Európában egyedülálló integrált egyetemi munkavédelmi képzés indult

Az új képzésről Dr. Koch Mária, a BME Munkavédelmi Továbbképző Központ igazgatója, Dr. Szabó Gyula az Óbudai Egyetem docense és Vörös Szabolcs a TÁMOP 2.4.8.-12 projekt szakmai vezetője beszélt.

Miért fontos ez a felsőfokú szakirányú továbbképzés?

Vörös SzabolcsVörös Szabolcs: A projekt egyik fő célja, hogy tudásbővítő szakmai képzéseket biztosítson a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők számára. Esetünkben a kiemelt célcsoportba tartoznak a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának kormánytisztviselői, a megyei és fővárosi kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek munkavédelmi felügyelői, továbbá a vállalkozásoknál munkavédelmi feladatokat ellátó munkavállalók.

A projekt keretében olyan területeken biztosíthatunk képzéseket, amelyek jelenleg nem érhetőek el a piacon. Ide tartoznak egyrészt azok a szakmai továbbképzések, amelyeket a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH), mint projektgazda biztosít a felügyelők számára, valamint ebbe a körbe tartozik egy felsőfokú, a munkabiztonság és munkaegészségügy tekintetében integrált szakirányú továbbképzés is, amely ebben a formában egyedülálló és hiánypótló is. A munkavédelmi felügyelőknek érteniük kell a foglalkozási megbetegedések és a munkabalesetek kivizsgálásához is. Ehhez olyan elméleti és gyakorlati tudás megszerzésére ad lehetőséget ez a képzés, amely segíti a felügyelők munkáját és megnöveli munkavégzésük hatékonyságát. A jobban, pontosabban kivizsgált munkabalesetek, a körültekintőbben feltárt foglalkozási megbetegedések eredményeképpen pedig a szakemberek pontosabban ráláthatnak majd a munkabalesetek okaira és hatékonyabban, preventíven fel tudnak majd lépni ellenük.

Melyek voltak az oktatási intézmények felé támasztott elvárások?

VSZ:

Kettős elvárásunk volt: olyan intézmények bevonására volt szükség, amelyeknek már van munkavédelmi képzési gyakorlatuk, ugyanakkor további szakmai elvárásoknak is megfelelnek. Gondolok itt arra, hogy minőségi képzéseket legyenek képesek lebonyolítani, az oktatói gárdájuk pedig legyen megfelelően felkészült. Ezen túl vállalniuk kellett, hogy egy kutatás-felmérés keretében áttekintik a munkavédelmi hatósági feladatellátást, azon belül is a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásának eredményeit, annak érdekében, hogy kellően megalapozott tananyagok készülhessenek el. A képzésben közreműködő partnereinket közbeszerzési eljárás keretében választottuk ki. A folyamatot végigvéve biztosak lehettünk benne, hogy mindkét intézménnyel kiváló szakmai munkát tudunk majd végezni. Mind az Óbudai Egyetem, mind pedig a Budapesti Műszaki Egyetem olyan tapasztalatokkal rendelkezik a munkavédelmi képzések tekintetében, ami jó alapot biztosít a közös munkához. Elismert oktatókkal rendelkeznek, a munkavédelmi szakma számára hitelesek. Mindezeken felül az én személyes elvárásom volt még, hogy hatékony kommunikációt folytatva, igazi partneri viszonyban dolgozhassunk, azt gondolom, ez eddig megvalósult.

A munkavállalók és a munkaadók számára lesz-e hozadéka az új felsőfokú szakirányú képzésnek?

