Egy forrásból több haszon? - Néhány, szigorúan törvényes lehetőség

Számoljunk okosan

Sokan tapasztalhatták már, hogy a bruttó béremelés a progresszív adótáblának és az adójóváírás rendszerének köszönhetően nettó kereset-vesztést jelent. A szakképzési alap hozzájárulása (1,5 százalék), a munkavállalói járulék (1,5 százalék), a munkavállalói egészségügyi járulék (6 százalék), az állami nyugdíjjárulék (1,5 százalék), és a magán-nyugdíjpénztári befizetés (8 százalék), illetve a levont személyi jövedelemadó-előleg (18-36 százalék) igen jelentős elvonást jelent.

Az empatikusabb főnökök pontosan ezért szokták megkérni a bérrel foglalkozó kollégákat, hogy számolják ki, ki-mekkora bérfejlesztéssel jár valóban jól. Kevés olyan munkavállalót ismerek, aki a bruttó 5 százalékos, valójában nettó mínusz 3 százalékos bérfejlesztést motiválónak érezné.

A HR Portal bér-kalkulátorával azt is ki lehet számolni, hogy mekkora az a bér, amelyre munkahely-változtatáskor valóban szükségünk van, és amelytől nem esnek hasra az új munkáltatók. Jó példa erre az, ha bruttó 400.000 forintot kérünk, akkor 213.000 forintos nettó jár nekünk. De ha a bruttó értéket lejjebb visszük 350.000 forintosra, akkor a nettónk 190.000 forint lesz. A nettó 23.000 forintos nyereség lehetőségéért nem biztos, hogy megéri azt kockáztatni, hogy nem minket választ az új munkáltató.

Adómentes, béren kívüli juttatások

A juttatási csomagot a béralku során ki lehet egészíteni különféle, adó-, és járulékmentes béren kívüli juttatással. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezeket a juttatásokat nem lehet diszkriminatív módon adni. Ha valaki belemegy a 10.000 forinttal kevesebb nettó fizetésbe, akkor nem lehet csak ennek az egy munkavállalónak meleg étkezési utalvánnyal kipótolni a veszteségét. Ezek a juttatások univerzálisak, tehát a cég összes dolgozójának, normatív módon meghatározva és szabályzatban rögzítve kell adni ezekből a juttatásokból. Lehet ügyeskedni az összegekkel, a munkakörökkel, a próbaidővel, de a főszabály mindig ugyanaz. Ha az üdülési csekket elérhetővé tesszük a pénzügyi igazgatónak, akkor legalább egy részét elérhetővé kell tenni a recepciósnak is. Az Szja törvény 1. számú melléklete részletesen ismerteti a lehetőségeket.

A munkavállalók fogyasztási diverzitását jobban szolgálja a cafeteria rendszer. Versenyképesebb is a piacon olyan juttatási csomagokat kínálni, amelynek az egyik eleme a cafeteria egyenlő összege vagy százaléka, mint az alapbért kínálni pár ezer forintos étkezési utalvánnyal, egészségpénztárral és pár tízezer forintos üdülési csekkel. Ha kellően transzparens az összeg, akkor a munkavállaló számára lényegtelen, hogy az addigi fogyasztásainak egy részét ezután más úton fogja megtenni. Nem olyan nagy túlmunka elmagyarázni a gyógyszertári számlakérés szabályát, ha utána éves szinten több százezer forintnyi járulékot megspórolhat a cég.

Amire mindenkinek szüksége van: lakás, autó, telefon

A béren kívüli juttatások másik, nagyobb csoportja azoknak a termékeknek a fogyasztását határolja körbe, amelyek általában minden háztartásban megjelennek. Ezeknek a fogyasztásoknak az összege a rezsiköltség nagy hányadát teszik ki. Az adóköteles béren kívüli juttatások a cég szempontjából semmilyen előnyt nem jelentenek a bér-jellegű kifizetéshez képest. Bizonyos pozíciókban, munkakörökben eddig is a juttatási csomag részeként kezelték a cégautót, telefont. Ebben az esetben a munkavállaló bérét eleve úgy kalibrálja be a munkáltató, hogy a munkaerő költségbe beleférjenek a juttatások adóterhei is. Emellett is kell a munkavállalónak személyi jövedelemadót fizetnie a nem-munkaügyi célú használatért, ez azonban elenyésző költség egy saját autó megvásárlásához és fenntartásához képest.

