Egyre inkább áru lesz az európai munkaerő

A válságból kilábalás Európában már megindult, a gazdasági növekedés mellett a foglalkoztatási ráták azonban továbbra is alacsonyak. Különösen nagy a lemaradás Kelet-Európában, ahol a Világbank szakértői szerint a gazdasági fellendülés egyáltalán nem jár együtt munkahelyteremtéssel, a tartós munkanélküliek arányának magas szintje pedig még jobban megnehezítheti az ezzel a problémával küzdő országok, így akár Magyarország helyzetét is.

A válság ezen aspektusára azonban sokak szerint a rugalmasabb foglalkoztatási formák elterjedése, a munkaerőpiac megreformálása lehetne az egyik megoldás. Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke szerint "ha az a cél, hogy munkahelyek jöjjenek létre, ehhez leggyorsabban és elsődlegesen a legálisan a munkaerő-kölcsönzés járul hozzá. Erre viszont ténylegesen vannak tanulmányok és statisztikák az Európai Unió részéről".

A Magán Munkaerő-közvetítő Ügynökségek Nemzetközi Szövetségének európai szervezetének (Eurociett) egyik korábbi tanulmánya azt mutatta, hogy egyértelműen nő az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók aránya, ez pedig új munkahelyeket is jelent. Zsoldisné Csaposs Noémi az Eurociett legfrissebb összesítésére hivatkozva a válság kezelésének egy más aspektusát emeli ki, amely szerint a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak jellemzően fiatalok, és ez a foglalkoztatási forma jelenti számukra a belépőt a munkaerőpiacra, valamint sok közöttük az alacsony iskolai végzettségű. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy a munkanélküliség által leginkább érintett rétegek egyike éppen a fiatal munkavállalóké volt.

Franciaországban például, ahol a tipikus, hagyományos szerződéses munkaviszony létrehozásának költsége nagyon magas, és ezért ez a státusz elsőre szinte elérhetetlen a fiataloknak, a dolgozók 74 százaléka foglalkoztatott maradt a kölcsönzésből való kilépés után is, a kölcsönzött munkavállalóként dolgozás tehát mintegy a belépésüket segítette a munkaerőpiacra. A számok alapján ugyanígy eredményeket ér el a munkaerő-kölcsönzés a munkaerőpiacról kimaradók visszavezetésekor is: világszerte a kölcsönzött munkaerő 37 százaléka regisztrált munkanélküli volt mielőtt így dolgozni kezdett, de csak 17 százalékuk került vissza ebbe a státuszba.

Az atipikus foglalkoztatási formák, és különösen a munkaerő-kölcsönzés jótékony hatásai mellett érvelt a Magán Munkaerő-közvetítő Ügynökségek Nemzetközi Szövetsége (Ciett) május 18-20-án megtartott foglalkoztatási konferenciáján is. Ezen az eseményen a szervezet ajánlásokat is megfogalmazott a munkaerőpiac fellendítésével kapcsolatban: a legfontosabb feladatok közé sorolták azt, hogy az Európai Unió munkaerő-kölcsönzési irányelvét a tagállamok mihamarabb implementálják, ezzel együtt pedig szüntessék meg az eddig fennálló akadályokat a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban.

A javaslatuk szerint jobban bele kellene vonni a munkaerőpiaccal kapcsolatos politika kialakításába a magán munkaerő-közvetítő cégeket is, hogy így használják ki a korábbi tapasztalataikat a munkaerőpiac rugalmasabbá tételekor, ezen kívül pedig a Ciett felszólalt azért is, hogy a szociális rendszerek szerződéstípustól függetlenül minden dolgozót lefedjenek, munkahelytől, vagy akár annak váltogatásától függetlenül.

Denis Pennel, a Ciett vezérigazgatója még május elején azt mondta, a magán munkaerő-közvetítőknek már vannak tapasztalatai, tudják, hogy mi az, ami működik, ezért segíthetnek a megfelelő munkaerő-piaci szabályozás kialakításában is. "Ez megoldásokkal ruházná fel a kormányokat, hogy egyszerre érjenek el gazdasági növekedést és csökkentsék a munkanélküliséget. Ez az iparág nem csak több embert juttat munkához, de növeli az általános alkalmazhatóságukat és javítja a munkaerőpiacon elérhető munkalehetőségeket is."

