Hiányosak a pályakezdők munkaügyi ismeretei

A minap majd egy tucat, többségében ózdi, miskolci munkást fülelt le a hatóság egy nyugat-dunántúli cég hűtőházában. Közülük hatan 16-17 évesek voltak, és szerződés nélkül, alig 400 forintos órabérért csomagoltak zöldséget. Az egyik észak-alföldi autópálya-szakasz építésén egy földmunkát végző, 16 éven aluli fiatal is az ellenőrök horgára akadt. Ők nem ritka kivételek.

Senki nem tudja megmondani, hány fiatalt érint Magyarországon a fekete- és szürkefoglalkoztatás, de Kovács Balázs, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) elnöke szerint akár az összes szabálytalan eset több mint fele is a 35 évnél fiatalabb korosztályhoz köthető. - Mivel a 14-29 évesek körében a munkanélküliség jóval magasabb - 24 százalék -, mint az uniós átlag, ez a korosztály kiszolgáltatott a munkaadóknak. Ráadásul egy fiatal vagy pályakezdő könnyen belemegy abba, hogy minimálbéren jelentsék be, és a fizetésének nagy részét zsebbe kapja, hiszen a nyugdíjas évek, amikor a munkában töltött idő alatt összegyűjtött járulékok határozzák meg a megélhetést, nagyon távolinak tűnnek - mondja Kovács Balázs.

A SZISZ tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatalok különösen tájékozatlanok jogaikról. - Sokuknak hiányoznak az alapvető gazdasági ismeretei, nem tudják, nem értik az öszszefüggéseket. Nagy probléma, hogy az oktatásnak nem része a felvilágosítás arról, ki fizeti, hová kerül a tb-járulék, az adók; milyen jogai és kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak, vagy hová fordulhat az, akit sérelem ért. A legtöbben azzal sincsenek tisztában, hogy írásbeli munkaszerződést kell kapniuk, amelynek vannak kötelező elemei. Pedig ez az, ami megvédhetné őket a visszaélésektől - hangsúlyozza Kovács Balázs.

A fiatalokra az is jellemző, hogy a pluszpénzért túlvállalják magukat: nemcsak több túlórát teljesítenek a jogszabályok által engedélyezettnél (az írásbeli megállapodás hiányában ráadásul sokszor meg sem kapják ezért a járandóságukat), hanem balesetveszélyes feladatokra is igent mondanak.

Az ismerethiány csökkentéséért a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZKT) támogatásával programot indított, amelynek keretében a középfokú oktatási intézmények pedagógusai térítésmentesen felkészülhetnek a munkaügyi ismeretek oktatására. Az egyéves projekt januárban kezdődött, a regionális szintű képzéseket ősszel tartják. A szakemberek addig is azt tanácsolják: aki nyári diákmunkát vállal, mindenképpen diákszövetkezeteken keresztül tegye azt; aki pedig már alkalmazott és sérelem érte, kérje az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) vagy a szakszervezet segítségét.

Népszabadság