Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 9 éve

Erkölcs az üzletben: bűnök és kiutak

Az üzleti élet erkölcsi szabályai

Tomka János a legnagyobb erkölcstelenségnek tartja azt a gyakori kijelentést, miszerint más a logikája az üzleti illetve a privát életnek, és ezért nem is érdemes a pénz világában etikáról, erkölcsös magatartásról beszélni. "Pont az a legnagyobb gondja a ma emberének, hogy az abszolút értékek relativizálódtak, és a relatív értékek pedig abszolutizálódtak" - említi az akadémia vezetője.

Az értelmiség kétségtelenül felelőssé tehető abban, hogy csak elemezte a szituációkat, és sok mentő körülménnyel tette elfogadhatóvá a döntéseket úgy, hogy mellőle elmaradt eközben az erkölcsi ítéletalkotás. Ha a lopás, a másik sikerének az eltulajdonítása erkölcsileg nem tűrhető, akkor nem szabad azt a körülményt előállítani, amelyben ez a magatartás megengedhetővé válhat.

Tomka János szerint az üzleti életet megfertőző másik, jellemző viselkedés az úgynevezett "becsületes csalás" elterjedése. Sok esetben észre sem vehető az a folyamat, amelybe belekeveredik a résztvevő. Apró szívességeket kap, majd hasonlókat kérnek tőle, és a folyamat exkalálódása végén azt veszi csak észre az ebbe belekeveredő, hogy csalásra kényszerül. Tomka János azért látja nagyon súlyosnak ezt a jelenséget, mert már régóta, és erős szálakkal épült be a magyar közéletbe. Pont a rejtőzködése miatt nem érhető tetten. Ha egy betörő elvisz egymillió forintot, akkor arra a törvény erejével és eszközével le lehet csapni, de egy pályázati döntést senki sem kérdőjelezhet meg.

A harmadik, rendkívül mérgező jelenségnek Tomka János az erkölcstelen folyamatok "kiszervezését látja". Azokat a folyamatokat testálják át cégek másokra, amelyek az adott vállalat számára kényesek. Példaként említette a vezető az idehaza elharapódzott korrupciós megoldásokat. Például, ha egy vállalkozó a megbízói tender során alkalmaz egy alvállalkozót, aki úgymond "elintézi" a kenőpénz átcsúsztatását, akkor ettől a tevékenységtől ezzel megszabadítja a nagynevű, nemzetközi hátterű pályázót.

A kellemetlen, az áldozatokkal való konfrontálódást elhárító folyamatok átadását is ebbe a körbe sorolhatjuk. Ahelyett, hogy nyíltan nézne szembe a döntése következményével egy cég vezetője, és saját maga végezné az elbocsátásokat, ezt kiszervezi egy ezzel foglalkozó cégnek.

Tomka János megvizsgálta, hogy az üzleti életben milyen jellemvonásokkal azonosítható be a görög és római filozófusok által megfogalmazott hét főbűn. Érdekes jellemzését kapta a mai magyar valóságnak. A kevélység Tomka János szerint az üzletben az önzéssel és az arroganciával azonosítható be. Úgy látja, pont a világgazdasági krízis mutatta meg, hogy mélyebb a válság természete annál, amit sejteni lehetett. Bebizonyosodott, hogy főleg az egyes gazdasági vezetők korlátot nem ismerő önzése és önkritika nélküli arroganciája jelentősen hozzájárult a krízishez.

Az irigység - a főiskolai tanár szerint - a szervezeten belül úgy jelenik meg, hogy a munkavállaló a saját kudarcát a másnak készakarva tett rosszal oldja. A köznyelv szerint "alátesz" a másiknak. A harag a munka világában kicsinyes bosszúként jelenik meg. A restség ebben az olvasatban azt jelenti, hogy a jó és az eszményi iránt közömbössé válik az ember. Tomka János olyan példát említett, amelyben a munkavállaló belenyugszik a rossz működésmódba és már a gondolkodása szintjén sem szeretne újítani.