Magyarországon Berki Erzsébet, a téma hazai kutatója, és a munkaügyi kapcsolatok szabályozásért felelős egykori minisztériumi főosztályvezető szerint a helyzet egy kicsit más. Elmondása szerint a magyar munkaerő-kölcsönzés gyakorlatára még az egykori elavult munkaügyi struktúrák nyomják rá a bélyegüket, amikor is az egyes nagyvállalatok a felesleges munkaerejüket adták át egymásnak kirendeléses formában.

"A kölcsönzés arra jó, amire feltalálták. Nem kell három napra felvenni egy embert, az a fontos, hogy legyen egy olyan intézmény, ami három napra tud nekem biztosítani valakit. De hogy tartósan úgy foglalkoztatok valakit, hogy folyamatosan bizonytalanságban tartom, ez a munkavállaló szempontjából és humánpolitikai szempontból is tévedés" - mondta Berki Erzsébet az EurActivnak adott interjújában.

Ezzel Emilie Turunen dán EP-képviselőnő (Zöldek) is egyetért, bár hazájában elterjedt és bevált foglalkoztatási formának számítanak a rugalmasabb munkaszerződések: "Nagyon nehéz az élet, ha valaki az egyik átmeneti állásból a másikba kerül. Nem vagyok az ideiglenes munka ellen, de a dolgozóknak tudniuk kell, hogy tágabb kilátásaik és jövőjük is van a munkaerőpiacon."

Berki Erzsébet elmondása szerint Magyarországon a munkaadók viszont nem azért veszik fel az embereket, hogy kipróbálják őket és utána munkaszerződést kínáljanak, hanem "mert tulajdonképpen a kölcsönzőbe kiszervezték a humánpolitikájukat, a munkaügyi osztályukat". Szerinte a kölcsönzés csak nagyon rövid időre tudja megoldani a munkanélküliek kiszolgáltatottságát, mert a Foglalkoztatási Hivatal statisztikái szerint egy kölcsönzött munkavállaló egy évben csak 85 napot dolgozott, ez pedig a szociális kiszolgáltatottságát továbbra sem csökkentette.

A munkaerő-kölcsönzők szerint teljesen más a helyzet, mert szerintük a jelenlegi foglalkoztatási statisztikákhoz úgy gyűjtenek adatokat, hogy azok nem mutatják meg a valós helyzetet, ezért szeretnék elérni az ezzel kapcsolatos statisztikai adatgyűjtés modernizációját is. Vég Ottó, a nemzetközi munkaerő-közvetítő vállalat, az Adecco vezérigazgatója szerint "itt mindenki mindenféle számokkal dobálózik. Akinek az az érdeke, hogy ne legyen túl hosszú, az azt mondja, hogy másfél hónap. Nekünk például több évre jön ki. De látni kell, hogy vannak most is kölcsönzött dolgozóink, akik hosszú évek óta dolgoznak kölcsönzötti munkaviszonyban".

A magyarországi jogalkotási vita, egyik fő sarokpontja éppen ezért az, hogy időben kell-e korlátozni azt, hogy egy munkavállaló milyen hosszú időre szerződhet egy munkaerő-kölcsönző ügynökséggel. Azok, akik úgy gondolják, hogy a munkaerő-kölcsönzés lényegében a munkavállalók outsourcingját jelenti, szeretnék ennek a lehetőségét időben is korlátozni, hogy ezzel se növeljék a dolgozók kiszolgáltatottságát. Azok, akik a rugalmas foglalkoztatás bizonyos élethelyzetekhez alkalmazkodó, életvitelszerű megoldását látják benne, viszont szeretnének hosszabb perspektívát adni a kölcsönzött munkavállalóknak.

Az Adecco vezérigazgatója erre azt mondja: "Tudomásul kell venni, hogy Magyarországon rengeteg ember van, aki nem tud naponta 8 órát, hetente öt napot, fixen ugyanoda bejárni. Ha vesszük például a mezőgazdasági területet, akiknek 2-3 hónapig dolga van a földeken, az a másik 9 hónapra keres munkát. Ott vannak a munkaerőpiacra visszatérő kismamák, betegségből felépülők, fogyatékosok, akik megint csak nem tudnak 8 órákat fixen dolgozni, fix helyen" - mondta Vég Ottó az EurActivnak.

Forrás: euractiv.hu