Elküldik a közepes tanárokat

Főiskolai vezérigazgató. Nincs több ilyen poszt a magyar felsőoktatásban. Kiss Pál István felel azért, hogy a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola egészséges vállalkozásként működjön. Az ország egyik első HR-eséből lett a Friesland vezetője, majd rábízták a BKF üzleti alapokra helyezését. Ezért következetes abban, hogy a menedzsment tárgyak oktatói ne csak tankönyvekből ismerjék a vállalati világot.

Kiss Pál Istvánnak fontos a HR irány, a pályakezdését jelenti. ’90-ben kapott állást New Yorkban egy megnyert ENSZ versenyvizsga után. „Munkatannal foglalkoztam. Akkor még nem voltak HR-esek, csak személyzetisek, általában pártcsinovnyikok. Aztán Gödöllőn HR szakot alapítottunk” – emlékszik vissza. E témában írta első könyvét (lásd „Elsőre tankönyv” című keretes írásunkat). Öt évre rá HR tanárként váltott a versenyszférába. Aztán vezérigazgató lett a tejiparban, a Frieslandnál a „pöttyös” volt a márka. „Azóta vallom, hogy az ember a kulcskérdés. A többi erőforrást meg lehet szerezni, a pénzt is. Nagy HR hívő vagyok” – mondta szenvedéllyel.

„Figyelni kell arra, hogy a főállású és vendég óraadók számára egészséges legyen. Nem szeretnénk csak főállású tanárokat, mert félnénk attól, hogy olyanok lesznek, mint más helyeken sok esetben, hogy elolvastak négy könyvet és írtak belőle egy ötödiket, meg kutattak valamit, de soha az életében nem dolgoztak” – fogalmazott határozottan Kiss Pál István, utalva arra, hogy alkalmazható tudást vár a piac a felsőoktatástól. A menedzsment tárgyakat a HR-rel bezárólag gyakorlati szakemberek oktatják náluk. Az előadó tanár a tárgyán belül meghívhat HR szakembereket egy-egy témakörben. Kiss kiemelte, hogy így van ez kommunikációs vonalon is: az újságírás szakon nem bölcsész professzor tanítja, milyen szerkesztési elveket kell alkalmazni, hanem egy szerkesztő. Mert: „Olyantól tanuljon a hallható, akinek ez a szakmája”.

Mérik a korrektséget

Hogyan működik üzleti alapon egy magán főiskola? „A munkáltatói jogok nálam vannak, a HR menedzser nekem jelent” – árult el egy lényeges körülményt a vezérigazgató. A főiskolának több mint négyszáz alkalmazottja és 7 ezer hallgatója van a levelezősökkel együtt. Kiss tejipari tapasztalata szerint, ha száz munkás beáll egy sor mellé, elég, ha látja, hogy van értelme annak, amit csinál, de száz professzorral, köztük akadémikusokkal, fiatal PHD-sekkel azért más a helyzet. „Mindig kérdeznek, mi miért van, és van véleményük is, mert szakértők a maguk területén, amit elismerek. Mindenkinek megvan a szakértői hatalma, amivel él is” – fejtegette lapunknak, mennyire bonyolult a munkáltatói lét.

A BKF 6 éve működött, amikor azt a felkérést kapta, hogy kifelé akadémiai, belül vállalati működési folyamatokat honosítson meg. „A hallgató kliensnek számít. Hatékonnyá tettük a folyamatokat, amit az országban máshol nem látunk. Ha pl. bemegy a tanulmányi osztályra, sorszámot kap, és nem kell ott várakoznia, mert látja a kijelzőn, mikor következik” – kezdett bele a hosszú felsorolásba.

