Fizetés nélkül maradnak nyáron a tanárok - mit mond erről a jog?

13. havi bérszámfejtése: nem egyértelmű

Kellett-e számfejteni a rendes felmondással elküldött munkavállalónak a 13. havi bér tört részét, amennyiben szeptemberben lett elküldve. A 13. havi munkabért tartalmazta a munkaszerződés.

Dr. Mayer Balázs: Rendes felmondás esetén végkielégítés (ha legalább 3 éves munkaviszony fennáll) és felmondási időre járó átlagkereset jár. Így külön a 13. havi bér arányos része önmagában nem illeti meg a munkavállalót, de az átlagkereset kiszámításakor természetesen figyelembe kell venni, hogy az előző négy lezárt naptári negyedéves időszakon belül 13. havi bért is kapott.

Elmaradt jubileumi jutalom

2009. szeptember 1-jén voltam 25 éves dolgozó. Az önkormányzat nem fizette ki a jubileumi jutalmamat pénztelenségre hivatkozva. Hárman lettünk volna jogosultak a jutalomra 2009-ben, amit egyikünk sem kapott meg. Ígéretet kaptunk, hogy mihelyt lesz pénz, kifizetik, sorban mindenkinek. Mire számíthatunk? Megbízzunk az önkormányzatban és várjunk, vagy már hidegvizet ihatunk rá?

Dr. Mayer Balázs: Szerencsére "hideg vizet" nem kell inniuk rá, mert az esedékességtől számított 3 éven belül bíróságon érvényesíthető.

Szombati munkáért nem jár külön pótlék

Jelenleg 36 órás nem folyamatos munkarendben dolgozom, de ha a megrendelés megkívánja, előfordul, hogy szombaton délelőtt illetve délután is dolgoznunk kell. A 36 órán felüli órákat csúszóként adják ki egy rákövetkező munkanapon, a szombatokra pótlék nem jár. Kérdésem, hogy ez törvényes-e így.

Dr. Mayer Balázs: Ha jól értem, az Ön teljes munkaideje nem heti 40, hanem 36 óra. Az ezen belüli munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg, és az ezen felüli munkavégzés minősül rendkívüli munkavégzésnek, amelyért vagy szabadidő, vagy pótlék jár. Önmagában a szombati munkavégzésért külön pótlék nem jár, mert a Munka Törvénykönyve csak a vasárnapot határozza meg mint az egyik kötelező pihenőnap.

Felmondás - mikor kell szólni a munkaadónak?

Mikor köteles a munkáltató felmondási szándékát közölni a dolgozóval?

Dr. Mayer Balázs: Csoportos létszámcsökkentés esetén legalább a rendes felmondást megelőzően 30 nappal. Más esetben nincs ilyen időkorlát. Rendkívüli felmondásnak csak az alapjául szolgáló cselekményt követő 15 napon belül van helye.

Közös megegyezés, megtévesztéssel

Megszűnt a munkaviszonyom 2009. 12. 31-én az üzlet bezárása miatt, amelynek során 13 hónapot dolgoztam alkalmazottként. Aláírtam a közös megegyezéses felmondást, mivel a munkáltató rendkívüli felmondással fenyegetőzött, de az aljára megjegyzésként odaírtam, hogy a munkáltató részéről a mai napig nem történt teljes elszámolás és ez vita tárgyát képezi. Ezt a megállapodást 2010. 01. 05-én adta át, természetesen dátumot is írtam a lap aljára.

A fizetés úgy történt, hogy minden hónapban adott valamennyi összeget azzal a jelszóval, hogy majd elszámolunk, most ezen az elszámoláson nem tudunk megegyezni, mert nem vállalja a szombati 50 százalék és a vasárnapi 100 százalékos fizetést.
Amelyik hónapban nem volt meg a ledolgozandó óraszámom, ott a különbséget megszorozza 400 forinttal és azt levonja. A munkáltató 2009 júliusában bezárt egy hónapra, ekkor 15 nap szabadságom volt, ezt kötelezően ki kellett vennem, fent maradt még nyolc nap, ami fizetés nélküli szabadság. Az erre a nyolc napra járó TB hozzájárulást levonta a szabadságomból, amit neki kellett volna kifizetni, mert a könyvelője ezt javasolta. A munkaszerződésem egy nyomtatvány, amelyben havi személyi alapbérem 82 800 forint volt 2008.11.03-án, ez módosult, mert a munkaviszony megszüntetésekor 87 500 forint lett, amelyről munkaszerződés módosítást sem kaptam. A munkaszerződés mellé kaptam egy tájékoztató lapot, ahol havibér van feltüntetve. Van egy "fekete" füzetem, amibe vezettem a ténylegesen ledolgozott napokat, órákat és ez nem egyezik a jelenléti ívvel, mert én úgy írtam, hogy neki jó legyen. Volt olyan hónap, hogy csak egy szabadnapom volt. Húsvét vasárnap, május elsején, augusztus 20-án dolgoztam. Az igazsághoz még hozzátartozik, hogy a volt munkáltatómnak van egy másik üzlete vidéken, ami nem rendelkezett működési engedéllyel. Kérem, válaszoljon, mik a lehetőségeim.