VSZ

: Mind a munkabalesetek kivizsgálása, mind pedig a foglakozási megbetegedések azonosítása területén van még mit tanulnunk Magyarországon, és nemcsak a munkavédelmi felügyelőknek, hanem a munkáltatóknak és munkavédelmi szakembereknek is. Munkánknak hosszú távú hatása van, akár a táppénzes napok, akár a maradandó sérüléssel járó munkabalesetek számát nézzük. Ezen túl pedig a foglalkozási megbetegedéseket tekintve egyértelmű, hogy a korai felismerések és az ezekre adott preventív válaszok is komoly hasznot jelenthetnek. Leegyszerűsítve, minél kevesebb a munkabaleset, minél kevesebb a foglalkozási megbetegedés az a munkavállalóknak és a munkaadóknak egyaránt csak előnyös lehet. Reményeink szerint a munkavédelmi ismeretbővítés segíti majd azt is, hogy mielőbb egy bekövetkezzen egy jelentős szemléletváltozás hazánkban, gondolok itt például a munkáltatók társadalmi felelősségvállalására.

A tanterv kialakításánál milyen szempontokat kellett figyelembe venni?

Koch Mária (fotó:Philip János)Koch Mária: A képzés bemeneti feltételeinél szerepel, hogy felsőoktatásban megszerzett végzettséggel és munkavédelmi szakképesítéssel vagy szakképzettséggel, vagy valamilyen munka-egészségügyi szakképesítéssel rendelkezzen a jelentkező. A képzés célja ugyanis, a korábban megszerzett szakmai ismeretek fejlesztése, elmélyítése és rendszerezése. Az oktatás során a munkabaleset és a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásával kapcsolatos speciális szempontrendszert és tennivalókat jelenítjük meg. A szó klasszikus értelmében tehát nem "alapozunk", csak nagyon mérsékelten. A másik szempontunk az volt, hogy a munkavédelmi szakemberek a munkabalesetek és foglakozási megbetegedések kivizsgálása során eddig milyen tapasztalatokat, kompetenciákat szereztek, és ezeken belül mely területeken szorulnak fejlesztésre.

Szabó GyulaSzabó Gyula: A koncepció tervezésénél igyekeztük mindinkább feltérképezni a gyakorlatot, a szabályozást. Ezt nem csupán hazai közegben tettük, hanem a nemzetközi téren is megnéztük, hogy a hasonló képzéseket milyen környezetben, milyen tartalommal, milyen formában valósítják meg. Megnéztük, hogy mit és hogyan érdemes adaptálnunk, megjelenítenünk. A hazai egyetemi szintű munkavédelmi képzés nemzetközi téren ezelőtt is előkelő helyet foglalt el, hiszen eddig is egy részletes képzést valósítottunk meg, ám ha ezt a struktúrát nézem, akkor nyugodtan mondhatom, hogy ez a rendszer unikum. Ha konkurenciát szeretnénk találni, akkor Ausztráliáig kell mennünk. Azzal, hogy a két oktatási intézmény együtt valósítja meg a képzést, mozgósíthatjuk a munkavédelmi szakmában lévő összes tudást, ami eddig elérhető volt, sőt, a TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt keretében még ezt a tudást is tovább bővíthettük, így hatalmas előnyhöz jutottunk. Másrészről megjelent az a szemlélet, hogy egy képzésen belül érdemes szerepelnie a balesetkivizsgálásról és a megbetegedések eredetének azonosításáról szóló témaköröknek egyaránt. Ez biztosítja, hogy a képzést elvégzők képesek lesznek a munkahelyeken megjelenő bármilyen egészségkárosodás, megbetegedés feltérképezésére, az okláncolat feltárására. Ezután pedig, ahogyan Vörös Szabolcs, a projekt szakmai vezetője is említette, mind a probléma kezelése, mind pedig a prevenció hatékonyabban működik majd.

Ez a komplex tudás milyen tantárgyak vagy tantárgyi struktúra oktatásával érhető el?

Sz.Gy.:

Vannak alapozó tárgyak, ezt egészítik ki a műszaki, az egészségügyi és a jogi témakörhöz tartozó tanegységek. Ezt követően pedig olyan gyakorlati ismereteket közvetítünk, amelyek a munkahelyeken történő esetek feltárását segítik, egészen a tárgyi dokumentumok feltárásától, az összefüggések meglátásától, az érintettek kikérdezéséig.

