Egy nap az IKEA HR-vezetőjével

Korai a hétfő reggel – 5.00 óra… Már összepakolva a kisbőrönd, édesanyám ételt csomagol, közben vitázunk ezt már nem kéne bepakolni, de csak bekerül még egy kis süti.

5.30-kor már Sopron felé tartok. Ha nem a Bakonyon keresztül utaznék minden hétfő reggel, alacsonyabb energia szinttel érkeznék be a gyárba. Igen, a hétköznapok Sopronban telnek, de a hétvége a családé odahaza, a kemencés házikóban.

7.30 – beérek a gyárba. Már az úton összerakom a napi és a heti munkatervet a fejemben. Hajnalban már megnéztem néhány e-mailt, a napirend körvonalazódása után már válaszolok is, amennyiben prioritást élvez.

8.00 – 9.00 óra: rendszeres szervezetfejlesztés megbeszélés – vezetői tréning az aktuális téma, készülünk csütörtökre. Van standard része a tréningnek és van egy kreatív része, ahol a saját vezetőinkre szabhatjuk a fejlesztést. Az IKEA HR rendszereinek fókuszában a fejlesztés, az elkötelezettség és a motiválás van. A legelső lépés a vezetők fejlesztése, a szervezet minden szintjén. Nagy feladat – a munkatársak elköteleződésének megteremtése a vezetők kezében van, függetlenül attól, hogy felső vagy középvezető.

9.30 – FIKA, magyarul kávészünet. A svédeknél kötetlen beszélgetések egy kávéval a kézben. Az egész HR csapat levonul kávézni – közben beszélgetünk. Még csak délelőtt van, így fókuszáltabb a közös kávézás – a HR kontrolling feladatokat is gyorsan megbeszéljük és a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen működtetett programunk, a duális képzés következő lépését – kerekasztal beszélgetés az egyetem képviselőivel, tapasztalatok megosztása, közös ötletelés.

9.45 – megnézzük, hogy halad az Üzemi Tanács választás. Ellenőrzöm a jogi megfelelést, megbeszéljük a dátumokat – haladunk. Az IKEA világában a munkavállalói érdekképviselet nagy hangsúlyt kap – negyedévente találkoznak a világ különböző gyárainak Üzemi Tanács képviselői. Hasznos, értéket teremtőek a találkozók – a munkatársak információt kapnak a munkáltatótól és a munkavállalói érdekképviselettől is az aktuális témákról, helyzetről – megvan a bizalom, mert mindkét oldalról ugyanazt hallják – mire készülünk, mire fókuszálunk, mit várnak tőlünk.

10.00 óra – átolvasom a beérkezett e-mail-eket, közben keresnek személyesen és csörög a telefon. Újralogisztikázom a napot. Mire mindenkinek megvan az időpontja a hétre, megvannak a témák, a csapat tudja, hogy mik a fő feladatok, megbeszéljük a kérdéseket – átbillenünk a nap második felébe.

Kereken 12.12 perc van. Megéheztünk. Elmegyünk ebédelni. Együtt vagyunk, együtt eszünk – bensőséges pillanatok, épül a bizalom, egymás tekintetéből tudjuk, hogy mire gondol a másik. Gyűjtjük a csontokat az otthoni ebeknek, megbeszéljük, hogy milyen jó időben arattuk a levendulát – intenzív az illata, tisztaságot, nyugalmat áraszt. Megnézzük még Lili baba legújabb fotóit, lenyeljük az utolsó falatokat, elrakjuk az edényeket magunk után és visszaballagunk az irodába. Nagyon szeretem a közös ebédeket, közel hoz egymáshoz – együtt könnyebb. Erősebbek vagyunk, könnyebben hordozzuk a terheket, mert van munka, fejtörés, kihívás bőven.

13.10-et mutat az óra – 5 percem van, hogy bejelentkezzek egy nemzetközi skype-meeting-re, ahol 15 nemzet HR vezetői új kommunikációs módszert tanulnak velem együtt. Elképesztő mire képes a technika – úgy működünk, mintha ott lennénk egymás mellett és a táblára írunk – véleményt, kérdést. Utána gyakorlunk, majd visszakérdezünk és „felmondjuk” a leckét, az apró bizonytalanságok is eltűnnek. Közben megérkezik a használati utasítás is. Soha nem maradunk egyedül az IKEÁ-ban – mindig van kitől segítséget kérni vagy mindig van forrás, ahol utána tudunk nézni. Nincs buta kérdés, csak fel nem tett kérdés.

15.20 – újra átrágjuk magunkat a vezetőképzés anyagán, majd az elmúlt év munkatársi elégedettség felmérés eredményein dolgozunk – újabb műhelymunkákat készítünk elő. Az elégedettség mérése és annak eredménye annyira fontos az IKEA minden szervezetében, hogy az eldöntheti a következő üzleti évek megrendeléseit. Az IKEA hisz az emberekben és abban, hogy mindenki tehetséges valamiben. Az elégedettségmérésben 3 faktor van, ami minden üzleti beszámolóban és stratégiai tervezésben meghatározó: a felmérés részvételi aránya, a vezetői index és az elkötelezettség százalékban kifejezve. Meghatározó mérőszámok – ha mozdulnak, azonnal tudnunk kell, hogy mi van a háttérben, hogy meglegyen a diagnózis és fejleszteni tudjuk. Közhely, hogy egy gyártó környezetben a középvezetők az igazi teherhordók és ők őrlődnek 2 malomkő között. Ezt mi is így tudjuk… Mit csinálunk másképp? Komoly fejlesztési projektekben vesznek részt egész évben a középvezetők – kiscsoportokban, érzékeny témákon dolgozunk, vitatkozunk – a legfrissebb területünk a pozitív visszajelzés megtanulása – hogyan, mikor, miért – hiteles maradjon. Az állandó téma a motiválás – nincs rá végleges, jó megoldás – dinamikus terület, folyamatosan változik, minden munkatárs más motivációs faktorral rendelkezik.

17.00 – öt perc FIKA. Megnézem az aláírni valókat, van bőven. Közben elkészült a havi hírlevelünk váza, megvannak a témák – átnézem. Nem meglepetés – van 17 olvasatlan e-mail-em. Ami ráér holnap, azt elteszem és azzal kezdek reggel, ami nem ér rá, arra válaszolok. Összegzem a napomat, látom mi csúszik át holnapra – maradt máról holnapra is.

18.20 – rendet rakok az irodában, elrakom a gépemet és indulok a csontkovácshoz, ma nem ültem sokat egy helyben.
20.00 órára érek haza – megnézem a kutatásomhoz ajánlott szakirodalmat, körülnézek az interneten. A „diversity & inclusion” szavakra milliós nagyságrendű a találatok száma – aktuális a témám a világban is. Görgetem a lapokat és a találatokat – a bőség zavara, hogy fogok egyetlen témára (vagy kettőre?) fókuszálni…

21.30 – akkor most elteszem az internet világát. Néhány saját testsúly gyakorlat, levendula illat a zuhany alatt.

22.30 – aktuális könyvemmel a kezemben („csupa véletlen” Szvetlana Alekszijevics könyve „Nők a tűzvonalban”)

Reggel 6 órakor minden kezdődik elölről.