A kapzsiság az üzletben a már megszerzett javakhoz való mindenáron való ragaszkodást jelenti. Az akadémia társelnöke és ügyvezető igazgatója példaként említett olyan szituációt, amikor a válság kapcsán megszorításokat kellett végrehajtani egy-egy vállalatnál. Azok a munkavállalók, akik korábban kevesebbet kerestek, sokkal megértőbben fogadták a rossz híreket. Ugyanakkor azok, akik magas fizetésért dolgoztak, elutasítóbban viselkedtek. Ők féltették a korábbi luxust, a megszokott életszínvonalukat. A torkosság a pénz világában a fenntarthatatlan jóléti társadalom szinonimájaként jelenik meg. A mindenáron - akár többszörös bankhitelből finanszírozott - anyagi gyarapodás is jellemzője ennek a hibás magatartásnak. De az egyre növekvő, a Földet terhelő ökológiai lábnyom mérete is ezzel a rossz működésmóddal rokonítható.

Végezetül a bujaság is a fogyasztásra való felhívással írható le. Tomka János megállapítása szerint a "végtelen vágyakozás minden vonzó test után" olyan parancsot küld a tudatalattinknak, amely a reklám segítségével ad el teljesen felesleges tárgyakat. A bujaság ezek mellett a cégek szintjén is megjelenik. Az egyes csapatépítő - helyesebben megfogalmazva családromboló - tréningek, a furcsa döntések alapját adó, vállalaton belüli kapcsolatok és a válások számának növekedése mind ennek a jelenségnek a számlájára is írható.

A hiány állapota és a növekvő érdeklődés

Azt, hogy a mai magyar üzleti élet rossz erkölcsi állapotban van, könnyű észlelni. A helyzet hasonlít az egészségügy problémájához - állítja Tomka János. Amikor már rettenetes az általános egészségügyi állapot, csak akkor fordul a közérdeklődés a különböző módszerek és lehetőségek felé.
A 19. század végéig erkölcsfilozófia néven minden egyetemen tanítottak etikát, amely fontos eleme volt az akkori felsőoktatásnak. Elméleti viták törtek ki azóta arról, hogy mit is tanítsanak e tantárgynév alatt, és ennek eredményeképp a világon majdnem mindenütt felfüggesztették az etika oktatását. Az üzleti világ azonban nem lett jobb e tárgy nélkül, sőt az a csekély, szemléletformáló attitűd is elmaradt, ami korábban jellemezte az értelmiségieket.

Újra feléledt az igény az etika tanulása-tanítása iránt, ezért mostanában - ahogy arról Tomka János is beszámolt - a nagy egyetemeken, illetve tréningcégeknél újraindították az általános etikai képzést. Ez súlyt ad a témának, azonban korántsem elég biztosak ennek az alapjai. Lehet ugyanis, hogy ez csak egy divatirányzat, és amilyen gyorsan jött, úgy el is illan. Másrészt, a KPMG-BME Akadémia társ-elnöke szerint, nem is elég mély a tartalma ezeknek a kurzusoknak, mert a tanítás súlypontja a megelőzés, nem pedig a jó cselekedetnek a meghatározása. A diákoknak elvek helyett kockázatok elkerülését tanítják elsősorban ezeken a kurzusokon.

Mindezeken felül a tanítás súlypontjává az intézményes működés vált. Ha az etikátlan gyárakról, önkormányzatokról, bíróságokról beszélünk, elterelődik az ezeket működtető vezetőkről a felelősség. Pedig az ő szerepük az, hogy erényességre szoktassák a beosztottakat. Az etikus viselkedésről való társadalmi és szakmai vita ráadásul sok esetben sekélyessé, a lényeget nélkülözővé vált. Nem lehet feketén és fehéren kijelenteni egy csoportról, hogy minden tagja rossz, míg a sajátunk mindegyike kiváló.

Az elfogadott viselkedés változhat?

Az adott társadalom viselkedése változhat, alakulhat - mondja Baritz Sarolta, Laura nővér. A domonkos rendi szerzetesnővér Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban című képzést vezet a Sapientia Hittudományi Főiskolán. Laura nővér otthon van az üzleti életben is, hiszen 1994-ig az egyik nemzetközi tulajdonú üdítőital-gyártó és élelmiszeripari vállalatnak volt a nemzetközi kereskedelem-fejlesztési menedzsere.

