Félnek a munkáltatók biztosítást adni

Sok lehetőség áll a munkáltató előtt, hogy a fizetésen túl korrekt és profi juttatási csomagot dolgozzon ki a munkavállalóknak. Érdemes figyelmet fordítani a biztosításokra is, legyen szó élet-, baleset- vagy egyéb egészségügyi biztosításról. Ezek az elemek is kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a munkavállaló megbecsültnek érezze magát, elégedettsége növelje a teljesítményét, és továbbvigye munkáltatója jó hírét - hívta fel a figyelmet előadása elején Truglya Ferenc, az AIG Biztosító utasbiztosítási üzletágának vezetője a HR Klub ülésén.

Miért adjon a munkáltató biztosítást?

Fontos érv a cég által adható biztosítások mellett, hogy ezek a szolgáltatások vállalati csomagban olcsóbbak, mintha a dolgozók magánemberként vásárolnák meg azokat. A baleset-, vagy betegbiztosítás a munkáltató oldaláról emellett egy gondoskodó gesztus is, mely megnyugvást jelenthet a dolgozó számára. Például keresőképtelenség esetén a biztosítási térítés kompenzálja a kieső bért. Az egészségügyi szűrővizsgálatokat is tartalmazó biztosítási csomagok révén pedig javítható a dolgozók egészségi állapota és morálja, ezáltal a távollétek mértéke is csökkenthető - sorolta fel Truglya Ferenc a további előnyöket.

A szakértő által idézett amerikai kutatások szerint a munkavállalók közel 60 százaléka elvállalna egy másik munkát kicsit kevesebb fizetésért, ha emellé egy sokkal jobb biztosítási/juttatási csomagot kap. Persze sokat nyom a latba, hogy USA-ban az egészségügyi biztosítás privát finanszírozású, így a munkáltató gondoskodása még inkább felértékelődik. Truglya Ferenc szerint azonban ezek a trendek Magyarországon is egyre inkább érvényesülnek, hiszen a biztosítást is kínáló, széleskörű juttatási csomagok a tapasztalatok szerint jobban bevonzzák és megtartják a minőségi munkaerőt.

A pozitívumok közé tartozik még, hogy dolgozói önkéntes finanszírozású biztosítási program beindításával olyan cégek is nyújthatnak pluszt a dolgozóiknak, ahol anyagi okokból a juttatások bővítésére vagy a biztosítási csomag céges finanszírozására nincsen fedezet. Tehát akár ingyenes is lehet a cég számára, mégis jót tesz a munkavállalókkal - hangsúlyozta a szakértő.

Miért félnek a munkáltatók biztosítást adni?

Truglya Ferenc tapasztalati szerint a munkáltatók gyakran attól tartanak, hogy a biztosítás bevezetése és működtetése plusz adminisztrációs terheket ró a cégre, mert bonyolult a dolgozók be- és kiléptetése a biztosításból. Elmondta, a biztosítók általában évente csak egy létszámjelentést várnak el, ez alapján határozzák meg a biztosítási díjat. Nem kérnek olyan információt, ami nem áll eleve rendelkezésre. A munkáltatók másik gyakori érve a szolgáltatás ellen, hogy merev, nem igény szerint alakítható programokat tartalmaznak. Ezzel szemben a komoly megoldások igény szerint készülnek, a cégre szabott programok pedig mindig figyelembe veszik a rendelkezésre álló anyagi kereteket is. A szakértő szerint létszámtól függően akár 50-100 ezer forintos éves díjon is vannak már alap megoldások a piacon. A szolgáltatás ára azonban amúgy is viszonyítás kérdése. Elképzelhető, hogy a munkából betegség miatt kieső munkavállaló a biztosítása miatt egy ellátást előbb tud igénybe venni, így a felépülése is gyorsabb lesz, azaz nem kell elhúzódó távolléttel és az átmeneti helyettesítés vagy pótlás költségeivel számolnia a cégnek. Ahhoz, hogy az előnyök érvényesüljenek persze elengedhetetlen a hatékony kommunikáció a dolgozók felé, de a munkáltatónak ez sem jelenthet plusz terhet a biztosítók tájékoztató anyagainak köszönhetően.

Ki tartozzon a biztosítottak körébe?

Truglya Ferenc szerint lehetőleg egy cégen belül mindenki legyen biztosított. Ha egyes dolgozói csoportok kimaradnak, az rontja a program elfogadottságát és ellentétekhez vezet. Ár-érték arányban is ez a legjobb, ugyanis minél nagyobb a közösség egy csomagban, annál kisebb az egy főre jutó biztosítási díj. A különböző munkakörökben dolgozóknak igény szerinti biztosítási csomagok köthetőek, az egyes vállalati szintek tagjai között is tetszés szerinti megbontás alakítható ki. Truglya Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkalmazotti, megbízásos szerződéses vagy közvetített munkaerő is biztosítható, továbbá az uniós jognak (freedom of services) köszönhetően nemcsak a magyar, hanem a külföldi leányokra is lehet biztosítást kötni. Egy biztosítási kötvényben akár mindenki lefedhető. A tartósan külföldre telepített munkaerő, azaz az expatok teljeskörű biztosítására is kínál lehetőségeket a piac, vannak erre kész és jól működő megoldások - hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, nemcsak a versenyszféra cégei kötnek biztosítást a dolgozóikra, önkormányzatok és állami szervek, továbbá a civil szféra is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, hogy versenyképesek maradjanak a piacon.

