Ne írj dátumokat a CV-be - egy meglepő eredmény

A brit kormány mellett immár már tíz éve dolgozó viselkedéstudományi csapat (Behavior Insights Team – „The Nudge Unit”) széleskörű, úttörő kutatást végzett, azzal a céllal, hogy meghatározzák, hogy milyen formátumú és tartalmú önéletrajz a leghatékonyabb azoknak, akik hosszabb-rövidebb időre kiestek a munkaerőpiacról (pl. gyermekvállalás, vagy hosszabb álláskeresés).

Az eredmények röviden

A dátumok nélküli önéletrajz jött ki győztesként: akkor volt a legtöbb interjúmeghívás, ha munkahelyi tapasztalatoknál dátumok,évszámok helyett csak az évek számát írták az önéletrajzba (minden mást változatlanul hagyva). Ez igaz abban az esetben is, ha nem volt lyuk az önéletrajzban, azaz a „jelentkező” folyamatosan alkalmazásban állt.

Becsült pozitív visszahívási ráta önéletrajz-típusonként. Balról jobbra: nincs megmagyarázva a lyuk a CV-ben (32,9%), nincs lyuk a CV-ben (35%), megmagyarzták a lyukat (32,9%), nincsenek dátumok (37,7%) Forrás: https://www.bi.team

Érdekes még, hogy ellentétben a HR-esek tanácsával, az, hogy megmagyarázták a lyukat az önéletrajzban, vagy sem, nem okozott különbséget.Nem az, amit mond, hanem az, amit csinál…

Ez az eredmény némiképpen szembe megy az általános bölcsességgel (a kronologikus vagy amerikai típusú önéletrajz évszámokkal a nyerő). Ugyanekkor jól illeszkedik a viselkedéstudomány egyik alapvető megállapításához: az, hogy az emberek mit mondanak, és valójában mit csinálnak, az nem feltétlenül van összefüggésben egymással.

Felbuzdulva a BIT eredményein, a Karrier Intézet egy kvalitatív mini kutatást (nem reprezentatív) hajtott végre: telefonon megkérdeztünk 14 HR szakmában dolgozót (HR vezető, toborzó, állásközvetítő), mit gondolnak a munkatapasztalatban lévő lyuk bemutatásáról és a BIT kutatás eredményeiről. Az általános álláspont a hagyományos volt: a többség az önéletrajzot részletes dátumokkal gondolja a preferáltnak. Az eltérő BIT eredményt egyrészt a brit-magyar kulturális különbségekkel magyarázták, másrészt pedig úgy vélték, a magasabb behívási arányt a dátumok nélküli önéletrajzoknál esetleg a kíváncsiság magyarázhatja meg.

Lehetséges magyarázatok

A toborzók rövid időt (10 – 30 másodperc) töltenek az önéletrajzok első átnézésével. Különösen, ha nagyszámú CV közül kell választani, csak a számukra lényeges dolgokra fókuszálnak: pl. nyelvtudás, szakmai tapasztalat. Ilyen helyzetben várhatóan a meglévő elfogultságuknak megfelelő heurisztikus döntést fognak hozni. A viselkedéstudományban régóta ismert a feldolgozás könnyűségéből adódó elfogultság (fluency bias): leegyszerűsítve, azt az információt, amit könnyebben tudunk feldolgozni, értékesebbnek érezzük. Ebben az esetben például a 2007-2013-ig terjedő munkatapasztalatot ebben a formában nehezebb értelmezni mintha csak azt írnánk, hogy 6 év. A formátum újszerűsége is felkelthette a toborzók figyelmét. Ezek együtt vagy akár külön-külön is az olvasó figyelmét inkább a tapasztalatra fókuszálják, és csökkentik a valószínűségét, annak, hogy más, lényegtelenebb dolgokra figyeljen (pl. lyuk vagy életkor).

Az is igaz, hogy a dátumok kihagyása nehezebben észrevehetővé teszi a lyukakat az önéletrajzban, de ez úgy tűnik, nem nagyon lényeges szempont (szemben korábbi kutatások eredményeivel) mivel ebben a kutatásban nem okozott nagy különbséget az interjúmeghívásokban a munkavégzés folytonosságában meglévő 2,5 év különbség (lyuk).

A kutatás részletei és határai

A BIT kutatói arra törekedtek, hogy minél megbízhatóbb, összehasonlítható eredményeket kapjanak, ami nem egyszerű feladat. Négyféle, mindenben megegyező (a kísérleti paraméterek kivételével) önéletrajzot használtak: nem volt kihagyás a munkavégzésben (kontroll); volt kihagyás és nem magyarázták meg; megmagyarázott kihagyás volt; csak az adott helyen eltöltött évek számát adták meg.

A „jelentkezők” azonosíthatóan nők voltak, mivel a szakirodalom szerint a munkába visszatérők 91%-a nő, és ha mindkét nemre akartak volna vizsgálni, akkor meg kellett volna duplázniuk a mintát.  Kilenc év munkatapasztalat utáni, két és fél év, aktuális kihagyást építettek az önéletrajzokba. Az egyes jelentkezéseket az adott álláshirdetéshez igazították, szakértők bevonásával: a végzettség és tapasztalat megfelelt a kiírásnak, vagy kicsit jobb volt az elvárásoknál.
A kutatást még COVID megjelenése előtt kezdték és fejezték be, így az nem volt hatással az eredményekre, ugyanakkor az ebből eredő esetleges változásokat sem veszi figyelembe.

Fontos, hogy a tesztönéletrajzok pályázója 9 év munkahelyi tapasztalattal rendelkezett, így pl. a pályakezdők esetében ennek a kutatásnak a megállapításai nem relevánsak.

Tanulság

A kutatás eredményeképpen a brit munkaügyi vezetés várhatóan módosítja az ajánlásait az állásközvetítő portálok és platformok számára: a dátumok helyett inkább a munkahelyi tapasztalat években kifejezett bemutatását javasolják.
Tapasztalttal rendelkező álláskeresők – különösen, ha megszakítás után térnek vissza a munkaerőpiacra – pedig jobban járnak, ha kicserélik a dátumokat a tapasztalati éveik számára, mert így növelhetik az interjúmeghívás valószínűségét.

Gerlei Béla MBA MSc.
A nyelvhasználat és viselkedés szakértője
Karrier Intézet