Féléves a közigazgatási reform

A reform a január elsején a közigazgatásban bevezetett új típusú teljesítményértékeléssel (TÉR) kezdődött, majd az új rendszer gyakorlati alkalmazásával, a szervezeti és egyéni célok meghatározásával folytatódott. Ezt követte az a májusban kormány elé került törvénymódosítás, amely a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a fegyveres szervek, és a honvédség dolgozóinak a jogviszonyát szabályozza. Ennek értelmében a közszférában is bevezetik a próbaidő intézményét, vagyis ezentúl ugyanúgy megválhat indoklás nélkül egymástól a munkaadó és a dolgozó a munkavállalás első 90 napjában, ha nem felelnek meg egymás elvárásainak, mint a versenyszférában.

Nem babra megy a TÉR

Miközben a háttérintézményekben még zajlanak az elbocsátások, Szetey Gábor szerint új, fiatal kollégákra lesz szükség, különös tekintettel arra, hogy Magyarország 2011-ben az Európai Unió soros elnöke lesz, és a központi közigazgatásban a dolgozók egyötöde eléri a nyugdíjkorhatárt néhány éven belül. Így olyan szakemberekre lesz szükség, akik több nyelvet beszélnek, kiválóan tárgyalnak, és még vezetői készségekkel is rendelkeznek.

A közigazgatásban dolgozók motiválásáról sem feledkezik meg a kormány, ami a versenyszférában már bizonyított modern HR-eszközök bevezetését jelenti. Ezek közé tartozik a januárban debütált teljesítményértékelés is, amely során a minisztériumok vezetőit, többek között, a csapatmunka, a beosztottak fejlesztése, a vezetői készségek, a kommunikációs, az analitikus és az innovációs készség megléte és minősége alapján értékelik az éves értékelés során. Eddig csak a szakállamtitkárokat, a főosztályvezetőket és helyetteseiket, valamint az osztályvezetőket érintette az új TÉR, ám júniustól már hatezer alkalmazottat is bevontak az értékelésbe.

A változás hulláma 2008 januárjában érheti el a háttérintézmény dolgozóit, amely mintegy 120 ezer embert érint. A közszolgákra az újdonság varázsával hathat, hogy munkájukat az ahhoz való hozzáállás, annak mennyisége, minősége, precizitásuk, valamint a határidők betartása határozza meg. Mindez nem babra megy, hiszen a jól dolgozók fizetésük 3-14 százaléka, a magas szinten teljesítők bérének 17-31 százaléka, a kivételes teljesítmény elérésekor, pedig keresetük 33-56 százaléka lehet majd a munkájuk gyümölcse.

A képzésekkel és a karriertervezési programmal párhuzamosan bevezetett teljesítményértékelési rendszer célja, hogy a nem megfelelően teljesítők 'fennakadjanak a rostán'.

Hierarchia mindörökké?

Szetey Gábor államtitkár többször is hangsúlyozta, hogy a hazai államigazgatás elavult, és ezért van szükség a változásra. A közigazgatásban még mindig az a módi, hogy akinek a munkájával a vezető nincs megelégedve, akkor ezt mindenki mással közli, csak éppen az illetővel nem, valamint a köztisztviselőket a jogviszonyban eltöltött idő és a hierarchiában elfoglalt helye, nem pedig a munkájuk minősége határozta meg. Ezt a hiányosságot célozza meg a teljesítményértékelés, amely rávilágít azon készségekre, képességekre, amelyek egyes köztisztviselőkből hiányoznak. Az igények felszínre kerülésével pedig olyan képzési rendszert lehet felépíteni, ami a valódi hézagot egyenlítené ki a munkavállalók szakmai életútjában.

Kérdéses azonban, miként fogják a versenyszféra törvényei átvenni a hatalmat a közszférába hosszú évek alatt beágyazódott tradícionális hierarchia fölött, amikor eddig mindent ez határozott meg. A ranglétrán elfoglalt pozíció, valamint a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti státuszban eltöltött évek száma olyan előnyökhöz vezetett, mint hatalom, megbecsülés, ami pénzbeli juttatásokban, kedvezményes banki hitelben nyilvánult meg.

Változik a köztisztviselő törvény

Az nem új keletű, hogy a köztisztviselőt minősíteni kell a törvény alapján legalább 4 évente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolás előtt, vagy annak saját kérelmére. A köztisztviselő éves munkateljesítményét korábban meghatározott teljesítmény követelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente írásban értékeli.

A 2006. évi LXXII. törvény egységesen szabályozza a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos juttatásokat. A törvénymódosítás a teljesítményértékelés és a minősítés új viszonyrendszerét állapítja meg. A köztisztviselő soron kívüli minősítését írja elő az új szabályozás arra az esetre, ha a teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy a követelményeket nem vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette. Mindezek mellett a tervek szerint a jövőben csak az lehet köztisztviselő, aki eredményes versenyvizsgát tesz.

A közigazgatáson belül egységessé teszik a felmentési idő számításának módját, és ha szakmai alkalmatlanság miatt bocsátanak el valakit, akkor mindössze 30 nap lesz a felmentési időszaka, a vezetői kinevezéseket pedig határozott idejűvé teszik.

Gyimóthy Éva