Egyre kevesebb bónuszt kapunk
Az elmúlt évben is estek a hazai vállalatok által kifizetett bónuszok, így most nagyjából a 2005-ös szintre süllyedtek az összegek. Elsősorban az alacsonyabb irodai beosztásban dolgozók teljesítménypénzei csökkentek - derül ki a Hay Group 2010-es jövedelemszint-felméréséből. A helyzet egyelőre nemzetközi szinten sem jobb.
A nemzetközi porondon hasonlóan visszaestek a rövid távú ösztönzők mértékei. Egy júliusban publikált nemzetközi Hay Group tanulmány szerint azonban a cégek 39 százaléka már újra a bónuszok növekedésében gondolkodik. Ugyanakkor a szervezetek közel fele újragondolná a bónuszpolitikáját, valamint emelné az eddig alacsonyan tartott teljesítményküszöböket is. A politika megváltoztatása mögötti legfőbb indok (60 százalék megjelölte) a bónuszok vállalati stratégiával való szorosabb összekapcsolása. A tapasztalatok alapján a munkavállalók gyakran a fizetésük természetes részeként kezelik a bónuszokat, így a motivációs hatás is kevésbé tud megnyilvánulni. Ez főként a keleti országokra igaz; Kínában például a munkavállalók megtartásának érdekében akkor is fizetnek bónuszt, ha a teljesítménycélokat nem érték el. Hasonló a helyzet a Közel-Keleten illetve Indiában, ahol a kulturális szokások nem engedik meg a teljesítmény alapú megkülönböztetést. Így általában mindig azokat a bónuszokat fizetik ki, amit a munkatársak elvárnak.
A ténylegesen kifizetett bónuszok tekintetében a legnagyobb visszaesést az USA és Nagy-Britannia produkálta, ahol a válság jeleire a cégek automatikusan visszafogták a költségeket. Itt az előre kitűzött célok 60 százalékát sem kapták meg tavaly a munkavállalók. Ebbe a kategóriába esik még Finnország, Oroszország és Ukrajna is.
A legtöbb bónuszt Indonéziában, Kuwaitban és Peruban fizették ki, ahol a kitűzött célprémiumok 120 százaléka felett adtak a vállalatok. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el 60-90 százalék közötti kifizetésekkel. Azonban érdemes kiemelni, hogy a hazai cégek nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb kategóriába tartozó célszámokkal rendelkeznek; átlagosan az éves alapbérek több mint 12 százalékát fizethetik ki bónuszként.
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
A bölcsődei munkakörökben a bérek szakképzettséggel (dajkaként) 437 920 forinttól indulnak, diplomás kisgyermeknevelőként pedig pedagógusi bért... Teljes cikk
A magyarok idén átlagosan nem költenek többet nyaralásra, mint tavaly, mégsem csökkent az utazási kedv. Sőt: egyre többen terveznek külföldi utat,... Teljes cikk
Óriási különbségek jellemzik az EU munkaerőköltségeit: míg az átlag közel 35 euró (kb. 14 000 Ft) óránként, a skála 12 (kb. 4 800 Ft) és 57... Teljes cikk
- Többkulcsos adó 4 napja
- Ennyit keresnek a bölcsődei dajkák 5 napja
- A dolgozók fele szerint nem esélyesek a nők a bérversenyben 5 napja
- Nincs több pénz nyaralásra – mégsem maradnak otthon a magyarok 1 hete
- Tényleg a 72 órás munkahét a megoldás? Egy orosz milliárdos szerint igen 1 hete
- 840 ezer forint az átlagbér – de van egy csavar a számok mögött 1 hete
- "Nem akartam úgy járni, mint a meggyilkolt cégvezető" – ezért kaptak a dolgozók milliós bónuszt 2 hete
- Bérsáv: Mit jelent és miért lesz kötelező 2026-tól? 2 hete
- Alvás és teljesítmény: a rejtett éjszakai hangok gondot okozhatnak 2 hete
- Ennyit keresnek a budapesti busz- és villamosvezetők 2 hete
- Új vezérigazgató a Glosternél 2 hete

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?