Szerző: Kertész Dalma Megjelent: 3 éve

Félnek a munkáltatók biztosítást adni

A munkavállalói juttatási csomagok összeállításakor viszonylag kevés figyelmet kapnak a munkáltató által adható biztosítási programok. Pedig a biztosítás, mint béren kívüli juttatás akár adómentesen is adható a munkavállalónak, illetve önkéntes formában már havi pár száz forintért gondoskodhat magáról a dolgozó cége segítségével. A téma a Joint Venture Szövetség Emberi Erőforrás Munkabizottságának (HR Klub) ülésén került terítékre.

images

Sok lehetőség áll a munkáltató előtt, hogy a fizetésen túl korrekt és profi juttatási csomagot dolgozzon ki a munkavállalóknak. Érdemes figyelmet fordítani a biztosításokra is, legyen szó élet-, baleset- vagy egyéb egészségügyi biztosításról. Ezek az elemek is kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a munkavállaló megbecsültnek érezze magát, elégedettsége növelje a teljesítményét, és továbbvigye munkáltatója jó hírét - hívta fel a figyelmet előadása elején Truglya Ferenc, az AIG Biztosító utasbiztosítási üzletágának vezetője a HR Klub ülésén.

Miért adjon a munkáltató biztosítást?

Fontos érv a cég által adható biztosítások mellett, hogy ezek a szolgáltatások vállalati csomagban olcsóbbak, mintha a dolgozók magánemberként vásárolnák meg azokat. A baleset-, vagy betegbiztosítás a munkáltató oldaláról emellett egy gondoskodó gesztus is, mely megnyugvást jelenthet a dolgozó számára. Például keresőképtelenség esetén a biztosítási térítés kompenzálja a kieső bért. Az egészségügyi szűrővizsgálatokat is tartalmazó biztosítási csomagok révén pedig javítható a dolgozók egészségi állapota és morálja, ezáltal a távollétek mértéke is csökkenthető - sorolta fel Truglya Ferenc a további előnyöket.

A szakértő által idézett amerikai kutatások szerint a munkavállalók közel 60 százaléka elvállalna egy másik munkát kicsit kevesebb fizetésért, ha emellé egy sokkal jobb biztosítási/juttatási csomagot kap. Persze sokat nyom a latba, hogy USA-ban az egészségügyi biztosítás privát finanszírozású, így a munkáltató gondoskodása még inkább felértékelődik. Truglya Ferenc szerint azonban ezek a trendek Magyarországon is egyre inkább érvényesülnek, hiszen a biztosítást is kínáló, széleskörű juttatási csomagok a tapasztalatok szerint jobban bevonzzák és megtartják a minőségi munkaerőt.

A pozitívumok közé tartozik még, hogy dolgozói önkéntes finanszírozású biztosítási program beindításával olyan cégek is nyújthatnak pluszt a dolgozóiknak, ahol anyagi okokból a juttatások bővítésére vagy a biztosítási csomag céges finanszírozására nincsen fedezet. Tehát akár ingyenes is lehet a cég számára, mégis jót tesz a munkavállalókkal - hangsúlyozta a szakértő.

Miért félnek a munkáltatók biztosítást adni?

Truglya Ferenc tapasztalati szerint a munkáltatók gyakran attól tartanak, hogy a biztosítás bevezetése és működtetése plusz adminisztrációs terheket ró a cégre, mert bonyolult a dolgozók be- és kiléptetése a biztosításból. Elmondta, a biztosítók általában évente csak egy létszámjelentést várnak el, ez alapján határozzák meg a biztosítási díjat. Nem kérnek olyan információt, ami nem áll eleve rendelkezésre. A munkáltatók másik gyakori érve a szolgáltatás ellen, hogy merev, nem igény szerint alakítható programokat tartalmaznak. Ezzel szemben a komoly megoldások igény szerint készülnek, a cégre szabott programok pedig mindig figyelembe veszik a rendelkezésre álló anyagi kereteket is. A szakértő szerint létszámtól függően akár 50-100 ezer forintos éves díjon is vannak már alap megoldások a piacon. A szolgáltatás ára azonban amúgy is viszonyítás kérdése. Elképzelhető, hogy a munkából betegség miatt kieső munkavállaló a biztosítása miatt egy ellátást előbb tud igénybe venni, így a felépülése is gyorsabb lesz, azaz nem kell elhúzódó távolléttel és az átmeneti helyettesítés vagy pótlás költségeivel számolnia a cégnek. Ahhoz, hogy az előnyök érvényesüljenek persze elengedhetetlen a hatékony kommunikáció a dolgozók felé, de a munkáltatónak ez sem jelenthet plusz terhet a biztosítók tájékoztató anyagainak köszönhetően.