Ugyanakkor érdemes azon elgondolkodnia a munkavállalónak, hogy ő fizesse a telefon, vagy az autó utáni közterheket, ha egyébként neki nem járna. Sokfajta árelőnnyel járhat a cégen keresztül történő vásárlás. Sok mobil-szolgáltató, autókereskedő ad flottavásárlás esetén jelentős kedvezményt.

A lakásvásárlást a munkáltató adómentesen és diszkriminatívan is támogathatja 1 millió forintig ([Szja törvény 1. sz. melléklet 2.7 és 9.3 pontok]. Dönthet úgy a munkáltató, hogy az adott munkavállalónak ad a lakásvásárlásához segítséget, esetleg a bruttó bérének emelkedése rovására. Ugyanebbe a körbe tartozik a zárt végű lakáslízing is. A nyitott végű lízing bérként adózik, azonban ha a futamidő végén a lízingbe vevő megveszi az ingatlant, és a munkáltató ehhez nyújt segítséget, az ismét adó- és járulékmentes bevétel.

Vállalkozni

A munkavállaló biztonságérzetét az alkalmazotti lét növeli, de a bevételi oldal a vállalkozóknál jobb bruttó/nettó arányt ad. Az előnyök mindkét fél számára erőteljesek. A munkáltató, ha nem munkaviszonyban foglalkoztatja a dolgozókat, a bérköltségen kívül megtakaríthatja a felmondási időt és a végkielégítést. A munkavállaló pedig - a társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó megspórolásán túl - bizonyos kötöttségektől is szabadulhat: például szabadon választhatja meg a munkavégzés helyét és idejét.

Ez a lehetőség azonban szorosan körülhatárolt tevékenységek esetén törvényes. Nagyon nehezen védhető, ha ugyanazt a tevékenységet ugyanannál a munkaadónál részben vállalkozási formában, részben alkalmazottként végzi valaki, ezért ellentétes a törvénnyel a munkaviszony jellegű foglalkoztatást vállalkozói szerződéssel elvégeztetni.

A 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvben részletes leírást találhatunk a vállalkozói és a munkaviszony-jellegű munkavégzések törvényi leírására. Ebben az irányelvben meghatározásra kerültek azok az adott szerződéstípusra jellemző feltételrendszerek, amelyek alapján a jogviszonyokat minősíteni lehet.

Vállalkozóként dolgozhatnak például a művészettel, kultúrával foglalkozók és a tömegkommunikáció területén dolgozók. Az ő számukra segítség az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás). Az ekhót évi 25 millió forintos bevételig lehet alkalmazni, feltéve, hogy a havi minimálbér 12-szerese után az általános szabályok szerinti közterhet megfizetik az érintettek. A kifizetőnek az ekho alap után 20, az alkalmazottnak pedig 15 százalékos adót kell fizetnie, amivel minden adó- és járulékterhet teljesítenek.

Semmiképpen nem ajánljuk a vállalkozási jogviszonyban való tevékenységet abban az esetben, ha olyan az elvégzendő munka, amely kapcsán például a megbízási szerződés túlságosan részletes, vagy ha a céges körlevelek címzettjei között a megbízási szerződéssel alkalmazottak is szerepelnek. Az adóhatóság kíméletlenül lecsap azokra a vállalkozókra, akik részt vesznek a céges tréningeken, vagy rendes munkaviszonyban foglalkoztatott asszisztensük van, illetve rendelkeznek céges mobiltelefonnal, korlátlan belépő kártyával.

