Fordítás vagy ferdítés? - az angol-magyar keveréknyelv hatása a HR-re

A minap kick-off meeting-et tartottak egy multinál, ahol challenge-eltek a bevezetendő "evalu system"-ről. Minden KPI report feed-back-kelése után már csak a roll-out-ot kellett megbeszélni. Még hallgatni is szörnyű, mégis hétköznapi a mondat. Mintha a tűrésküszöbünk följebb csúszott volna, annyira elfogadottá vált a magyar nyelvet kifejezetten rongáló angol-magyar keverékszavak és kifejezések használata.

Hitelessé válik a halandzsa

Nem új keletű az a jelenség, amikor beépülnek szakszavakból átvett külföldi kifejezések. A patikustól kérünk gyógyszert és az idősebbek a suszterhez járnak talpaltatni. Az iparosodással a német, illetve a hivatalos nyelvként használt latin szavak gazdagították/szegényesítették a szókészletünket. Az igazán művelt ember azonban mindhárom nyelvet beszélte a XX. század harmincas éveiben.

Az angol nyelv expanzióját az internet és a különböző számítástechnikai alkalmazásoknak köszönhetjük. A magyar nyelv fejlődésére igazi veszélyt azonban csak az jelent, amikor keverednek a különböző nyelvi jellegek. Például a magyar nyelv úgynevezett "ragasztó típusú" nyelv, a ragokat a szó végéhez illeszti, míg az angol prepozíciókat használ. A nyelvtanárok nem véletlenül lesik szemfülesen azt a jelenséget, amikor a fiatalok keverik a két nyelvet. Nem is gondolnánk, hogy milyen keményen dolgoznak a gyerekeink akkor, amikor elmennek a "szkúlba". Csak éppen az idegen nyelv logikájának elsajátítása ellenében végzik ezt a munkát.

Ugyanezt tesszük mi, felnőttek is, amikor keverjük az angolt a magyarral. Csak éppen van már pár szó, ami meghonosodott. E-mail-t írunk és nem elektronikus levelet, coachok készítenek fel minket a megpróbáltatásokra és nem az edzőkhöz fordulunk a bajainkkal.

Minél hitelesebbé akarunk válni, annál több idegen kifejezést használunk. Kiválasztással foglalkozó HR-esek számoltak be arról a tapasztalatról, hogy sok jelölt a szakértelmét pusztán az úgynevezett multis angol kifejezésekkel mutatja be. Több tucat, külső szemlélő számára teljesen értelmetlen, de még a szakértő szerint sem túl mélyenszántó szócsokor hangzik el egy-egy interjú során.

A halandzsanyelv használatának azonban sok esetben határozott célja van. A szakemberek sokszor azt szeretnék kizárni, hogy mindenki mást értsen az adott szó tartalmán. Ha "effektivitásról" beszélünk, mindenki egyaránt tudja, hogy a hatékonyság érzelemmentes, gyorsaságtól független, lecsupaszított működésmódjáról van szó. Egyszerűbb ilyen esetben az angol eredetit használni és nem a magyar - sokszor hibás tartalommal felruházott -, elferdített változatát.

Ugyanakkor számtalan félreértés is lehet az angol szavak használata mögött. Például, a multiknál tréningezik a fizikai munkavállalókat és a vezetőket egyaránt, azonban magyarul az elsőt betanításnak, a másodikat pedig fejlesztésnek nevezik. Sales a gyűjtőfogalma az elit külkereskedőnek és a "mezítlábas" területi képviselőnek is, aki pusztán a jutalékából fizeti a saját autóját és telefonját.

Minél újabb egy-egy szakmai eszköz, annál kevésbé fordították le a szakszavait. Bár az angol, mint kommunikációs eszköz teret nyert és mára a világ közös platformja lett, de mégis sokan vannak, akik nem annyira kitűnő nyelvtudásukat, vagy a nemzetközi környezetben szerzett tapasztalatukat mutatnák meg, amikor az angol-magyar keverék-nyelvet használják. Mikor a multik elkezdtek idehaza is szervezeteket építeni, a munkamódszereik mellett az azokat elnevező angol szavakat is hozták magukkal.