Ki tartozzon a biztosítottak körébe?

Truglya Ferenc szerint lehetőleg egy cégen belül mindenki legyen biztosított. Ha egyes dolgozói csoportok kimaradnak, az rontja a program elfogadottságát és ellentétekhez vezet. Ár-érték arányban is ez a legjobb, ugyanis minél nagyobb a közösség egy csomagban, annál kisebb az egy főre jutó biztosítási díj. A különböző munkakörökben dolgozóknak igény szerinti biztosítási csomagok köthetőek, az egyes vállalati szintek tagjai között is tetszés szerinti megbontás alakítható ki. Truglya Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkalmazotti, megbízásos szerződéses vagy közvetített munkaerő is biztosítható, továbbá az uniós jognak (freedom of services) köszönhetően nemcsak a magyar, hanem a külföldi leányokra is lehet biztosítást kötni. Egy biztosítási kötvényben akár mindenki lefedhető. A tartósan külföldre telepített munkaerő, azaz az expatok teljeskörű biztosítására is kínál lehetőségeket a piac, vannak erre kész és jól működő megoldások - hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, nemcsak a versenyszféra cégei kötnek biztosítást a dolgozóikra, önkormányzatok és állami szervek, továbbá a civil szféra is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, hogy versenyképesek maradjanak a piacon.

A biztosítási fedezetek és összegek kiválasztása

A leggyakoribb fedezeti körök közé tartozik a baleset- és betegbiztosítás, magába foglalva például a kórházi műtéti térítést, a csonttörést, az égési sérülést, a keresőképtelenséget; a kritikus betegség biztosítás a daganatos, keringési és idegrendszeri betegségek esetén nyújt fedezetet; az életbiztosítás pedig bármely okú halál, részleges vagy teljes rokkantság esetén térít. Kedveltek még a privát egészségügyi biztosítások, melyek magánrendelések látogatására, szűrővizsgálatokra is jogosítanak.

A munkáltatónak el kell döntenie, hogy a dolgozókat csak a munkahelyükön szeretné biztosítani az ottani munkavégzés során, vagy beleveszi a körbe a munkahelyről való hazautazást is, esetleg 24 órás mindenre kiterjedő fedezetet kínál számukra. Magyarországon elsősorban a fix biztosítási összegű szolgáltatások terjedtek el ezekben a programokban, de egyre gyakoribb, hogy az aktuális bérhez igazodik a biztosítási szolgáltatás összege. Természetesen euró alapú megoldások is vannak a piacon - emelte ki Truglya Ferenc.

Mennyiért?

Nemcsak céges, hanem dolgozói önkéntes finanszírozású biztosítások is léteznek, sőt, a kettő együttesen is működhet. A teljesen céges finanszírozás esetén biztosítás díját leginkább a rendelkezésre álló büdzsé vagy a választott fedezetek köre, a biztosítási összegek nagysága és a biztosítotti létszám befolyásolja. Igény szerint a biztosítási program a dolgozó családjára is kiterjeszthető. A biztosító és a cég mindig közösen egyeztet a lehetőségekről. Az egy munkavállalóra számolt biztosítási díj felső határa általában nem haladja meg a minimálbér harminc százalékát - mondta el Truglya Ferenc.

A dolgozói önkéntes finanszírozású biztosítások révén akár már pár száz forintos havidíjért jelentős biztosítási csomaghoz juthatnak hozzá a munkavállalók. A munkáltatónak ez a szolgáltatás nem kerül pénzébe, mégis gondoskodik, sőt öngondoskodásra „nevelheti” munkavállalóját. Ezt a megoldást alacsonyabb jövedelmű, főképp fizikai állományú, jelentős megtakarításokkal nem rendelkező dolgozói rétegnél alkalmazzák a tapasztalatok alapján - folytatta Truglya Ferenc. A dolgozó magánemberként akkor is megtarthatja a biztosítást, ha kilép a cégtől. Az önkéntes biztosítás díja a céges finanszírozásúval szemben nem függ a létszámtól. Ennek a csomagnak nem egyéni díja, hanem fix ára van, amely nem függ attól, hogy cégen belül a dolgozók mekkora létszámban csatlakoznak hozzá.

