak tartja a saját egészségét, noha több mint felük (55 százalék) valójában valamilyen krónikus betegségben szenved – olvasható a KSH Európai lakossági egészségfelmérésében. Az ellentmondás társadalmi és kulturális múltra vezethető vissza, hatásai azonban a munkaképességben letagadhatatlanok.

A magyarok 20 százaléka esik át életében valamilyen szintű depresszión, amely közül minden tizedik krónikussá válik. A mentális betegségek mellett lényeges megvizsgálni a visszatérő betegség gyakoriságát is, melyek közül kiemelkedő a magas vérnyomással (31 százalék) és a mozgásszervi betegségekkel (21 százalék) küzdők száma. De vajon mi az oka annak, hogy időről-időre kiújulnak a magyarok egészségügyi problémái?

Miért vagyunk betegek?

A betegségek fő okát egy kelet-közép európai felmérés alapján a munkaadók 58 százaléka a fokozott stresszben látja. Ezzel szemben a KSH felmérése szerint a lakosság egészségi állapotát negatívan befolyásoló tényezők között az egészségtelen életmód érinti a legnagyobb réteget, pedig a magyarok négyötöde tisztában van az egészségtudatos életmód fontosságával.

Az arányok az öt évvel korábbi felmérés óta egyébként jelentősen javultak, ám fontos kiemelni az iskolai végzettség szerinti különbségeket is: a legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 66 százaléka gondolja azt, hogy érdemes egészségtudatosan élni, és az iskolázottság szintjének emelkedésével nő azok aránya, akik így vélekednek. A felsőfokú végzettségűeknek már 93 százaléka tartja úgy, hogy egészségünk megőrzéséért magunk is felelősek vagyunk.

Bár elvi szinten a többség tisztában van azzal, hogy saját maga felelős az egészségéért, mégis a lakosság csaknem harmada dohányzik, több mint huszada önbevallás alapján is nagyivónak minősíthető, kétharmada pedig még napi tíz percet sem fordít testmozgásra. A tévé annál inkább népszerű, hiszen a magyarok mozgásszegény életmódjához napi több mint 5 óra tévénézés társul. A legkevesebbet, napi 271 percet a 18-49-es korosztály tagjai tévéznek, az idősek azonban 9 perc híján 7 órán át nézik napi szinten a televíziót.

Étkezés terén sem folytatunk kimondottan egészséges életvitelt, a GfK felmérése szerint a lakosság mintegy 10 százaléka étkezik teljes mértékben egészségesen, vagyis legnagyobb részt követve az orvostudomány mai ismeretei alapján megfogalmazott ajánlásokat. A magyarok további mintegy egynegyede kerüli az egészségtelen ételeket, ami még mindig alacsony aránynak mondható, hiszen a felnőtt lakosság több mint fele, a középkorú férfiaknak pedig a 71 százaléka túlsúlyos.

Mi a megoldás?

Az egészségtelen életmód térnyerését erősíti, hogy a magyar cégek több mint 40 százaléka még semmilyen programot nem hajtott végre dolgozói fitten tartásának érdekében. A munkahelyi egészségfejlesztési programok megtérülése egyébként nem kérdés. Számos tanulmány bizonyította már, az egyik legjelentősebb ilyen felmérés az Union Pacific Railroad vállalat dolgozóinak körében készült. A tanulmány eredményei szerint a mozgásprogram bevezetésének hatására 80 százalékkal nagyobb termelékenység, valamint 75 százalékkal jobb koncentrációképesség jellemezte a kollégákat.

A rendszeres testmozgással csökken a megbetegedések miatti hiányzások száma is. Kutatások bizonyították, hogy minden egészségfejlesztésre költött száz forint, a hiányzásokat tekintve 270 forint megtérülést hoz.

Felismerve a testmozgás és az egészséges életmód pozitív hatásait, a felelősen gondolkodó munkáltatók körében egyre elterjedtebb a dolgozók testmozgásra való ösztönzése. Cafeteriaként a Sportkártya ennek legkézenfekvőbb eszköze, hiszen vállalatoknak, munkavállalóknak sőt, a magánszemélyeknek is lehetőséget ad a helytől, kortól, preferált mozgásformától független sportoláshoz és az egészséghez. Alapvető célja a rendszeres és változatos mozgás támogatása mellett egyfajta szemléletváltás elősegítése is.

A vállalat által felépített sportbérlet programhoz eddig közel 300 sportlétesítmény csatlakozott, és 17 ezer aktívabb életmódra vágyó vette igénybe. A paletta tehát színes, és ezt a kártyatulajdonosok is értékelik. A vállalat a Sportkártya-használók körében végzett saját felmérésén közel százszázalékos ügyfél-elégedettségi szintet ért el.

További információ: www.sportkartya.eu
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Munkahelyi stresszkalauz - 1. rész

Cikksorozatunkban a munkahelyi stresszel foglalkozunk. Az alapoktól indulva sorra vesszük a stressz definícióját, szervezetünkre gyakorolt hatásait,... Teljes cikk

Nemek harca: hány fok legyen az irodában?

A nyári időszakban állandó vita tárgya a megfelelő irodai hőmérséklet: míg a hölgyek gyakran ebben az évszakban is pulóvert visznek magukkal a... Teljes cikk

Hogyan alkalmazhatjuk a szupervíziót a munkahelyeken?

A munkaerőpiac szereplői számára kevésbé ismert a szupervízió, mint a munkahelyi egészségvédelem hatékony eszköze. Nem tudják, hogy mit takar és... Teljes cikk