K.M.:

Itt említeném meg, hogy a projekt keretében feladataink közé tartozott a munkavédelmi hatósági feladatok ellátásához szükséges ismereteket és kompetenciákat feltáró tanulmány elkészítése, amelyet a BME Munkavédelmi Továbbképző Központ munkacsoportja készített és egy átfogó kutatást is magába foglal. Ez a képzés tananyagának összeállításához nélkülözhetetlen volt, ugyanakkor olyan szakirányú továbbképzésről beszélünk, amelynek maximálisan eleget kell tennie az egyetemi követelményeknek is. A hallgatók a tanulmányaikat záróvizsgával, szakdolgozatvédéssel zárják majd. A tanulmányaik során a hallgatók egyébként nagy segítséget kapnak a TÁMOP 2.4.8-12 projekt megvalósítóitól. A tantervben az elméleti és gyakorlati képzés aránya 60/40 százalékos megosztásban szerepel. Ebből következik, hogy eléggé gyakorlatorientált az oktatás. Elméleti órák, kiscsoportos tantermi és labor gyakorlatok, valamint helyszíni látogatások is szerepelnek a tervekben. De a második félévben lesz egy olyan tárgyunk is, ami a "Munkavédelmi rendszerek fejlesztése" címet viseli. Ennek keretében a hallgatók megismerkedhetnek munkáltatói munkavédelmi rendszerek javításához szükséges ismeretekkel is. Két nagyvállalat, az AUDI és a Richter remekül működő munkavédelmi rendszereit is bemutatjuk.

SZ.GY.

: Azt is igyekszünk az előnyünkre fordítani, hogy az induló képzés résztvevői felügyelőként már a szakterületen dolgoznak. Tehát olyan feladatokat adunk nekik, amelyek minél jobban illeszkednek a mindennapok gyakorlatához. Így olyan tudást szereznek év közben, amit a következő héten akár már alkalmazhatnak is a munkájuk során. Egyébként a képzésen szerzett ismeretek nemcsak a hatósági munkában alkalmazhatóak, hanem akár a for profit szektorban is hasznosak lehetnek. A cégeknél, vállalatoknál dolgozó munkavédelmi szakembereknek is komoly szakmai fejlődést, plusz kompetenciákat jelent egy ilyen komplex képzésben való részvétel. Sőt, olyan készségekre tehetnek szert a képzésen résztvevők, amelyek akár a közigazgatás egyéb területein is hasznosíthatók.

Milyen kompetenciáknak kell megfelelnie a jövő munkavédelmi szakembereinek?

K.M.:

A már említett kutatásnak része volt egy átfogó, széleskörű, online vizsgálat is, amely szakemberek, munkáltatók, munkavállalók bevonásával zajlott. Személyes kompetenciaként a legfontosabb tulajdonságok a következők voltak: határozottság, hatékony tanácsadói képesség, hatékony megelőzési intézkedésekre való képesség, átfogó szakmai ismeret/komplex szaktudás. Összességében, ha egyszerűen akarjuk megfogalmazni, akkor naprakész, kiváló szakmai tudásra, és a hatékony munkavégzést támogató személyes kompetenciákra egyaránt igénye van a munkahelyeknek, mi ebben segítünk. A kutatásunk határozottan alátámasztja, hogy a képzés által nyújtott plusz tudással, többlet kvalitásokkal bíró szakembereket szívesen alkalmaznának vállalatoknál, így a résztvevők munkaerő-piaci értéke is jelentősen megnő.

A TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 azonosító számú "A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése" című kiemelt projekt kezdeményezésének, valamint a két felsőoktatási intézmény szakembereinek köszönhetően, 2014 őszén elindult az új integrált munkavédelmi specialista pilotképzés. 2015 májusától az ország minden megyéjében dolgoznak majd a specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén szakirányú diplomával rendelkező, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudású szakemberek.