Most tervezik, hogy több helyre tesznek kijelzőket. És rendületlenül mérik a tanárokat. A szorgalmi időszak és a vizsgák előtt minden hallgatótól anonim véleményt kérnek az oktatókról, ami beépül a tanár teljesítményértékelésébe, hatással van arra, milyen órát és fizetést kap. A hallgatók közel 50 százaléka kitölti, így kb. 70-80 ezer kérdőívet kap a BKF félévente. A vizsgák után ugyanígy monitorozzák, mennyire érezte a hallgató korrektnek a tanárt. Azt is mérik, hogy a tanulók szerint a diplomaírásnál korrekt volt-e. Kiss Pál István kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy volt olyan tanár, akitől a teljesítményértékelés eredménye miatt váltak meg. De a méréseknek van pozitív oldala: legutóbb a gazdaság matematika tanár volt az év oktatója. Sokak meglepetésére ezt a tárgyat is lehet érdekesen tanítani.

Azért nem rúgnak ki senkit azonnal a hallgatói kérdőívek alapján. „Akit gyengébbnek értékeltek a hallgatók, annál hospitálnak a kollégái, vagy az intézetvezető (máshol tanszékvezetőnek nevezik – a szerk.) A tartósan 3,5 alatt teljesítőktől megválunk. Különben 4,2-4,7 között szórnak, 5-ös a csúcs” – tudtuk meg Kiss Pál Istvántól.

A kérdőívezés arra is kiterjed, mennyire elégedettek a diákok az egyéb szolgáltatásokkal, pl. a WC tisztaságával, az éttermi menüvel vagy a WIFI szolgáltatással. Most ipari rendszert építenek ki, mert az étteremben 100-150 tablet is összejön. Ősztől bevezetik, hogy a diákok értékelhetnek minden főiskolai ügyintézésüket. „Azt tudjuk, hogy miben vagyunk jók, és azért vagyunk kíváncsiak arra, miben vagyunk gyengék, hogy fejlődhessünk” – összegezte a vezérigazgató.

Ad hoc magyarok

Kérdésünkre elmondta, hogy szerinte jó a HR-munka az Audinál, Mercedesnél, Boschnál, általában a német cégeknél. Miért is? Azonos értékrendszeren szervezettek a folyamataik, és a vezetők sztenderdek alapján működnek. Folyamatok szervezésében, finomításában sok tanulnivalónk van: „Nálunk nagyon sok az ad hoc megoldás. Magunkra, a magyarokra van egy külön teóriám. Az elmúlt hatszáz évben azt tanultuk meg, hogy ha megszerezhetsz valamit, azt minél előbb szerezd meg. Mert generációkon át rögzült, hogy ha nem vesszük el, akkor majd jön valaki más. A történelem rövidtávon gondolkodásra tanított meg minket. És mindig forráshiányosak voltunk, ezért kényszerből kreatív megoldásokon gondolkodtunk. De ezek a válaszok nem tarthatók fenn hosszú távon. Vagyis jó kitalálók vagyunk, de nem jó fenntartók. A stratégiai gondolkodás hiánya a felsőfokú oktatásban is megvan” – fejtette ki.

Mindez levetíthető a mindennapokra. Kiss szerint van olyan, hogy „HR PR”, vagyis hogy milyen munkahelynek tekintik ezt a céget az álláskeresők: pl. érkezik egyáltalán válasz az életrajzára, vagy ha elhúzódik a döntés, akkor levélben értesítik-e erről, kifizetik-e az útiköltségét, és ha nem, arról előre szólnak vagy nem. „Nincsenek NASA-dolgok ebben a szakmában, de mindent meg kell szervezni. Ez is kommunikáció” – mondta.

HR a turizmus szakon is

A HR oktatás hat féléves. Kiss szerint a HR igazgató sok helyen az első számú embere a vezetőnek, vele tudja megosztani a gondolatait a munkatársakról. A BKF-en a közgazdászok is tanulnak HR-t, mert minden vezető végez HR munkát, még akkor is, ha nem tudatosul benne. Féléves HR képzést kapnak azok, akik más szakon végeznek majd, pl. gazdaság menedzsment területen, turizmusban lehetnek előbb utóbb vezetők. A vezérigazgatónak benne van a keze a HR képzésben. Konzulens néhány diplomamunkában és oktat. Minden egyes klasszikus HR funkciókra szán egy-egy alkalmat.