Ellenőrzésekkel nem lehet elejét venni a színlelt szerződéseknek

Nem ért célt a színlelt szerződések átalakítására vonatkozó moratórium Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint. Zara a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy a művészet és a média területén kívül a színlelt szerződéseknek mindössze tizenöt-húsz százaléka szűnt meg.

Becslések szerint több tízezer főt foglalkoztatnak ma is ilyen kontraktusok alapján. A moratórium 2006. június 30-ig adott határidőt a munkáltatóknak arra, hogy szankció nélkül átalakíthassák színlelt szerződéseiket munkaszerződéssé. Ha valaki ezt elmulasztotta, a munkaügyi felügyelőség átminősíti a megállapodásokat, borsos pénzbírság kiszabása mellett.

Az egyesület elnöke szerint a mai napig tömegével találni olyan álláshirdetéseket - például könyvelők esetében -, amelyekből világosan kiderül, hogy színlelt szerződés keretében történne a munkavégzés. Zara László úgy látja, ha nem lépett volna életbe az ekhós (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) adózási forma, akkor a médiában és a művészvilágban sem lett volna változás. Ha az állam valóban véget szeretne vetni a színlelt megállapodásoknak, akkor elsősorban az adórendszert és a foglalkoztatási formákat kellene átalakítani, ellenőrzésekkel nem lehet célt érni - hangsúlyozta a szakember.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatása szerint 2004-től a moratórium lejártáig indított ellenőrzéseknél 116 határozatot hozott az APEH. Ezekben 4,14 milliárd adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget, 1,1 milliárd forint bírságot és 829 millió forint késedelmi pótlékot állapított meg. Az adóhivatal a bejelentett szerződésmódosítások utóvizsgálatait is elvégezte. Az adatokból kiderül, 2551 fő színlelt jogviszonyából 249 magányszemély jogviszonya megszűnt, míg a többiekét munkaviszonnyá alakították át - írja a Magyar Hírlap.