A biztosítási fedezetek és összegek kiválasztása

A leggyakoribb fedezeti körök közé tartozik a baleset- és betegbiztosítás, magába foglalva például a kórházi műtéti térítést, a csonttörést, az égési sérülést, a keresőképtelenséget; a kritikus betegség biztosítás a daganatos, keringési és idegrendszeri betegségek esetén nyújt fedezetet; az életbiztosítás pedig bármely okú halál, részleges vagy teljes rokkantság esetén térít. Kedveltek még a privát egészségügyi biztosítások, melyek magánrendelések látogatására, szűrővizsgálatokra is jogosítanak.

A munkáltatónak el kell döntenie, hogy a dolgozókat csak a munkahelyükön szeretné biztosítani az ottani munkavégzés során, vagy beleveszi a körbe a munkahelyről való hazautazást is, esetleg 24 órás mindenre kiterjedő fedezetet kínál számukra. Magyarországon elsősorban a fix biztosítási összegű szolgáltatások terjedtek el ezekben a programokban, de egyre gyakoribb, hogy az aktuális bérhez igazodik a biztosítási szolgáltatás összege. Természetesen euró alapú megoldások is vannak a piacon - emelte ki Truglya Ferenc.

Mennyiért?

Nemcsak céges, hanem dolgozói önkéntes finanszírozású biztosítások is léteznek, sőt, a kettő együttesen is működhet. A teljesen céges finanszírozás esetén biztosítás díját leginkább a rendelkezésre álló büdzsé vagy a választott fedezetek köre, a biztosítási összegek nagysága és a biztosítotti létszám befolyásolja. Igény szerint a biztosítási program a dolgozó családjára is kiterjeszthető. A biztosító és a cég mindig közösen egyeztet a lehetőségekről. Az egy munkavállalóra számolt biztosítási díj felső határa általában nem haladja meg a minimálbér harminc százalékát - mondta el Truglya Ferenc.

A dolgozói önkéntes finanszírozású biztosítások révén akár már pár száz forintos havidíjért jelentős biztosítási csomaghoz juthatnak hozzá a munkavállalók. A munkáltatónak ez a szolgáltatás nem kerül pénzébe, mégis gondoskodik, sőt öngondoskodásra „nevelheti” munkavállalóját. Ezt a megoldást alacsonyabb jövedelmű, főképp fizikai állományú, jelentős megtakarításokkal nem rendelkező dolgozói rétegnél alkalmazzák a tapasztalatok alapján - folytatta Truglya Ferenc. A dolgozó magánemberként akkor is megtarthatja a biztosítást, ha kilép a cégtől. Az önkéntes biztosítás díja a céges finanszírozásúval szemben nem függ a létszámtól. Ennek a csomagnak nem egyéni díja, hanem fix ára van, amely nem függ attól, hogy cégen belül a dolgozók mekkora létszámban csatlakoznak hozzá.



Meddig adható adómentesen a biztosítás?

A jelenlegi 105 ezer forintos minimálbér 30 százalékáig, azaz 31 500 forint/hó összegig fordítható a dolgozóra biztosítás adómentesen. Ez alatt a csoportos kockázati életbiztosítás, a csoportos baleset- és betegségbiztosítás, és a csoportos egészségbiztosítás díjai értendők. „Egy ekkora összegből korrekt biztosítási csomagot lehet összeállítani” – hangsúlyozta Truglya Ferenc. A biztosítók által adott csoportkedvezmények miatt gyakori, hogy 31 500 forint egy munkavállaló akár egész éves biztosítási díjára is elegendő.

Az adózási szempont biztosítói oldalról is felmerül. Amennyiben a biztosítás keretében napi 15 ezer forintot meghaladó, jövedelempótló szolgáltatásnak minősülő kifizetés történik, úgy a 15 ezer forint feletti rész adókötelesnek minősül és 16 százalékos szja és 27 százalékos eho fizetendő utána. Jövedelempótlásnak számító kifizetés főként akkor merül fel, ha keresőképtelenné válik a dolgozó, például hosszabb időre kórházba kerül, vagy otthoni lábadozásra kényszerül. Truglya Ferenc elmondása alapján a biztosítók többsége ebben az esetben az adófizetési kötelezettséget teljesíti a biztosított helyett, ami nagy könnyebbség a biztosított és a cég számára. Az már a biztosító társaság eljárásától függ, hogy adófizetési kötelezettség esetén a befizetett adóval csökkentett szolgáltatási összeget fizeti-e ki a biztosítottnak, vagy az adó befizetését a biztosító magára vállalja és nem csökkenti a kifizetést az adó összegével.