A kifejezéseket használókról pedig feltételeztük, hogy értik is a jelentésüket. Hamar kiderült azonban, hogy nem sokan vették elő a szótáraikat és - miként a csecsemő az anyanyelvét -, megérzés alapján tanulták meg ezeket az angol kifejezéseket. Ha pedig sikerült jól-rosszul elsajátítani, akkor használták is, mindenféle környezetben. Bútorbolti eladótól, HR vezetőtől, postástól egyaránt hallottam a "by the way" kifejezés használatát és ráadásul mindegyikük mást értett alatta. Olyan mértékben devalválódott az angol kifejezések napi, szóbeszéd-szintű használata, hogy ma már kifejezetten olyan hatást kelt az, aki a kommunikációja során sok keverék-szót használ, mintha műveletlen lenne. Annak ellenére, hogy ennek sok esetben pont az ellenkezője az igaz.

Azt, hogy mi kerül a fordítók kezébe és mit használunk eredetiben, az adott társadalom állapotától is függ. Régebben a filmekben, könyvekben, magazinokban elhangzó káromkodásokat senki nem fordította le. Így lett a "carramba", a "zum Teufel" és néhány, nyomdafestéket kevésbé tűrő kifejezés eredetije a közbeszéd része. Ma azonban a korábbi szégyenlősségnek nyoma sincs. A fordítók bátran használják a magyar fogalmakat is a külföldi helyett.

Szakmák és szavak

A halandzsanyelv kiindulópontja minden esetben a szaknyelv. Ezen a ponton kerülnek be a magyar mellé az idegen kifejezések. Minden szakmának, más és más a viszonya ezekkel a jövevény-szavakkal.

A mérnöki, gyártási szakszavak nagy része még ma is németül van - hála a sok, kelet-európai autóipari beruházásnak. De az elektronikai gyártásban részt vevő cégeknél is jellemző az a gyakorlat, hogy a német cégek nem fordítják le a műveleteikről elnevezett szervezeti egységeket. Például a japán gyártónál présnek nevezett egység egy német vállalatnál majdnem minden esetben megmarad "press"-nek. Az amerikai cégeknél pedig, ezeken túlmenően még a folyamatokat is angolra cserélték. On-boarding programok és assessment process-ek vannak, amelyeket a munkavállalók már meg sem próbáltak a munkavégzés helyének nyelvére lefordítani.

Bizonyos szakmák, szakterületek olyan tempóban fejlődnek, hogy esélye sincs a fogalmaik fordítására. Az IT szakemberek egymás közti beszélgetésébe már évtizedek óta nem tud laikus bekapcsolódni. Mire megértjük, mire is alkalmas az android, vagy az iPhone, már túl is lépett rajta az IT-történelem. Ezen a területen néhány vállalat már a folyamatait is csak angol mozaikszavakban jelzi. IT-kiválasztással foglalkozó HR-esek a megmondhatói, milyen mélységű a specializáció.

A HR is - csakúgy, mint a marketing, vagy a logisztika - az amerikai cégkultúrából jött, hogy betöltse az üzleti folyamatok során nélkülözhetetlen támogató funkcióját. A szakma eszközeinek újdonságai azonban még nem kerültek átültetésre az angolon kívül másik nyelvre. A régebben is jelen lévő szakterületek, a bérszámfejtés, a munkaügy szakszavait még a multiknál is magyarul használják. Csak a külföldi főnök előtt használják a "time-sheet" és a "cost-row" fogalmakat angolul a munkavállalók. A coachingnak ugyanakkor szinte a teljes fogalomtára angolul ágyazódott be.

A juttatási területen körülbelül 10 éve megjelent cafeteriát már a kezdetektől így nevezték a HR-esek és még a fizikai dolgozók részéről érkező negatív fogadtatás sem lett oka annak, hogy a nagy állami cégeknél elterjedt VBKJ (választható béren kívüli juttatások) rövidítést használják inkább e helyett a bevezetők. Pedig talán egyszerűbb lett volna a dolguk, mert így csak "úri huncutságnak" tartották a soron dolgozók az utalványos kávézást. Mostanra azonban az eredeti, angol fogalom terjedt el, a munkavállalók pedig megszokták, a juttatásokat meg talán meg is szerették.