Fogyatékosság-e a túlsúly?

A csökkenő gyerekszám miatt el kellett valakit bocsátani a dániai Billund gyermekgondozói hálózatában 2010 novemberében - legalábbis a hivatalos magyarázat szerint. Hogy, hogy nem, a családi napközit üzemeltető Karsten Kaltoftra esett a választás. A nő már tizenöt éve gondozott gyerekeket a saját otthonában. Ez idő alatt a súlya sosem volt kevesebb 160 kilónál, ami az ő esetében 54-es BMI értéknek felelt meg - számolt be a jogiforum.hu. (A BMI számítás képlete a testsúly osztva a méterben mért testmagasság négyzetével. Negyvenes BMI felett már nagyon súlyos elhízásról van szó.)

Azt a felek elismerték, hogy a hivatalos meghallgatáson foglalkoztak Kaltoft elhízásával, abban azonban nem értettek egyet, hogy az miként került szóba. Az önkormányzat mindenesetre állítja, hogy nem ez volt az elbocsátás oka. Kaltoft szerint viszont testtömege miatt érte hátrányos megkülönböztetés, és emiatt bíróság előtt követelt kártérítést. Az ügy az Európai Bíróság előtt landolt: a dán bíróság kérte, hogy egyértelműsítsék, védett tulajdonság-e a túlsúly. Az ott eljáró főtanácsnok, Nilo Jääskinen véleményében ugyan emlékeztetett, hogy az európai jogban nem létezik az elhízás alapján történő diszkrimináció tilalma, a döntés alapján a kóros elhízást fogyatékosságnak minősíthetik, ha emiatt az illető nem tud teljes értékűen részt venni a munka világában.

A főtanácsnok álláspontja szerint csak a rendkívüli, súlyos vagy kóros elhízás, azaz a 40 feletti BMI okozhat olyan korlátozottságot, mint a mozgásbeli, kitartásbeli és kedélyállapotbeli problémák, ami az irányelv értelmében vett "fogyatékosságnak" minősülhet - áll a cikkben. A dán nő ügyét az dönti majd el, hogy ennek a meghatározásnak megfelel-e az állapota.

Nem kifogás, ha ő tehet róla

A fogyatékosság megállapításánál azt nem vizsgálják, hogy annak kialakulásához hozzájárult-e a fogyatékos személy tevőlegesen, vagyis hogy betegség vagy helytelen életmód miatt hízott el az illető. Mivel "az irányelv célja a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem - idézi a Jogiforum.hu -, nem kell kapcsolatot létesíteni az érintett munka és a kérdéses fogyatékosság között. Még ha egy állapot nem is érinti az adott személy szóban forgó meghatározott munka elvégzésére való képességét, korlátozhatja a teljes, hatékony és másokkal egyenlő szerepvállalást."



"Magyarországon az irányelvek átültetése az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. útján történt meg. A törvény 20 védett tulajdonságot ismer el." - írta lapunk kérdésére Kéri Ádám, a Liga Szakszervezetek jogi szakértője. "Tekintettel arra, hogy a jogalkotó ilyen sok védett tulajdonságot sorolt fel, így az egyéb helyzetet viszont szűken kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy csak olyan tulajdonság lehet egyéb helyzet, amely az emberi személyiség lényeges eleme, nem megváltoztatható, csoport és előítéletképző. Ezek a tulajdonságok nem feltétlenül érvényesek az elhízott egyénekre. Aki betegsége miatt elhízott, az az egészségi állapota okán lehet védett. Fogyatékosságként tehát nem értelmezhető az elhízás. Védett tulajdonság hiányában pedig nem alkalmazandó az ésszerű alkalmazkodás követelménye sem, amely alapján a munkáltató a fogyatékos személy képességeihez kell, hogy alakítsa a munkakörnyezetet, kivéve, ha ez aránytalan terhet jelent számára."

Az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) 2010. áprilisi adatai szerint a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8 százalék) a testtömegindexe alapján túlsúlyos vagy elhízott, vagyis BMI-je meghaladja legalább a 25-öt. A BMI átlaga a felnőtt lakosságnál 27,3 kg/m2, melynek alapján a lakosság a túlsúlyos kategóriába tartozik. Az elhízás, vagyis a 30-at meghaladó BMI a magyarok 28,5 százalékára igaz.

A 25 kg/m2 feletti BMI a normál súlyú egyénekhez képest nagyobb egészségi kockázatot jelent. Így az elhízás mértékétől függően nő a szív-és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás betegség, a II. típusú diabetes, zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi betegségek, mentális kórképek, sőt az összhalálozás kockázata is - írta az OÉTI közleménye. A túlsúlyos emberek tehát gyakrabban betegek, fáradékonyabbak lehetnek. A HR Magazine cikke az elhízást a munkahelyi kiközösítéssel (bullying) is kapcsolatba hozza, illetve megemlíti, hogy a túlsúly alvásproblémákhoz is vezethet, ami fáradsághoz, kisebb teljesítményhez és nagyobb balesetveszélyhez vezet, ha például egy gépkezelőről van szó.

Magyarországon csak szélsőséges esetben állapítanak meg megváltozott munkaképességet elhízás miatt. Ennek minimum hormonprobléma vagy egyéb jól diagnosztizálható oka kell, hogy legyen - nyilatkozta lapunk kérdésére Földi Miklós Dániel. A munka- és szervezetpszichológus szakértő azt is hozzátette, Magyarországon mindenképpen számíthat jogorvoslatra az, akit kóros túlsúly miatt találnak alkalmatlannak, amennyiben a munkakört nem kötik alkalmassági vizsgálathoz vagy az elhízás következtében egyértelműen nem tudja elvégezni a munkát. Értelemszerűen a fizikai kondíciókhoz kötött munkakörök esetén kizáró tényező lehet.

Számos cég tesz erőfeszítéseket azért, hogy az alkalmazottait egészségesebb életre ösztönözze, például sportbérletet támogat, sportnapokat szervez, azonban az elhízott munkavállalókat kevesen merik a fogyókúrában aktívan támogatni, nehogy emiatt később diszkrimináció vádjával illethessék - állítja a brit lap. A HR-esek úgy is népszerűsíthetik az egészséges életmódot, hogy elvárják, hogy a munkatársak valóban kihasználhassák az ebédidejüket, és ne csak nassolni maradjon idejük, vagy azzal, hogy az irodában rágcsálnivalóként nem csokikat és péksüteményeket, hanem egészségesebb alternatívákat biztosítanak.

A cikk szerint az EU valószínűleg törvénybe iktatja majd azt, hogy az elhízás fogyatékként is értelmezhető, így a munkaadóknak is alkalmazkodniuk kell, és fel kell készülniük rá, hogy támogatniuk kell az elhízással küzdő munkavállalóikat.