Életem felét repülöm

A BBC Capital gyors közvélemény-kutatást tartott olvasói között, hogy hogyan teszik élhetővé utazós hétköznapjaikat. Az egyik válaszadó Martin Cowie, kardiológus évente körülbelül 150-szer utazik. Néhány hetente Ázsiába, számos látogatást tesz Európába, egy évben legalább kétszer jár Amerikában és még egy ausztráliai út is belefér évente egyszer. Mindezen okokból igen sokszor kell megküzdenie a gépen eltöltött hosszú órákkal és a jetlaggel, vagyis a gyors időzóna-átlépések hatásaival.

Előbbire érdekes módon az egyik megoldása az, hogy a gépen nem munkával akarja elütni az időt, az ugyanis konzervál egy nagyon kényelmetlen testhelyzetet, így fájós lábbal, háttal szállna le a repülőről. Az egyik legérdekesebb tipp, hogy érdemes egy teniszlabdát csomagolni a hosszú utakra, amit a lábbal illetve a comb alatt végiggörgetve segít az elgémberedett izmok megmozgatásában. Sokan tudatosan dinamikusan gyalogolnak keresztül a reptéren leszállás után, hogy bemozgassák tagjaikat.

Van, aki inkább utazás előtt eszik, hogy ne kelljen a repülős menüt fogyasztania és szinte minden válaszadó felhívja a figyelmet a bőr és a nyálkahártyák hidratálására, azaz az ivásra és a krémek használatára, mert a gépek légkondicionálója erőteljesen szárít.

Jetlag - óránként egy nap az átállás

Az ember szervezete nem arra van kitalálva, hogy időzónákat ugráljon, így valójában hosszabb időre, óránként egy napra lenne szükség igazából az átálláshoz, azonban erre egy üzletember esetében a legritkábban jut idő, hiszen gyakran néhány napon belül már vissza vagy tovább utazik. Ha valaki három időzónát vagy annál többet "ugrik" akkor lesz a jetlagnek igazán érezhető hatása.

Erre mindenki szervezete másként reagál, ezért kinek-kinek néha egymással teljesen ellentétes megoldások működnek. Van, aki, ha rövid időre utazik, akkor továbbra is az otthoni időzóna szerint él, így mondjuk szingapúri idő szerint megy lefeküdni, ami Londonban délután 6 óra, majd éjjel 2-kor felkel, elintézi az emailjeit, 8-ra bent van az irodában, a megbeszélésekkel pedig koraestére igyekszik végezni, hogy időben lefeküdhessen. Más már a gépen az érkezési időzóna szerint próbál aludni, étkezni, hogy érkezéskor ne egyszerre jöjjön a "sokk".

Dózsa Gábor is egy nemzetközi cég üzletfejlesztési vezetője, egy hónapból legalább 15 napot utazik, mint mondja a maximum eddig 21 nap volt. Az utak hossza általában 4-5, de van hogy nyolc és néha két nap. A gyakoriság rapszodikus, kéthetente biztosan van egy hosszabb, közte 2-3 napos rövidebbek.

Általában minél kényelmesebben igyekszik utazni: "nagyon kényelmes nadrág, ing, cipő, öltönyt már nem hordok, az fárasztó. A hosszú csatlakozásnál, indulásnál mindenképpen valamilyen business lounge-ban feldolgozom az emailjeimet. A gépen ritkán dolgozom 1 óránál többet, sok az éjszakai repülés is."

Ha teheti, eszik repülés előtt, hogy a gépen minél kevesebbet kelljen, mert a legtöbb menü, véleménye szerint, hosszútávon ehetetlen. "Külön utazó neszeszerem van, az feltöltve pihen két út között. A gépre csak egy pár pót kontaktlencse kell. Aludni szeretnék, de nem tudok."

Mint mondja a sok utazás legnehezebb része a család hiánya és a fizikai stressz, ami egyébként leginkább a jetlagből adódik. "Sosincs idő átállni, óriási fizikai leterhelés. 14-16 órás napok vannak ébredéstől az esti vacsora végéig, utána még 1-2 óra az alvásig. Átlagban 5-6 óra alvással üzemelek. Egy helyen maximum 4 napot vagyunk. Sok zöldség, gyümölcs és víz, és azonnal átállni a helyi ritmusba étkezésben. A gyomornak kell nagyon felkészültnek lenni, ha nem nyugat fele indulunk. Nagy ruhatár kell és egy hatékonyan mosó/vasaló feleség."

Vannak már Magyarországon is olyan külföldre ingázó munkavállalók is, akik mindig ugyanabba az országba utaznak egy hónapból néhány hétre dolgozni. Egy nemrég megjelent interjú szerint,ami Vukovich Gabriellával, a KSH elnökével készült a nemzetközi vándorlásról, akár 90-100 ezer között is lehet azoknak a magyar munkavállalóknak a száma, akik naponta, hetente ingáznak. Persze jelentős többségük ezt nem repülővel teszi, hanem a határ menti települések között, de egyre többen vannak, például orvosok is, akik egy hónapból egy vagy két hetet dolgoznak külföldön, például Angliában.

"Szuperingázók" - munkába járás repülővel

Egyre többen rendszeresen is ingáznak repülőgéppel, ennek egyik extrém példája a Gizmodon megjelent számítás,amely szerint például kevesebbe kerül Barcelonában, a tengerparton egy kényelmes méretű lakást bérelni és akár négyszer egy héten munkába repülni Londonba, mint ott fizetni egy egy hálószobás lakás bérleti díját. Persze a számítások alapját itt a legolcsóbb fapados repülőjegy és a rendkívül magas londoni lakásbérleti díjak adják. Ugyanakkor a dolog nem teljesen irreális, ugyanis egyes számítások szerint 2016-ra akár 1,5 millió ilyen "szuperingázó" dolgozhat az Egyesült Királyságban, akik aztán Tallinba, Marrakeshbe vagy éppen Barcelonába mennek este haza.

Aki sokat utazik munkaügyben az egészen komoly szintjére juthat a csomag- és időoptimalizálásnak. Az utóbbi szempontból például nagyon nem mindegy melyik sort választja az ember, amikor sorban áll a biztonsági átvilágításhoz. Nem biztos, hogy a legrövidebb a leggyorsabb. Mielőtt választunk, érdemes szemrevételezni a vizsgáló személyzetet, aki annál a sornál áll, valamint az előttünk állókat és a csomagokat is. A szokatlan csomagok esetében nagyobb esély van rá, hogy a biztonságiak is át akarják nézni, akár saját szemükkel, kisgyerekes családok is lassíthatják az áthaladást, valamint azok, akiken ránézésre látszik, hogy évek óta nem estek át ilyen procedúrán.

A kézitáskában pedig pakoláskor nem árt elkülöníteni az olvasnivalót illetve egyéb az utazás alatt szükséges dolgokat, hogy egy mozdulattal ki lehessen őket venni, mielőtt feltesszük a táskát a csomagtartóba. Így nem tartjuk fel a többieket, akik szintén próbálnak eljutni a helyükre. Szinte minden tippeket adó írásbanolvasható, hogy bár a feszültséget oldhatja egy ital, nem javasolják alkohol fogyasztását utazás előtt, mert pont a vizet vonja el a szervezetből, amit korábban is jeleztünk, hogy mennyire fontos repüléskor. Ráadásul a folyadékhiány még az átállást, a jetlag elviselését is nehezíti.