Dr. Mayer Balázs: Leírása alapján munkáltatója sorozatos törvénysértéseket követett el. Egyrészt Ön megtámadhatja saját nyilatkozatát a közös megegyezésre vonatkozóan az aláírástól számított 30 napon belül. Ennek célja, hogy a megállapodás érvénytelenné váljon, vagyis munkaviszonya fennmaradjon. Ehhez azonban bizonyítania kellene a tévedését vagy megtévesztését, amely igen nehéz, ezért ezt nem javaslom. Azt viszont annál inkább, hogy anyagi jellegű követeléseit bíróság előtt érvényesítse, de azt is csak akkor, ha munkáltatója fizetőképes. Erre egyébként az esedékességtől számított 3 év áll rendelkezésére.

Felmondási védelem alatt is értesíteni kell a dolgozót a várható leépítésről

Kisfiam 2007.08.21-én született. 2009.08.22-től gyesen vagyok vele. 2009.10.05-től heti 35 órás határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgozom eredeti cégemnél, másik szolgálati helyen, miután letöltöttem a gyed alatti szabadságot. 2009 májusában megkaptam a csoportos létszámleépítésről szóló tájékoztatást, amiben az szerepelt, ha letelik a védelmi időm, kézhez vehetem felmondásomat és munkaviszonyom rendes felmondással fog megszűnni. Ezt a papírt a Munkaügyi Központnak is elküldték. Ennek ellenére visszavettek (úgy tudom, muszáj volt) és tagadják, hogy meg fog szűnni a munkaviszonyom. Hihetek-e nekik? Kiküldenének ilyen papírt, ha nem használnák fel?

Dr. Mayer Balázs: Erre sajnos nehéz válaszolni, mivel az kizárólag a munkáltató szándékától függ. Csoportos létszámcsökkentés esetén az előzetes tájékoztatás a felmondási védelem alatt is kiküldhető. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy a 2010-től érvényes szabályok értelmében a felmondási védelem mindenképpen fennáll a gyermek 3 éves koráig függetlenül a gyes-től.

Jár a munkabér, ha jogellenes a felmondás

Munkaügyi pert indítottam felmentésem jogellenessége miatt, első fokon megnyertem a pert, de az ítélet csak azt mondja ki, hogy jogellenes a felmentésem. Megítéltek 6 hónap kártérítést összegszerűen, az alperes nyilatkozott az átlagbéremről, de sem a munkaviszonyom idejéről - hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig tart -, sem az elmaradt munkabéremről nem határoz. Keresetem szó szerint így hangzott: "Kérem a Tisztelt Munkaügyi Bíróságot, állapítsa meg, hogy munkáltatóm a közalkalmazotti munkaviszonyomat jogellenesen szüntette, és kérem a Kjt.34§(2) bekezdés alkalmazását. A Kjt 34§(3) bekezdése alapján nem kérem az eredeti munkakörömbe való visszahelyezést, de kérem a kórházban eltöltött több, mint 11 éves munkaviszonyomra való tekintettel a 12 havi átlagkereset megfizetését. Kérem Ügyvéd Urat, fejtse ki véleményét, és mondja meg, hogy az ítélet kiegészítésére irányuló kérelemmel vagy fellebbezéssel éljek - élhetek.

Dr. Mayer Balázs: Amennyiben a bíróság a kifejezett kereseti kérelem felől egyáltalán nem döntött, (tehát a rendelkező részben annak elutasításáról sem rendelkezett), úgy az ítélet kiegészítésének van helye. Álláspontom szerint ugyanakkor a bíróság döntésétől függetlenül, az Mt. alapján, anyagi jogi alapon jár az elmaradt munkabér az ítélet jogerőre emelkedéséig, ha a bíróság jogellenesnek találta a felmondást.

Jogszerűtlenül alkalmazott tanárok

Pedagógus alkalmazása során törvényes-e, hogy a közalkalmazottat több mint 5 éve foglalkoztatják határozott idejű jogviszonyban. 10 hónap foglalkoztatás után 2 hónapra megszakad a jogviszony, aztán a következő tanévben ismét szerződéskötés következik. Tudomásom szerint 12 hónapnál rövidebb időtartamra nem is lehetne pedagógussal szerződést kötni. Igaz-e ez?

Dr. Mayer Balázs: A leírtak alapján nagy valószínűséggel törvényellenes gyakorlatról van szó, hiszen közalkalmazotti jogviszony határozott időre eleve csak meghatározott feladat ellátására vagy helyettesítésre jöhet létre. Márpedig a leírt foglalkoztatás jellege gyakorlatilag mindkettőt kizárja, hiszen nem életszerű, hogy a helyettesítés vagy egy adott feladat ellátása időbeliségét tekintve a leírt módon történjen.