Egyre kevesebb bónuszt kapunk
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz elmúlt évben is estek a hazai vállalatok által kifizetett bónuszok, így most nagyjából a 2005-ös szintre süllyedtek az összegek. Elsősorban az alacsonyabb irodai beosztásban dolgozók teljesítménypénzei csökkentek - derül ki a Hay Group 2010-es jövedelemszint-felméréséből. A helyzet egyelőre nemzetközi szinten sem jobb.
A teljes piacot tekintve átlagosan 9 százalékkal estek a hazai cégek bónuszkifizetései, leginkább az alacsonyabb irodai beosztásban lévők teljesítménypénzei csökkentek. A Hay Group a válság kitörése óta folyamatos változóbér-csökkenést tapasztal, ami a cégek nehéz gazdasági helyzetéből következik. Mivel a vállalatok 70 százaléka az aktuális évben elért profit alapján fizeti a bónuszokat, a válság idején elért kisebb üzleti eredmény kihatással van az év végi jutalmakra is. Jakabos Tünde, a Hay Group Hungary javadalmazási üzletágának vezetője elmondta, az elmúlt két évben közel húsz százalékkal estek a ténylegesen kifizetett bónuszok. - Így most nagyjából a 2005-ös szintre süllyedtek az összegek - tette hozzá.
A nemzetközi porondon hasonlóan visszaestek a rövid távú ösztönzők mértékei. Egy júliusban publikált nemzetközi Hay Group tanulmány szerint azonban a cégek 39 százaléka már újra a bónuszok növekedésében gondolkodik. Ugyanakkor a szervezetek közel fele újragondolná a bónuszpolitikáját, valamint emelné az eddig alacsonyan tartott teljesítményküszöböket is. A politika megváltoztatása mögötti legfőbb indok (60 százalék megjelölte) a bónuszok vállalati stratégiával való szorosabb összekapcsolása. A tapasztalatok alapján a munkavállalók gyakran a fizetésük természetes részeként kezelik a bónuszokat, így a motivációs hatás is kevésbé tud megnyilvánulni. Ez főként a keleti országokra igaz; Kínában például a munkavállalók megtartásának érdekében akkor is fizetnek bónuszt, ha a teljesítménycélokat nem érték el. Hasonló a helyzet a Közel-Keleten illetve Indiában, ahol a kulturális szokások nem engedik meg a teljesítmény alapú megkülönböztetést. Így általában mindig azokat a bónuszokat fizetik ki, amit a munkatársak elvárnak.
A ténylegesen kifizetett bónuszok tekintetében a legnagyobb visszaesést az USA és Nagy-Britannia produkálta, ahol a válság jeleire a cégek automatikusan visszafogták a költségeket. Itt az előre kitűzött célok 60 százalékát sem kapták meg tavaly a munkavállalók. Ebbe a kategóriába esik még Finnország, Oroszország és Ukrajna is.
A legtöbb bónuszt Indonéziában, Kuwaitban és Peruban fizették ki, ahol a kitűzött célprémiumok 120 százaléka felett adtak a vállalatok. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el 60-90 százalék közötti kifizetésekkel. Azonban érdemes kiemelni, hogy a hazai cégek nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb kategóriába tartozó célszámokkal rendelkeznek; átlagosan az éves alapbérek több mint 12 százalékát fizethetik ki bónuszként.
A nemzetközi porondon hasonlóan visszaestek a rövid távú ösztönzők mértékei. Egy júliusban publikált nemzetközi Hay Group tanulmány szerint azonban a cégek 39 százaléka már újra a bónuszok növekedésében gondolkodik. Ugyanakkor a szervezetek közel fele újragondolná a bónuszpolitikáját, valamint emelné az eddig alacsonyan tartott teljesítményküszöböket is. A politika megváltoztatása mögötti legfőbb indok (60 százalék megjelölte) a bónuszok vállalati stratégiával való szorosabb összekapcsolása. A tapasztalatok alapján a munkavállalók gyakran a fizetésük természetes részeként kezelik a bónuszokat, így a motivációs hatás is kevésbé tud megnyilvánulni. Ez főként a keleti országokra igaz; Kínában például a munkavállalók megtartásának érdekében akkor is fizetnek bónuszt, ha a teljesítménycélokat nem érték el. Hasonló a helyzet a Közel-Keleten illetve Indiában, ahol a kulturális szokások nem engedik meg a teljesítmény alapú megkülönböztetést. Így általában mindig azokat a bónuszokat fizetik ki, amit a munkatársak elvárnak.
A ténylegesen kifizetett bónuszok tekintetében a legnagyobb visszaesést az USA és Nagy-Britannia produkálta, ahol a válság jeleire a cégek automatikusan visszafogták a költségeket. Itt az előre kitűzött célok 60 százalékát sem kapták meg tavaly a munkavállalók. Ebbe a kategóriába esik még Finnország, Oroszország és Ukrajna is.
A legtöbb bónuszt Indonéziában, Kuwaitban és Peruban fizették ki, ahol a kitűzött célprémiumok 120 százaléka felett adtak a vállalatok. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben helyezkedik el 60-90 százalék közötti kifizetésekkel. Azonban érdemes kiemelni, hogy a hazai cégek nemzetközi viszonylatban is a legmagasabb kategóriába tartozó célszámokkal rendelkeznek; átlagosan az éves alapbérek több mint 12 százalékát fizethetik ki bónuszként.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?