Hogyan írjunk álláshirdetést?

Mi a baj az álláshirdetések többségével?

A megjelenő álláshirdetésekre gyakran nem a megfelelő pályázók jelentkeznek. Még ha a hirdetés alján felsorolt feltételeknek meg is felelnek, jó esetben az interjún kiderül, hogy nem nekik való a felkínált pozíció. Rosszabb esetben a próbaidő alatt. Legrosszabb az, amikor a cégnél ott marad egy motiválatlan, a munkájától szenvedő kolléga.
Általában az álláshirdetést vagy különösen az álláshirdetés sablonját olyanok készítik, akik vagy teljesen más területen dolgoznak (pl. marketing) vagy csak kaptak egy megbízást és ezzel együtt egy munkaköri leírást (pl. HR), amiből kiválogatják a szerintük fontos pontokat. Még ha nagy odafigyeléssel is készül az álláshirdetés, többnyire akkor is az írójának a gondolkodási mintái szerint lesz megfogalmazva. Ez csak akkor nem baj, ha a hirdetés készítőjéhez nagyon hasonló motivációjú új kollégát keresünk, mert az ilyen hirdetés elsősorban nekik lesz vonzó.

Tudatos álláshirdetés írás

Az, hogy egy álláshirdetésnél milyen vizuális megjelenést és milyen nyelvi megfogalmazást tartunk szimpatikusnak – könnyen belátható – attól függ, hogy nekünk milyen ilyen irányú preferenciáink vannak. Például, van, aki a rövid lényegre törő mondatokat kedveli és van olyan, akinek fontos a részletgazdagság és az adatok. Vannak olyanok, akik nem szeretik, ha vizuális rendetlenség van, mások meg éppen a strukturálatlanságban látják meg a lehetőségeket. Megint másokat a „bullet point”-ok csábítanak, amíg van olyan is, aki inkább folyó szöveget, vagy ha lehet, történeteket szeret olvasni.

Ezek a preferenciáink megjelennek a viselkedési választásainkban, és abban is, hogy hogyan fogalmazzuk meg a saját gondolatainkat. Azaz, a nyelvhasználatunk és a viselkedésünk szorosan összefügg, hiszen ugyanaz a forrásuk: a saját gondolkodási struktúránk. Rodger C. Bailey és munkatársai is erre a következtetésre jutottak (Language and Behavior Profile, LAB Profile®), amikor a kutatásaik során azt tapasztalták, hogy azok az emberek, akik ugyanazt a nyelvi mintázatot használják, azok hasonlóan is viselkednek, egy adott szituáción belül.
Ez azt jelenti, hogy ha azonosítottuk azt a viselkedést (és attitűdöt), amit majd az új munkatársunktól szeretnénk látni, akkor az ehhez a viselkedéshez tartozó nyelvtani szerkezeteket, kifejezéseket használva olyan hirdetést írhatunk, ami azoknak lesz kifejezetten vonzó, akik ezeknek megfelelően gondolkoznak. Ez ugyanekkor mások számára furcsa, esetleg egyenesen taszító lesz, és valószínűleg nem is fognak jelentkezni erre a hirdetésre.

Az ellenállhatatlan hirdetés receptje

Első lépésként részletesen meghatározzuk, hogy mi az pontosan, amit az új munkatársnak rendszeresen csinálnia kell: mik lesznek a fő tevékenységei. Itt nem a munkaköri leírásokban található szokásos általánosságokról van szó, hanem a konkrét tennivalókról, vagyis arról a viselkedésről, amit látni szeretnénk tőle. Ez idő és ráfordítás igényes munka, ami később bőségesen megtérül.

Második lépésként azonosítjuk azokat a főbb gondolkodási mintázatokat, amelyek szükségesek, ahhoz hogy az illető az adott tevékenységet a maga számára motiválónak érezze. Például, ellenőrzést végző munkakörben elkerülhetetlen, hogy a dolgozó képes legyen „hibakereső üzemmódban” működni. Ha ezt a gondolkodási mintát a jelöltünk nem preferálja, akkor számára nem lesz tartósan motiváló az ilyen jellegű munkakör. Leegyszerűsítve: nem fogja észrevenni a hibákat.

A harmadik lépésben a LAB Profile® segítségével meghatározzuk azokat a nyelvi szerkezeteket, kifejezéseket, amelyek az adott gondolkodási mintákhoz tartoznak, és ezeknek megfelelően készítjük el a hirdetést. Ha mondjuk a gyártással kapcsolatos munkakörbe keresünk valakit, akkor sorrendiség, a strukturáltság lehet például az egyik szempont, amit be kell építenünk.

Érje el a célját!

Álláshirdetés írásakor fontos odafigyelnünk a nyelvhasználatra, mert az hat a pályázókra. Ilyenkor az a legfontosabb szempont, hogy olyan jelöltek pályázzanak, akik azon kívül, hogy megfelelnek a technikai feltételeknek, tartósan motiváltak lesznek a feladat elvégzésére. A jó álláshirdetést nem a készítőjének (vagy a főnökének) kell szimpatikusnak éreznie, hanem a megfelelő jelölt számára kell hogy vonzó legyen.

Gerlei Béla MBA,
A nyelvhasználat és viselkedés szakértője
Karrier Intézet