Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 4 éve

Egészségfejlesztés számokban

Egészséges, hatékony és motivált – így jellemezhetnénk az ideális munkaerőt. Manapság számos felmérés születik a munkahelyi egészségfejlesztés témájára fókuszálva, ám a kapott adatok és eredmények sokszor ellentmondásos kavalkáddá tornyosulnak. Összeszedtük a legfontosabb számokat.

Évente 146 millió munkanap. Ennyi veszik el az EU-ban a különféle betegségek miatt. Ez közel 15.000 egészséges ember egész életében ledolgozott teljes munkaidejének felel meg. Az egy évre jutó uniós munkahelyi betegség miatti hiányzások olyan nagyságrendű értékteremtést akadályoznak meg, mint a DUNAFERR Dunai Vasmű 50 éves, teljes története.

Hogyan látjuk saját egészségünket?

A magas számú betegség miatti hiányzások ellenére a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada jónak vagy nagyon jónak tartja a saját egészségét, noha több mint felük (55 százalék) valójában valamilyen krónikus betegségben szenved – olvasható a KSH Európai lakossági egészségfelmérésében. Az ellentmondás társadalmi és kulturális múltra vezethető vissza, hatásai azonban a munkaképességben letagadhatatlanok.

A magyarok 20 százaléka esik át életében valamilyen szintű depresszión, amely közül minden tizedik krónikussá válik. A mentális betegségek mellett lényeges megvizsgálni a visszatérő betegség gyakoriságát is, melyek közül kiemelkedő a magas vérnyomással (31 százalék) és a mozgásszervi betegségekkel (21 százalék) küzdők száma. De vajon mi az oka annak, hogy időről-időre kiújulnak a magyarok egészségügyi problémái?

Miért vagyunk betegek?

A betegségek fő okát egy kelet-közép európai felmérés alapján a munkaadók 58 százaléka a fokozott stresszben látja. Ezzel szemben a KSH felmérése szerint a lakosság egészségi állapotát negatívan befolyásoló tényezők között az egészségtelen életmód érinti a legnagyobb réteget, pedig a magyarok négyötöde tisztában van az egészségtudatos életmód fontosságával.

Az arányok az öt évvel korábbi felmérés óta egyébként jelentősen javultak, ám fontos kiemelni az iskolai végzettség szerinti különbségeket is: a legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 66 százaléka gondolja azt, hogy érdemes egészségtudatosan élni, és az iskolázottság szintjének emelkedésével nő azok aránya, akik így vélekednek. A felsőfokú végzettségűeknek már 93 százaléka tartja úgy, hogy egészségünk megőrzéséért magunk is felelősek vagyunk.

Bár elvi szinten a többség tisztában van azzal, hogy saját maga felelős az egészségéért, mégis a lakosság csaknem harmada dohányzik, több mint huszada önbevallás alapján is nagyivónak minősíthető, kétharmada pedig még napi tíz percet sem fordít testmozgásra. A tévé annál inkább népszerű, hiszen a magyarok mozgásszegény életmódjához napi több mint 5 óra tévénézés társul. A legkevesebbet, napi 271 percet a 18-49-es korosztály tagjai tévéznek, az idősek azonban 9 perc híján 7 órán át nézik napi szinten a televíziót.

Étkezés terén sem folytatunk kimondottan egészséges életvitelt, a GfK felmérése szerint a lakosság mintegy 10 százaléka étkezik teljes mértékben egészségesen, vagyis legnagyobb részt követve az orvostudomány mai ismeretei alapján megfogalmazott ajánlásokat. A magyarok további mintegy egynegyede kerüli az egészségtelen ételeket, ami még mindig alacsony aránynak mondható, hiszen a felnőtt lakosság több mint fele, a középkorú férfiaknak pedig a 71 százaléka túlsúlyos.

Mi a megoldás?

Az egészségtelen életmód térnyerését erősíti, hogy a magyar cégek több mint 40 százaléka még semmilyen programot nem hajtott végre dolgozói fitten tartásának érdekében. A munkahelyi egészségfejlesztési programok megtérülése egyébként nem kérdés. Számos tanulmány bizonyította már, az egyik legjelentősebb ilyen felmérés az Union Pacific Railroad vállalat dolgozóinak körében készült. A tanulmány eredményei szerint a mozgásprogram bevezetésének hatására 80 százalékkal nagyobb termelékenység, valamint 75 százalékkal jobb koncentrációképesség jellemezte a kollégákat.

A rendszeres testmozgással csökken a megbetegedések miatti hiányzások száma is. Kutatások bizonyították, hogy minden egészségfejlesztésre költött száz forint, a hiányzásokat tekintve 270 forint megtérülést hoz.

Felismerve a testmozgás és az egészséges életmód pozitív hatásait, a felelősen gondolkodó munkáltatók körében egyre elterjedtebb a dolgozók testmozgásra való ösztönzése. Cafeteriaként a Sportkártya ennek legkézenfekvőbb eszköze, hiszen vállalatoknak, munkavállalóknak sőt, a magánszemélyeknek is lehetőséget ad a helytől, kortól, preferált mozgásformától független sportoláshoz és az egészséghez. Alapvető célja a rendszeres és változatos mozgás támogatása mellett egyfajta szemléletváltás elősegítése is.

A vállalat által felépített sportbérlet programhoz eddig közel 300 sportlétesítmény csatlakozott, és 17 ezer aktívabb életmódra vágyó vette igénybe. A paletta tehát színes, és ezt a kártyatulajdonosok is értékelik. A vállalat a Sportkártya-használók körében végzett saját felmérésén közel százszázalékos ügyfél-elégedettségi szintet ért el.

További információ: www.sportkartya.eu
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mi zavarja az irodai dolgozókat?

Felmérés készült arról mi zavarja leginkább az Egyesült Királyságban élő irodai dolgozókat. Ebből az derült ki, hogy a férfi és a női... Teljes cikk

Mit tegyünk, ha a munkahelyi stressz szó szerint beteggé tesz?

Ha olyan munkahelyzetben találjuk magunkat, amely az egészségünk romlásához vezet, tegyünk szándékos lépéseket testünk és elménk jólétének javítása érdekében. Teljes cikk

Fél év apa szabadság angol mintára Magyarországon is

A Diageo globálisan bevezette a 26 hetes apa szabadságot. Az ötlet Angliából származik, és mivel ott 26 hét a szülési szabadság, így az apa... Teljes cikk