Ahogyan egy társadalom értékrendje, normái átalakulhatnak, pont ugyanúgy vonzhatja maga után az emberi, gazdasági értékrend átalakulása az üzleti etika fogalmának átalakulását is - véli Laura nővér. Valóban igaz, hogy ami évtizedekkel ezelőtt etikátlan volt egy üzletkötésben, ma már elterjedt marketing-fogásnak számít. Például tíz éve még nem volt elfogadott, hogy a potenciális vevőt exclusive utakkal, szállodai programokkal "kényeztessék". Illetve régebben még megbotránkozást keltett volna például az, ha a gyermekeket marketing szempontból célcsoportként kezelnék a vállalatok. Ma ez már bevett reklámfogás - állítja Laura nővér.

Azt, hogy mi befolyásolja a tartalmak változását, az oktató nagyon összetett folyamatnak látja. A leginkább kiemelt szerepe ebben a médiának, az oktatásnak és magának az üzleti világnak van. De a kis közösségek, a civil szervezetek is meghatározhatják, hogy mi a norma, a bevett társadalmi viselkedés. Azt, hogy a relativizmus korában mi az etikus viselkedés, Laura nővér szerint nem lehet eldönteni. Ami az egyik etikai rendszerben etikus, a másikban éppen bűnnek számít. Ha például az öko-etikát vesszük alapul, akkor a hangyaölés bűnnek számít. De a transzperszonális ökológia holisztikus személyes lelkiismeret felfogása is gyökeresen más, mint a keresztény etika felfogása a lelkiismeretről. - Kellene egy kapaszkodó, egy kiindulási pont és egy cél, ami mentén az ember egyértelműen tudhatja, mi a jó és mi a nem jó - mondja Laura nővér.

Az oktató értékrendje szerint ezt az igazodást és a jó objektivitását nyújtja ma a keresztény hit és az erre ráépülő keresztény etika. Számára már megvan ez az erkölcsi normarendszer, ahol minden a helyén van, és ez alapján meg tudja mondani, mi a kirívóan etikátlan. Laura nővér szerint jó hír, hogy a kirívóan etikátlan cselekedetek, az emberi méltóságot sértő viselkedések, háborús bűnök, a durva erőszak, általában visszatetszést kelt az emberek többségében. Ez a tény azt mutatja, hogy az erkölcsi normarendszer, illetve az iránta való igény még mindig él az emberi szívekben - fejtette ki Laura nővér.

A megoldás: példamutatás és/vagy párbeszéd?

Azt, milyen módon lehet ezt a mindenki számára előnytelen helyzetet megváltoztatni, a szakértők más-más megoldással képzelik el. Laura nővér szerint nagyon sok jó szándékú kezdeményezés létezik, s hozzá nagyon sok a jó szándékú ember. Ezek egymásra találása és együttműködése fogja megmutatni a helyes út vonalát. Össze kell fogni, hálózatokat kell építeni, illetve párbeszédeket kell folytatni.

A KPMG-BME Akadémia társelnöke a fájdalmas, de szükségszerű változtatás alapjaként a normális viselkedés szabályának a megtalálását tartja. Tomka Jánosnak van egy klasszikus alapszabálya, amely így hangzik: "Amint akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal" (Máté evangéliuma).

Azt mindenki el tudja mondani, hogyan bánjanak vele az üzleti világban. Tomka János szerint "csupán" annyi a tennivalója egy-egy vezetőnek, üzleti partnernek, hogy példaadóan, bizalomteljesen, megbecsüléssel, az erőfeszítéseket értékelve bánjon a másikkal. Ezt elkezdeni nagyon nehéz és késznek kell lennünk "megfizetni az árát".
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hibrid rendszerrel indítja a tanévet az ELTE

A koronavírusjárvány-ügyi készültségre tekintettel tantermi és online kurzusok kombinációjával indítja a tanévet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Teljes cikk

Négy tudományegyetem cáfolta, hogy közös orvosegyetemet akarnának létrehozni

A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közlése szerint sem az orvos- és egészségtudományi... Teljes cikk

Idén pótfelvételin is lehet jelentkezni állami ösztöndíjas helyekre

A korábbiaktól eltérően idén várhatóan a pótfelvételi eljárásban is lehet jelentkezni állami ösztöndíjas helyekre - mondta az Oktatási Hivatal... Teljes cikk