Hogyan kell elintézni a komplex minősítést?

A komplex minősítésről részletes információkat talál az alábbi jogszabályban.

A felülvizsgálatra jelentkezés előtt mindenképpen érdemes konzultálni háziorvosunkkal, szakorvosainkkal. Ez azért szükséges, mert az orvos meglévő tudása, tapasztalata alapján megmondhatja, hogy meglévő betegségünk, egészségkárosodásunk döntő lehet-e a felülvizsgálaton. Másrészt azért is fontos, mert a felülvizsgálaton úgyis szükségünk lesz friss zárójelentésekre, leletekre, amit érdemes előre beszerezni.
A háziorvos beutalót állít ki az ügyfél számára a komplex minősítéshez, a munkaképesség-változás vagy keresőképesség felülvizsgálata céljából.

Ezt követően az egészségkárosodás és rehabilitálhatóság véleményezését az illetékes megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének ellátási ügyintézőinél kezdeményezhetjük, vagy erről az oldalról is letölthetjük a felülvizsgálat kérvényezése kapcsán felmerült dokumentumokat.

A felülvizsgálati folyamatban az orvos szakértő a rendelkezésre álló leletek, a TAJ számon alapuló egészségügyi nyilvántartások, valamint az általa végzett vizsgálatra alapozva, jogszabályban rögzített szakmai táblázatok használatával szervrendszerenként megállapítja a betegségcsoportonkénti részkárosodási értékeket, majd meghatározza az össz-szervezeti egészségkárosodást és az egészségi állapot mértékét. A teljes minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos szakértőből, valamint 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll. A feladatuk az egészségi állapot mellett a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára, amely lehet rokkantsági, illetve rehabilitációs. A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik.

Ha a szakértői bizottság véleménye szerint az egészségi állapot 60 és 31 százalék közötti, és 3 éven belül az ügyfél foglalkoztathatóvá válhat, úgy a szakértői bizottság őt rehabilitálhatónak minősíti, így rehabilitációs ellátásra lehet jogosult (heti húsz órában dolgozhat).

Amennyiben a rehabilitáció a betegségek miatt kizárt, vagy meghaladná a 3 évet, az ügyfél rokkantsága állapítható meg, és rokkantsági ellátásra jogosult. A 30 százalék alatti megmaradt egészségi állapotú személyek kizárólag rokkantsági ellátást kaphatnak, tehát rehabilitációs ellátásra nem javasolhatók (teljes munkaidőben is vállalhat munkát).