Jutalékért dolgozni

Abban az esetben, ha olyan munkaköre, pozíciója van egy munkavállalónak, amely szétválasztható alkalmazotti és vállalkozóként végezhető feladatkörökre, és ez utóbbi valamilyen teljesítmény-elvhez köthető, akkor lehetőség van erre az úgynevezett öszvér-megoldásra. Például, ha valaki a fő-, vagy részmunkaidejében asszisztens, de munkaidején kívül ügyfél-akvizíciós feladatokat is kap egy reklámügynökségtől, akkor a munkaidőben elvégzett munkáért bér, a "másodállásban" végzett munkáért jutalék jár, amelyet vállalkozási szerződés keretében kaphat meg.

Bebiztosítani az adó egy részének visszakerülését

Az adó-visszatérítések is kedvező lehetőséget teremtenek a zsebben maradó bevétel növelésére. Egyik lehetősége ennek az adókedvezmény érvényesítése, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései lehetővé tesznek a legalább 10 éves tartamú élet-, és a legalább 3 éves tartamú nyugdíjbiztosításokra befizetett díjak után is. Ennek mértéke az adóévben befizetett biztosítási díj 20 százaléka, továbbá ugyanazon szerződés vonatkozásában az előző adóévben fizetett díjat meghaladó díjrész 10 százaléka, maximum 100.000 forint. Két korlátja van azonban az összeg érvényesítésének. Egyrészt összegbeli korlát. Az adókedvezmény összege más - e körbe tartozó - kedvezményekkel együtt sem haladhatja meg a 100.000 forintot. Ezek az adókedvezmények a következők:

A (felsőfokú képzés) tandíj kedvezménye, egyes társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések kedvezményei (megállapodás alapján fizetett TB járulék és magánpénztári tagdíj, magánpénztári tagdíj magánszemély által történő kiegészítése), a közcélú adományok kedvezménye, a biztosítások kedvezménye, tevékenységi kedvezmény.

Másik pedig a jövedelemkorlát. 3.400.000 forint éves összes jövedelemig a 100.000,- forint teljes összegében érvényesíthető a kedvezmény. 3.400.000 forint és 3.900.000 forint közötti éves összes jövedelem esetén a jövedelem növekedésével arányosan csökken az igénybe vehető kedvezmény maximális összege. A 100.000 forint maximális adókedvezmény csökken a 3.400.000 forint feletti jövedelem 20 százalékával, azaz az így kiszámolt maradék összeg lesz az érvényesíthető adókedvezmény maximális összege.

Arra azonban oda kell figyelni, hogy ha a kedvezményt érvényesíthető magánszemély a szerződéskötést követő 10 éven belül rendelkezési jogát gyakorolja (megszűnteti, visszavásárolja, módosítja a szerződést), akkor a rendelkezési joggyakorlás évét megelőző három adóév befizetései után a korábban érvényesített adókedvezményt 20 százalékkal növelt összegben be kell vallani és vissza kell fizetni az adóhatóságnak.

Körkép a visegrádi országokról

A kelet-európai régió országait tekintve itthon a legsúlyosabbak a munkabért terhelő elvonások. A Deloitte a 2007-ben érvényes adójogszabályok figyelembevételével készítette el a visegrádi országok bér-összehasonlító táblázatát, két összegre, 500 illetve 1000 eurós keresetre. A két summa nagyjából a visegrádi országok havi átlagkeresetének illetve annak duplájának felel meg. Az 1000 eurós szintnél a magyarországi terhelés a legnagyobb, itt a bruttó keresetnek alig több mint fele marad meg, míg az 500 eurós értéknél a lengyelek egy hajszállal megelőznek minket, a maguk szűk 30 százalékos terhével.

Nagyításhoz kattintson a képre:

Annak a lehetősége, hogy egy másik, visegrádi országban adózzunk, nem mindenki előtt nyitott. Ha valaki más tagállamban dolgozik, és lakóhelyét áthelyezi abba a tagállamba, akkor "adózási szempontból rezidens" lesz. Az adott EU-országban adózási szempontból rezidens személyeknek általában ott kell minden jövedelmüket bevallaniuk, ahol laknak. Két lakóhely esetén a bevallást mindkét országban be kell nyújtani. Ha azonban valaki a származása szerinti országban marad, adózási szempontból rezidens, a javadalmazása általában abban az országban adóköteles, ahol a munkát végzi.

Filius Ágnes, HR Portal