A céges biztosítási programok népszerűsége nemcsak ágazat, hanem erősen kultúrafüggő is. Truglya Ferenc tapasztalatai szerint a külföldi tulajdonossal rendelkező cégeknél gyakoribb, hogy ez a szolgáltatás a juttatási csomag része. Magyarországon a biztosítás szónak gyakran pejoratív kicsengése van, az öngondoskodás fontossága pedig az örökölt rendszer miatt még nem része a kultúrának. Vertich Lilla, az AIG üzletfejlesztési vezetője kollégája szavait kiegészítve elmondta, olyan magyarországi nagyvállalatra is van példa ügyfelei között, ahol a dolgozók 89 százalékának van önkéntes alapon működő, bármikor felmondható biztosítása. „Itt a munkáltatói kommunikáció, és a munkavállalói elégedettség is megfelelő” – fogalmazott Vertich Lilla.


Meddig adható adómentesen a biztosítás?

Kérdésre válaszolva Truglya Ferenc hozzátette, az adómentesen adható keretből baleset-, betegség és életbiztosítási elemekből már vezetői szinteken is széleskörű csomag állítható össze. Egy olyan program viszont, mely magas színvonalú magánklinikai ellátást is magában foglal, az 50 ezer forintos szintet is elérheti. A privát egészségügyi ellátás tehát az egyik legdrágább kategóriába tartozik. Az egy főre eső biztosítási díjak a kedvezmények révén beosztotti és vezetői szinteken is kedvezőbbek lehetnek, így akár az adómentesség határán belül maradva egy komplex élet-, baleset-, betegség- és egészségbiztosítási csomag is kialakítható.
A jelenlegi 105 ezer forintos minimálbér 30 százalékáig, azaz 31 500 forint/hó összegig fordítható a dolgozóra biztosítás adómentesen. Ez alatt a csoportos kockázati életbiztosítás, a csoportos baleset- és betegségbiztosítás, és a csoportos egészségbiztosítás díjai értendők. „Egy ekkora összegből korrekt biztosítási csomagot lehet összeállítani” – hangsúlyozta Truglya Ferenc. A biztosítók által adott csoportkedvezmények miatt gyakori, hogy 31 500 forint egy munkavállaló akár egész éves biztosítási díjára is elegendő.

Az adózási szempont biztosítói oldalról is felmerül. Amennyiben a biztosítás keretében napi 15 ezer forintot meghaladó, jövedelempótló szolgáltatásnak minősülő kifizetés történik, úgy a 15 ezer forint feletti rész adókötelesnek minősül és 16 százalékos szja és 27 százalékos eho fizetendő utána. Jövedelempótlásnak számító kifizetés főként akkor merül fel, ha keresőképtelenné válik a dolgozó, például hosszabb időre kórházba kerül, vagy otthoni lábadozásra kényszerül. Truglya Ferenc elmondása alapján a biztosítók többsége ebben az esetben az adófizetési kötelezettséget teljesíti a biztosított helyett, ami nagy könnyebbség a biztosított és a cég számára. Az már a biztosító társaság eljárásától függ, hogy adófizetési kötelezettség esetén a befizetett adóval csökkentett szolgáltatási összeget fizeti-e ki a biztosítottnak, vagy az adó befizetését a biztosító magára vállalja és nem csökkenti a kifizetést az adó összegével.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Együtt lépnek a V4-ek az osztrák családtámogatás csökkentése ellen

A visegrádi négyek és több ország közösen lép fel az Ausztriában külföldi munkavállalóknak fizetett családtámogatások csökkentése ellen, az... Teljes cikk

Lemondott a brit Brexit-ügyi miniszter

Nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló, a kormány által jóváhagyott megállapodás-tervezetet - indokolta... Teljes cikk

Nem használ munkájához számítógépet a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter

Nem használ munkájához számítógépet az egyebek közt a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter - derült ki Szakurada Jositakának a japán... Teljes cikk

Megnyugodhatnak az Angliában dolgozó magyarok

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, szerda este közzétett megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül... Teljes cikk

Vitatják, miért kell a gazdagoknak kedvezni

A lengyel alkotmánybíróság helyteleníti a leggazdagabbak számára hátrányos társadalombiztosítási módosításokat. A megtámadott előírások... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár